Az MSZP kormányzása épp úgy ért véget, ahogy az előtte lévő nyolc év zajlott. Szervezetlenségben, esetlenségben, fejetlenségben...
Közben néhány apró, de nem jelentéktelen részlet veszik el a média ricsajban
- hogy az ország elsöprő többséggel adott felhatalmazást a FIDESZ-KDNP szövetségnek
- hogy az MSZP nem a legerősebb ellenzéki párt, hanem szavazóinak felét elveszítve, az egykori SZDSZ méretű középpárttá zsugorodott
- hogy gyakorlatilag megszűnt az SZDSZ, egykori rendszerváltó(?) párt
- hogy az MDF, az első szabad miniszterelnököt adó párt 20 év után nem jutott be a Parlamentbe, Elnöke lemondott tisztségéről. (Nem védi őket már a mentelmi jog)
- hogy a teljes ismeretlenségből jutott be az Országgyűlésbe az LMP (kizöldült a balliberális oldal)
- hogy az elkeseredett és megcsömörlött, a terhektől szenvedő lakosság radikalizálódott, így kaphatott 16 százalékot már az első fordulóban a Jobbik
Hulljanak fejek ...
Úgy tűnik, hogy a választások első fordulójában kialakult helyzetnek vagy nincs felelőssége, vagy a felelősség kollektív. Az biztosnak tűnik, hogy a törvény maradéktalan betartása megoldhatatlan problémát okozott vasárnap. Már, ha maradéktalanul betartották.
Most a vita kétfelé szakadt. Egyrészt lehet boncolgatni a törvényalkotás során elkövetett bakikat, másfelöl pedig lehet kritizálni a szervezést, lebonyolítást. És ez még csak a probléma egyik fele. A másik nagy kérdéskör a kampánycsend intézménye. Szükséges és hatékony eszköz a médiumok korlátozása abban a világban, amikor ainternetet nem lehet korlátozni?
Kérdezem másként. Meddig él a kampánycsend? A törvény betűje szerint a választást megelőző nap nulla órától a választás napján 19 óráig, a választások végéig. Ez a kettős meghatározás vált el egymástól vasárnap. Helyes volt-e a döntés, hogy a kampánycsendet előbb lokálisan hosszabítják meg, majd országosra terjesztik ki? És ha ez helyesnek bizonyul, akkor miért oldották fel negyed tizenegy felé, miközben az utolsó szavazó negyed kettőkor adhatta le voksát?
Elaknásított jogegyenlőség ...
Volt egy joghézag, amit aknával tömtek be. Ez robbant fel vasárnap az igazolással szavazók között. Kétezerhatban még úgy volt, hogy a választó, ha nem otthon szavazott, akkor azt is kérhette, melyik szavazókörbe kerüljön. A probléma a szavazatok egyenlőségéből adódott.
A honpolgár addig jogosult részt venni a szavazáson, amig az érvényes és eredményes nem lesz saját (vagy választott) választókörében. 2006-ban lehetőség volt arra, hogy az első és második fordulóban máshol, tetszés szerinti helyen voksoljon az öntudatos (vagy szervezett öntudattal rendelekző) polgár. És arra is, hogy ha az otthonában az első forduló érvényes és eredményes volt, akkor a második fordulóban tetszőleges helyre átkérje magát és újra voksolhasson. Ha ezt szervezett formában, csoportosan teszi a választópolgár, azzal nagyban befolyásol(hat)ja a szavazás végeredményét. Nem beszélve az egy ember-egy szavazat elv lábbal tiprásáról. Na ez a voksturizmus!
A 2006-os országgyűlési választáson még hatályos jogi szabályozást azért kellett megváltoztatni, mert az visszaélésekre adott lehetőséget. Az Alkotmánybíróság (Ab) 2006. októberi határozatában ezzel összefüggésben arra mutatott rá, hogy az igazolással szavazók akkor is voksolhattak a második fordulóban, ha azon a településen, ahol az első fordulóban szavazhattak, a szavazás érvényes és eredményes volt.
Ez a szabályozás az Ab szerint az egyenlő választójog alkotmányos alapelvének sérelmét okozta, ezért arra hívta fel az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig módosítsa a törvényt. Választási szakértők szerint az Országgyűlés a törvény módosításával elérte a célját, ám az ötpárti egyeztetéseknek köszönhetően a jogszabály rendelkezései közé - feleslegesen - bekerült az igazolással való szavazás (egy településen belüli) egy szavazókörhöz való kötése. (profitline.hu)
Az úgyvolt kérem, hogy ...
Van olyan barátom, aki szintén a Bp. 15.OEVK 19. szavazókörébe volt irányítva igazolással. Hatra tudott menni a munkája miatt, amikor már több száz méteres volt a sor. Az egész napos munka után nem várta ki a végét. Az ő szavazata biztosan elveszett. Utólag már azt mondja, inkább ment volna haza Békéscsabára a Bocskai út 47-49 helyett...
Mint a birkákkal, úgy bánnak velünk ...
Volt, aki hangot adott nemtetszésének, és nem rejtette véka alá véleményét. Nekem is az volt az érzésem a sorban állás közben, hogy másodrendű állampolgár vagyok, csak mert nem a lakóhelyemen szavazok. És mi még jól jártunk, hiszen reggel kilenctől (mint kiderült még korábban is mint eredetileg írtam) már fél órát és vagy ötven métert ácsorogtunk. Igaz, mi még épületen belül, az első emeleten csatlakoztunk a menethez.
Mire a szavazófülke előtti célegyenesbe, az utolsó 10 méterre értünk, az emeleti folyosót is megtöltötte a várakozók sora. A helybéliek arra panaszkodtak, hogy a rengeteg ember elállja a tantermek, vagyis a szavazókörök bejáratait. Akkoriban kezdték az udvarra -majd ahogy nőtt a sor, az utcára, utcákra terelni a böcsületes polgárokat.
Én nem tudom, hogy fél tíz után hogy mentek a dolgok, de amig ott voltam, a sor egyre hízott, nekem meg az volt az érzésem, hogy a játék célja egy régóta ismert rigmus. Hadd ácsorogjanak, és? Majd megunják és hazamennek!
Ténytelenség ...
Közben az országos médiumokban elkezdődött a nagy, országos, intézményi egymásra mutogatás. Úgy tűnik, hogy még az az információm is téves, miszerint az MSZP (Bajnai Gordon -akkori Önkormányzati Miniszter) módosítása alapján történt változtatás okozta volna a sorbanállást. A Parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint egy akkori (2006-2007) ellenzéki képviselő nyújtotta be ezt a módosító indítványt, amit a parlament egyhangúlag (2007, december 17, 350 igen, 15 nem arányban) elfogadott.
Szollár Domokos vasárnap késő este az MTI-nek annak kapcsán nyilatkozott újra e témában, hogy sajtóhírek szerint Bajnai Gordon terjesztette be a törvénymódosítást akkori még önkormányzati miniszterként (MTV hír)
Mivel vasárnap este nem az MTV választási műsorát néztem, és ez a nyilatkozat is csak tegnap került tudomásomra, így pontosítanom kell magamat. A még regnáló kormány szóvivője azt is közölte (az MTV hír szerint), hogy a módosító javaslatot Salamon László, a KDNP képviselője, akkori frakcióvezető helyettese nyújtotta be.
Salamon László 1990 óta országgyűlési képviselő (1990 és 1994: országos lista, 1998: Pest megyei 3. vk., Dunakeszi, 2002 és 2006: Pest megyei lista). 1996-ig az MDF frakció tagja volt. 1990–1994-ben az alkotmányügyi bizottság elnöke. 1994. június 28. és 1996. március 11. között az Országgyűlés alelnöke. 1996-ban kilépett az MDF-frakcióból, és kilenc hónapon át független képviselőként tevékenykedett. 1996. decemberben a pártból is kilépett, majd a Fidesz-frakcióhoz csatlakozott. 1997-ben belépett a Fidesz-Magyar Polgári Pártba. 1997–2001 között a párt budapesti választmányának tagja. 1998-tól az ügyrendi bizottság elnöke, 2002-től alelnöke. Emellett mindkét ciklusban tagja az alkotmány- és igazságügyi állandó bizottságnak is.
2002 szeptemberében csatlakozott a Magyar Kereszténydemokrata Szövetséghez, 2005 januárjában – Fidesz-tagságának megtartása mellett – belépett a Kereszténydemokrata Néppártba.
A 2006-os választásokat követő ciklusban a KDNP képviselőcsoportjában tevékenykedik. A képviselőcsoport frakcióvezető-helyettese. Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság tagja. (kdnp.hu)
Miközben az OVB, és az OVI felelősségét emlegetik egyesek, mások szervezett szavazatturizmosról beszélnek. Egymást érik a szakértői vélemények és politikai nyilatkozatok alsó-felső szintről. Nem csak a hazai sajtó és közvélemény, de nemzetközi média is érdeklődik a történtekkel kapcsolatban.
A törvény aprólékosan szabályozza a jegyzők lehetőségeit a szavazás gyorsítására, ezeket a korlátokat senki nem lépheti át, bármennyire is egyszerű döntésnek tűnik - mondta Virág Rudolf, az Országos Választási Iroda (OVI) vezetője hétfői sajtótájékoztatóján.
Lendvai Ildikó még finomabban fogalmazott, Nyakó István sajtótájékoztatóján már nyíltan szervezett "Kubatov-szavazókról" beszélt, emellett Nyitrai Zsolt és a FIDESZ felelősségét vetette fel. De ha már lista. Kubatov kampányigazgatóként csúnyán kiteregette a politikacsinálás belső műhelyrészleteit, de az említett listát bármely párt megvásárolhatta, valószínűleg így tett az MSZP is. Mihez is kezdett vele az a párt, akinek választási tanácsadója, Ron Werner honosította meg a listahasználatának gyakorlatát 2002-ben?
02:09!: ...van itt ilyen "NA"s szűrés, itt a olyan fideszes politikusok, külső bizottsági tagok, szavazatszámlálóknak a nevei, családtagjainak a nevét és címét olvashatjuk. Egészében fel vannak benne térképezve más politikai párthoz tartozó erősebb szimpatizánsok, képviselpőknek az adatai, és ezeket is nyílvántartjuk itt...
Én meg csak azt kérdezném meg, hogy Budapesten mely kerületekben van a legtöbb kollégium(?) ergo itt lakó, de nem ide bejelentett fiatal? Mely kerületekben van a legtöbb új lakás(?) ergo itt élő, de nem biztos, hogy ide bejelentett polgár?
Félrefordítva magyarázkodás ...
Azt vettem észre, hogy a választás eredményéről a figyelmet a választás egyes(!) körülményeire terelő MSZP és a baloldali sajtóviszhang megfeledkezik arról, hogy a szavazók hány százalékát érinti az átjelentkezés. Országosan összesen 66000 (hatvanhatezer) igazolással szavazó volt. A voksturizmus 2002ben és 2006ban is arról szólt, hogyan szállítják MSZP aktivisták a "szavazataikat áruba bocsátó kistérségi szavazókat" a második, tehát még egyszer ismétlem, a második fordulóban még versenyben lévő MSZP képviselők választókörzeteibe.
Wermeri kommunikáció, amikor egy tényt kifordítva, segge felöl üljük meg a lovat. Az MSZP bukás, vagy ha úgy jobban tetszik a FIDESZ felhatalmazása fölényes és megkérdőjelezhetetlen erejű.
Ennek a választásnak ugyan vannak körülményi is, de engem a jelentősége mégis jobban érdekel!
Utolsó kommentek