HTML

Díszmagyar - Az álhírgyár

Az oldalon található bejegyzések sajátos véleményt tükröznek, nem pártok vagy politikai csoportok kialakított véleményét mutatják be. Amennyiben az itt olvasottak további gondolatokat ébresztenek, írjon hozzászólást. Tegyen így akkor is ha véleménye nem egyezik a szerző véleményével!

InMemoriam

Nem Nem Soha!

Utolsó kommentek

  • cxc: A veszély a hegymenete optimalizált terepjáróban rejlik. Ha az ilyen szürke autó nagyobb átétbe k... (2014.04.09. 21:12) Orbán Express
  • cxc: Ez volt az első gondolatom ahogy pár nap különbséggel ÉK ban és Iránban is volt rengés :-) (2013.04.11. 17:56) Klasszikus összeesküvés elmélet?
  • Nomen Nescio: Én Európa erejét pont a sokszínű kultúrájában és nem a "globalomaszlagosított" olvasztótégelyben l... (2013.04.09. 21:23) Kétegyország
  • cxc: Megint belepofázom a saját magam hülyeségét :-) Elvégre én is hűséges olvasója vagyok a blogodnak... (2013.04.09. 15:47) Kétegyország
  • cxc: Csak annyira árnyalt amennyire árnyaltnak akarod látni. Próbáld meg elmagyarázni a gyerekednek, ho... (2013.03.25. 14:44) "Kétmagyarország" hány ország?
  • Utolsó 20

Gondolatok Európáról és a magyar állampolgárságról

2010.05.14. 20:25 Nomen Nescio

A tót atyafiak, északi szomszédaink idegesen reagáltak arra, Hogy Martonyi János leendő külügyminiszter tényként jelentette be a határon túli magyarok számára az állapolgárság megadására irányuló törekvést, melyet az alakulóban lévő kormány már a Trianoni emléknapon szeretne érvényesíttetni.

Szlovák Koszovóhoz vezethet, hogy Budapest törvényt akar jóváhagyni a Magyarországgal szomszédos országokban élő magyarok kettős állampolgárságáról - véli Ján Slota. A koalíciós Szlovák Nemzeti Párt elnöke erről a liptószentmiklósi szlovák követelések közzétételének 162. évfordulóján tartott pénteki megemlékezésen beszélt. 

hírszerző

Fico gondolkodásmódja őrült, és a nyolcvanas éveket idézi - fogalmazott a politikus, aki kiemelte: Csehországban is van egy olyan törvény, amely szerint ha valaki más ország állampolgárságát is kéri, akkor felajánlják neki, hogy mondjon le a csehről. Kötelezővé azonban nem tehetik, mert nemzetközi konvenciók is tiltják ezt - hangsúlyozta Csáky Pál, aki szerint ezt Szlovákiának is figyelembe kell vennie. 

info rádio

Szlovákiában választás zajlik. Sajnálatos, hogy a magyar lakosság elleni uszítás és a velü(n)k való fenyegetés bevett és megszokott kampányelem. Ugyanakkor nem gondolom, hogy Jan Slota lázas rémálmai Közép Európa társadalmi folyamatainak meghatározói lennének, lehetnének. Különösebben nem is kell az agylázaival foglalkozni.

Azzal viszont mindenképp foglalkozni kell, hogy mit is jelent a magyar államolgárság megadása a határon túliaknak. Sem a megadás, sem a kettős állapolgárság kifejezés nem helyes. Valójában visszaadunk valamit azoknak, akik nem önként, saját elhatározásukról mondtak le róla. Hazánk abban a különös helyzetben van, hogy minden oldalról (történelmi) önmagával határos.

A magyar állampolgárság visszaadása nem valaki vagy valami ellen irányul, hanem a megalázott és meggyalázott magyarság lelki elégtételére. Határon túli honfitársaink nem kivándoroltak, nem lemondtak magyarságukról, hanem a történelem kénysszerítette rájuk az elszakadást anyaországuktól. Nézzük meg a múltat, hogy tisztán lássuk a jelent és a jövőt.

A kérdést nem lehet anélkül tárgyalni, hogy ne beszélnénk a történelmi előzményekről. 1920 június negyedikén kényszerítette Magyarországra és Közép Európára az állítólag kulturált nyugat azt a megállapodást, ami aztán később előzménye lett a XX. század tragédiájának.

Közvetetten és szélesebb körben is alakította Európa és a világ történelmét a gyalázatos Trianoni alku. A döntés eredményeként az Antant hatalmak szétverték Közép Európa törékeny társadalmi, gazdasági és etnikai egyensúlyát. Mindeközben nem szabad megfeledkezni a '28as nagy (amerikából induló) gazdasági válságról sem, mely az európai válságot csak tovább mélyítette. Ennek a válságnak az okairól külön tanulmányt lehetne készíteni, ettől most eltekintenék.

Jelenleg elégedjünk meg azzal, hogy két (mesterségesen gerjesztett) hullám vagy kioltja, vagy -ahogy ez a 20as évek végén történt, hihetetlenül felerősíti egymást. Ezek a válságok együttesen termelték ki a náci pártot és juttatták hatalomra -ezzel megalapozva a második világháborút, a háború után pedig a kommunista diktatúra térnyerést. Ebből eredően pedig az '56 júniusi Lengyel, az októberi Magyar, a '68as csehszlovák felkelést, valamint a '90es években a délszláv válságot.

Amig európa térdre kényszerült a kettős válság súlya alatt, addig elkezdett erősödni az USA, és egyre nagyobb teret és hatalmat nyert Európa felett is. A jaltai egyezményben megállapodó világhatalmak felosztották maguk között Európát, melyet a Párizsi békében megerősítettek. Ezzel megerősítették Trianon szégyenét is, és a környező államoknak lehetőséget adtak arra, hogy még egyet rúgjanak Magyarországba és a magyar nemzetbe.

Ne feledkezzünk meg arról a tényről sem, hogy amit Trianonban a szomszéd államok kaptak, az nem egy soha meg nem másítható szentírás! Már csak azért sem, mert egyrészt már akkor elmaradtak az elvileg kötelező népszavazások az elszakadás tényéről, másrészt maga a szerződés is rögzíti, hogy a határok újratárgyalhatók. Ezek az elvek soha nem érvényesülhettek!

Arról se feledkezzünk el, hogy a Trianonban kedvezményezett államok javarészt (két kivételtől eltekintve) ma már nem léteznek. Felvidéket a Cseh-Szlovák állam kapta, megszűnt 1993ban. Kárpátalját a Szovjetúnió kapta, megszűnt 1991, december 31. Délre fekvő területeinket Jugoszlávia kapta, megszűnt 1991 június 26., amikor az utódállamok kinyilvánították függetlenségüket. Ezekben a folyamatokban csak egy nemzetiségről nem eshetett szó egyetlen felsorolt területen sem, ez a magyarság.

A tények ismeretében a legelemibb alapvetés az elszakított területeken élő, magukat magyarnak valló és történelmileg is bizonyíthatóan magyar emberek Magyar állampolgársága (akár szavazati joggal is). Erre még visszatérek.

A mai magyar államnak, a törvényhozásnak és a nemzetnek is kötelessége (lenne) felhívni Európa és a világ figyelmét a 90 évvel ezelőtt kezdődött és azóta folyamatosan fennálló igazságtalanságokra. Rá kell ébrednie a nemzetnek arra, hogy joga van az igazságtalan döntés felülvizsgálatához és a jogorvaslathoz. A nemzetnek ki kell nyilvánítania akaratát az egységre, és érvényt kell szerezzen az egyesüléshez való jogának. Az államnak kötelessége elismerni és elismertetni az elszakított területeken élő magyarság jogait.

Lábjegyzetbe: Az megint külön történet volna, hogy mi legyen az államforma magyarországon. Határozottan úgy gondolom, hogy a királyság lenne az egyetlen megfelelő keret akár a Kárpát medence, akár a magyarság, de a Szent Korona számára is.

Ami a választójogot illeti. Nem Isten ellen való gondolat, hogy a magyar állampolgárok meghatározhassák az állam sorsát. Nyilván ennek módját ki kell dolgozni, de pusztán az a tény, hogy egy állampolgár külföldön életvitelszerűen tartózkodik, nem korlátozza a választójogát. Ha az Egyesült Államoktól Németországig bárhol élő honfitársaink élhetnek választójogukkal, akkor milyen alapon aláznánk meg az elszakított területek magyarságát a választójog gyakorlásának korlátozásával? Természetesen a választójognak lehetnek feltételei. Az szóljon bele az ország sorsába, aki a mindennapokban is vállal kötelezettségeket az országgal szemben. 

Ennek a rendszernek a kidolgozása egyszerű technikai kérdés, nem alapvető probléma -a megoldása nem lehetetlen.

Szólj hozzá!

Címkék: trianon kultúra nagyvilág alkotmány külpolitika belpolitika szentkorona

A bejegyzés trackback címe:

https://diszmagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr902003695

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.