Aggodalomra nincs ok, a hír igaz, de ez csak katasztrófavédelmi gyakorlat!
Semmi nem képes tovább súlyosbítani olyan erővel egy váratlanul bekövetkezett eseményt, mit a pánik. Az üzleti élet eseményei is ilyenek. Az átlag magyart derült égből villámcsapásként érte ez a világgazdasági helyzet. Felkészületlenül és hozzá nem értő módon állunk az elbocsátásokat és befektetéseink elértéktelenedését nézve. Bízunk (vagy nem) a kormány hozzáértő cselekvési tervében és reméljük a helyzet jobbra fordulását, de igazából nem tudjuk mi is zajlik a színfalak mögött. Nem értjük a tendenciákat, nem tudjuk, mi a jó lépés ilyen időkben. Ártatlan áldozatokként értékeljük saját magunkat, és félve figyeljük, a tudatlanságunk kihasználóit, akik persze szerintünk sokat nyernek egy-egy ilyen válsághelyzetben is.
Természeti katasztrófák és tömegszerencsétlenségek is történnek. Halálesetek, súlyos sérültek, életveszélyes helyzetek. A sikeres katasztrófavédelem és katasztrófa elhárítás egyik alap pillére, hogy a lakosság, az érintett emberek is nagyjából tudják mi a teendő ilyen esetben. Aki jogosítványt szerez, az valamilyen szintű egészségügyi elsősegély ismeretekkel rendelkezik. Mégsem elsősorban ezt a felkészültséget veszi számításba a mentőgyakorlat, hanem a képzett szakemberek összehangolt, gyors és hatékony munkáját csiszolja össze.
Gazdasági események váratlan bekövetkeztével nem foglalkozik sem az alap oktatás, sem a középiskolai oktatási rendszer Magyarországon. Olyan ez, mint a számítástechnika. Használjuk a gépeket, szoftvereket, és amíg jól működnek a kezünk alatt, addig elégedettek vagyunk, de egy felmerülő problémát a felhasználók zöme nem tud megoldani. Hívja a szakembert, aki majd segít. Bízunk a tudásában, felkészültségében, holott a jelentkező hibák nagy részét maga a felhasználó is el tudná hárítani, ha legalább alapszinten ismerné a számítógép lelkivilágát. Napi szinten használjuk, még sem értünk hozzá.
Pénzügyeink még az IT rejtelmes világánál is bonyodalmasabbak. Banki útvesztőkben kérjük befektetési tanácsadónkat, már ha van mit befektetni, vagy ilyen olyan befektetési alapokba adjuk pénzünket és várjuk a nagy hasznot, amivel kecsegtettek minket, és néha elfelejtjük, hogy a nagy haszon reménye nagy kockázatot is jelent egyben. Nem nagyon ismerjük azt a piacot, ahol megtakarításaink nagyobb portfoliókba összeállva működnek. Az átlag embernek fogalma sincs a pénz és a bankok logikájáról.
Olyan lehet ez, mint annak idején a biblia, amit ugyan latinul szinte kötelező volt ismerni, de a tartalmát, jelentését csak a felszentelt papok ismerhették. Nagy reformnak számított, amikor a biblia, ami a középkor szervező elve volt, bekerült a köznép ismeretanyagába. Ennek első lépése a nemzeti nyelven megjelenés. Miszerint legyen közérthető. Természetesen nem elhanyagolható az sem, hogy a megismerhetőség mellett legyen rögvest egy oktató bázis is, amely a megismerést segíti elő az oktatással. Persze erős vatikáni ellenállásba ütközött a hit érthetővé tétele, hiszen így elvész a mindent megmagyarázni tudás hatalma. Ma valami ilyesmit látok a világunkban.
Mai korunk rendező elve a pénz vallása, amely legalább annyira eltér a hétköznapi gondolkodástól, mint annak idején a bibliai latin. Banki, biztosítási alapok, befektetések, részvények, kötvények napi szinten kerülnek megemlítésre, a legcsekélyebb tudás nélkül. Bízunk az új vallás papjaiban, a bankárokban, akiknek a legmagasabb méltóságai, a nemzetközi bankárok, nyilván nem vennék jó néven, ha a széles tömegek jó minőségű pénzügyi képzést kapnának, hiszen ezzel saját befolyásukat és hatalmukat nyírbálnák meg. Visszatérve a címre: Lehetne mondjuk egy válság elhárítási össznépi próba, ahol az elhárító akció címe a következő lenne:
A Gyurcsány kormány lehívta az első 1200 milliárd forintot az IMF alapból. A hírek szerint a visszafizetés mértéke éves szinten 60 milliárd forint.
Ez a hír is igaz, de ez nem csak gyakorlat…
Utolsó kommentek