HTML

Díszmagyar - Az álhírgyár

Az oldalon található bejegyzések sajátos véleményt tükröznek, nem pártok vagy politikai csoportok kialakított véleményét mutatják be. Amennyiben az itt olvasottak további gondolatokat ébresztenek, írjon hozzászólást. Tegyen így akkor is ha véleménye nem egyezik a szerző véleményével!

InMemoriam

Nem Nem Soha!

Utolsó kommentek

  • cxc: A veszély a hegymenete optimalizált terepjáróban rejlik. Ha az ilyen szürke autó nagyobb átétbe k... (2014.04.09. 21:12) Orbán Express
  • cxc: Ez volt az első gondolatom ahogy pár nap különbséggel ÉK ban és Iránban is volt rengés :-) (2013.04.11. 17:56) Klasszikus összeesküvés elmélet?
  • Nomen Nescio: Én Európa erejét pont a sokszínű kultúrájában és nem a "globalomaszlagosított" olvasztótégelyben l... (2013.04.09. 21:23) Kétegyország
  • cxc: Megint belepofázom a saját magam hülyeségét :-) Elvégre én is hűséges olvasója vagyok a blogodnak... (2013.04.09. 15:47) Kétegyország
  • cxc: Csak annyira árnyalt amennyire árnyaltnak akarod látni. Próbáld meg elmagyarázni a gyerekednek, ho... (2013.03.25. 14:44) "Kétmagyarország" hány ország?
  • Utolsó 20

álomalapítás-államépítés

2010.05.21. 10:49 Nomen Nescio

Az utóbbi napok bejegyzései nagyrészt egy téma körül forogtak. A közelgő gyászos évforduló, Trianon kapcsán írtam már ilyet is, olyat is, de egy dologgal még nem foglalkoztam külön, a jövővel.

Vesszőparipám, hogy a jövőt nem alakíthatjuk, ha a jelent nem értjük mert a múltat nem ismerjük. Így a jövőről való elképzeléseim is a múltban gyökereznek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a múltat szeretném visszahozni, ellenkezőleg. Épp azért kell a múltat ismerni, hogy a hajdani hibákat többé ne kövessük el. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a múlt -akérmilyen is volt, alapja mindannak, amit a jövőben kívánunk elérni. Akkor is, ha gyökeres változásokat óhajtunk.

Az utóbbi napokban gyakran találkoztam azzal a nézettel, hogy ezt az egész trianoni revízionista baromságot, nagymagyarkodást el kellene végre felejteni, hogy inkább a jövővel foglalkoznánk Trianon helyett, vagy hogy már megint egy gyászünnep a magyarságnak.

Az ilyen végkövetkeztetésű eszmefuttatásokkal, ha értem is miért gondolkodnak így néhányan, nem tudok azonosulni. Azzal viszont maximálisan egyetértek, hogy a személyes nézeteink és véleményünk a múlt szerepéről nem lehet és nem szabad, hogy akadálya legyen a jövő építésének!

Nem akarok a számos múlt-elemzés mellé egy újabbat tenni. Most nem akarok az előzményekkel foglalkozni, nem akarok történelemből senkit kiokítani. Akit érdekel az igazság, az tudja hol nézzen utánna. Akit nem érdekel a saját múltja, az meg szintén tudja milyen ideológiákból merítsen. Egyet szeretnék csak.

Trianonban aláírtunk egy szerződést. Ránkerőszakolták akaratunk ellenére. Legyőzöttként nem tehettünk mást, mint elfogadtuk a megalázó feltételeket. A második világháborúból a német megszállásig igyekeztünk kimaradni. A háborút követő Szovjet megszállást is túlélték szüleink, nagyszüleink.

Tartozunk magunknak, és mindazon megnevezett és névtelen hősöknek akik részt vállaltak a magyarság megmaradásának nagy munkájából, hogy fájó sebeinket nem rejtegetjük tovább sem magunk, sem a világ elől, de épp ellenkezőleg: Kitisztítjuk ami az idők során belerakódott és meggyógyítjuk. Azt szeretném, ha legalább a legnagyobb nemzeti sorskérdéseinkben egységes véleményen volna a nemzet. Pontosabban ha először is újra nemzetté válhatna a nép!

A magyar nemzet együvé tartozásának egyik "gyógyfüve" az állampolgárság visszaadása minden magyar ember számára. Én nem idegenkedem attól sem, ha ráadásul alanyi jogon választójogot is kap minden magyar állampolgár.

Mindem magyar számára meghatározó sorskérdés volt Trianon. Akár elismeri ezt a tényt, akár nem, az életére, szülei, nagyszülei életén keresztül, de a politikai helyzetben is  máig hatással van, és nem csak ránk, magyarokra a Trianoni örökség, hanem az egész Közép~ és Kelet európai régió minden állampolgárára is.

Történelmi kötelességünk emlékezni trianonra. Ugyanakkor teljes mértékben azonosulni tudok azzal a nézettel, hogy Trianon ne csak a nemzet gyásznapja legyen, hanem az ujjászületés reményének jegyében a Nemzeti Összetartozás napja is!

Fidesz — Magyar Polgári Szövetség

Képviselőcsoportja

Kereszténydemokrata Néppárt

Képviselőcsoportja

 

Törvényjavaslat a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Előterjesztő:

Dr. Kövér László

Dr. Semjén Zsolt

Budapest, 2010. május

2010. évi .. . törvény

a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről

Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni, hazánkért és a magyar nemzet egészéért, az Alkotmányban rögzített felel ősségünk jegyében, a magyarság egyik legnagyobb történelmi tragédiájára, a történelmi Magyarországo tszétdaraboló, s a magyar nemzetet több állam fennhatósága alá szorító, 1920 . június 4-én aláírt békediktátumra emlékezve, számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, egyaránt tiszteletben tartva a magyar nemzet érdekeit és más nemzetek jogát arra, hogy a magyarság számár a fontos kérdésekről másként gondolkodjanak, attól a céltól vezettetve, hogy e cselekedettel hozzájárulunk a Kárpát-medencében együtt élő népek és nemzetek kölcsönös megértésen és együttműködésen alapuló békés jövőjéhez, s egyúttal a XX. század tragédiái által szétdarabolt Európa újraegyesítéséhez, a következő törvényt alkotjuk

1. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve az ő emlékük előtt, akik 1920. június 4., a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehet ővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra meger ősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is . Az Országgyűlés fejet hajt mindazon nők és férfiak, illetve az ő emlékük előtt, akik e küzdelemben az elmúlt kilencven év során magyarságukért hátrányt, sérelmet szenvedtek, külön megemlékezve azokról, akik az életüket kényszerültek áldozni nemzeti önazonosságuk vállalásáért .

2. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése megállapítja, hogy a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei — mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések — kudarcot vallottak. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű, szuverenitásuk birtokában lévő, polgáraik és közösségeik számára gyarapodó jólétet, jogbiztonságot és a gyakorlatban is érvényesülő jogegyenlőséget biztosító, egyenrangú országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttm űködése eredményezheti, melynek kiindulópontja csak az egyének — a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló — szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet . Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjának előidézésére irányul.

3. §

A Magyar Köztársaság Országgy űlése kinyilvánítja, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. Ebből kiindulva az Országgy űlés megerősíti Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolás ára, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböz ő formáira irányuló természetes igényének támogatására.

4. §

A Magyar Köztársaság Országgyűlése kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, más nemzetek tagjaiban okkal sérelmeket keltő hibáinkat is számon tartva, s ezekből okulva, az elmúlt kilencven esztendő küzdelmeiben az összefogás példáiból, a nemzeti megújulás eredményeib ől erőt mentve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak Ennek érdekében az Országgy űlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum napját a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánítja.

5. §

Jelen törvény 2010 . június 4-én lép hatályba.

Indokolás

Az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátum kitörölhetetlen, máig feldolgomlan nyomot hagyott Közép-Európai nemzeteinek tudatában, generációk óta a régió történelmének és politikai eseményeinek közvetlen vagy közvetett befolyásolója . Közép-Európa államai és nemzetei a döntés rájuk vonatkozó következményeinek megfelelően eltérő módon viszonyulnak a szerződéshez. Egyes nemzetek önazonosságuk megteremtése és kiteljesítése szempontjából meghatározó és előremutató eseménynek tekintik, ám a magyarság számára Trianon a XX . század legnagyobb tragédiája. A nemzeti emlékezés, a Kárpát-medence népei közös jöv őjének elősegítése és az európai értékek érvényesülése azt a feladatot rója ránk, hogy segítsük Trianon döntéseinek megértését és feldolgozását. Ugyanakkor lehetőséget ad arra is, hogy bebizonyítsuk: a nyelvéből és kultúrájából erőt mentő magyarság e történelmi tragédia után képes a nemzeti megújulásra, az előtte álló történelmi feladatok megoldására.

Budapest, 2010. május 19.

Dr. Kövér László - Fidesz – Magyar Polgári Szövetség

Dr. Semjén Zsolt - Kereszténydemokrata Néppárt

ORSZÁGGYŰILÉSI KÉPVISELŐ

Dr. Schmitt Pál

az Országgyűlés Elnöke részére

Helyben

Tisztelt Elnök Úr!

Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről” címmel a következő törvényjavaslatot

kívánjuk benyújtani .

Budapest, 2010 . május 19.

Dr. Kövér László - Fidesz — Magyar Polgári Szövetség

Dr. Semjén Zsolt - Kereszténydemokrata Néppárt

 

 

2 komment · 1 trackback

Címkék: kultúra alkotmány külpolitika belpolitika jogegyenlőség szép új világ szentkorona

A bejegyzés trackback címe:

https://diszmagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr982020155

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Trianon-törvény: határozott igen! 2010.05.21. 23:06:50

Ki kell végre mondani: Trianonról, a vészkorszakról és a Kádár-rendszerről csakis egyetlen legitim álláspont lehetséges. A Fidesz benyújtotta törvényjavaslatát, melynek értelmében "az Országgyűlés június 4-ét, az 1920. évi trianoni békediktátum ...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tesz-vesz · http://kkbk.blog.hu 2010.05.21. 16:30:24

de eszerint nem gyásznap, márpedig az

Nomen Nescio 2010.05.24. 21:18:12

@tesz-vesz:
Gyásznap, ha csak arra gondolunk, hogy hazánkat feldarabolták, sorsokat tettek tönkre és életeket zúztak szét -igen, akkor valóban gyásznap.

Ünneppé úgy válhat, ha ezen a napon az összetartozásunkra emlékszünk, az összetartozásból pedig erőt merítünk a (közös) jövő megteremtésére -mert egy vérből valók vagyunk!