Díszmagyar - Az álhírgyár

A magyar politikai (elitben) életben nincs olyan figura, aki ne lenne érintett vagy a Kádár rendszer bűneiben, vagy valamilyen már ismert (és vagy) később kiderülő korrupciós ügyben -esetleg egyszerre mindkettőben. Így aztán könnyű olyan mindenkori magyar politikai vezetőt találni, akit ki lehet kiáltani az év legkorruptabbjának. Vajon melyik negyvenes évei végén járó országos politikus szerezhetett volna tisztességes munkával akkora vagyont, amiből az életkörülményeit finanszírozni lehetne?

A napokban ismertük meg egy civilszervezet nevét (OCCRP), amely Kelet-Európát, a Kaukázust, Közép-Ázsiát és Közép-Amerikát vizsgálja a szervezett bűnözés és korrupció tekintetében. A szarajevói¹ székhelyű civilszervezetet "oknyomozó riporterek" alapították 2006-ban és néhány éve, évente megnevezik a szerintük legkorruptabb vezetőt, szervezetet. Az OCCRP szerint idén Orbán Viktor a második legkorruptabb vezető, közvetlen Putyin mögött. Ez így akár igaz is lehet, de van egy szépséghibája a dolognak. Minden megjelent cikk a ténymegállapítást közli, de sem adatolva, sem alátámasztva nincsenek a megállapítások. Adatok nélkül pedig a csoport munkamódszere az is lehetne, hogy az előre megkapott neveket beleteszik egy kalapba és kisorsolnak belőle hármat... Orbán Viktorról speciel bármit el tudok képzelni, de ez így nem több vádaskodó mutogatásnál. Arról nem is beszélve, hogy eddig még csak nem is hallottam ennek a szervezetnek a nevét.

Aztán a másik dolog: Tekintsünk el attól, amit jelenleg a magyar média közvetít felénk. Már csak azért is, mert meglátásom szerint a médiának a sajtó és szólásszabadság helyett a súlyos tudathasadással van problémája. Hirtelen, huszonöt évvel a rendszerváltás után egyszer csak észrevették a szegénységet és azokat, akik a reprivatizált, leépített, elkótyavetyél és felszámolt gyárakból egyenesen az utcára kerültek hajléktalanként. Az újságokat olvasva mostanában egyre inkább úgy tűnik, mintha a '89 és 2010 közötti Kánaánból kerültünk volna egy pillanat alatt Mordorba.

Tehát van nekünk Szarajevóban egy civil szervezetünk, ami nyilván mindentől és mindenkitől függetlenül működik. Évente megállapítják, hogy ki a legkorruptabb, és eredményeiket a nagyvilág nyilvánossága előtt közzéteszik. Úgy gondolom, és ezzel nincs is baj, hogy ezt a civilszervezetet például amerikai fajvédők²... (miket beszélek, tehát) jogvédők finanszírozzák.

Baj talán "csak" azzal van, ha végső soron az Egyesült Államokból mondják meg nekünk, hogy mi a korrupció, ahol lobbitevékenység³ néven a világ legtörvényesebben működő, ipari méretű korrupciós gyakorlata folyik. Ugyanez a hatalom akarja megtanítani nekünk, hogy mi a demokrácia. A demokrácia terjesztésében használt módszereik azóta ismertek, mióta bevándorlóként megérkeztek az Újvilágba, majd elkezdték demokráciára tanítani vendéglátóikat. Az indiánok demokratizálása olyan jól ment, hogy az őslakos népek 90 százalékát ki is irtották mára, az őshonos bölényekkel együtt. Akik meg valami csoda folytán életben maradtak, azokat rezervátumokba zárva mutogatják a natív amerikára vágyó turistáknak...

Szóval nem értem...

* * *

¹ Szarajevó baljós hangzású név a legújabbkori történelemben. Az Osztrák főherceg elleni sikeres merénylet volt az első világháború kitörésének közvetlen oka. Ugyan a merénylet akkor csak az utolsó szikra volt az összefeszülő nagyhatalmi erők közt, de a térségben a mai napig húzódnak meg nem oldott társadalmi feszültségek.

_

² Amerikai állampolgárok fajvédő konferenciát szerveztek Magyarországra, amit a kormány határozott utasítására a belügyminisztérium betiltott. Jogvédő szervezetek utóbb ezt kifogásolták, mert indoklásuk szerint egy demokratikus országban nem fordulhat elő egy civil rendezvény előzetes betiltása...

_

³ Az Európai Unióban működő amerikai lobbitevékenység eklatáns példája egy jelenleg folyó tárgyalás a szabad kereskedelemről, melynek haszonélvezője a Monsanto lenne, ha az Unió megengedné a génmanipulált vetőmagok behozatalát. Az uniós gazdáknak nem érdeke, ha ezek a vetőmagok megjelennek a belső piacon, ennek ellenére egyre nagyobb az amerikai lobbisták nyomása a döntéshozókon.