A luxemburgi külügyminiszter bírálta kedden egy interjújában a magyar parlament által aznap hajnalban elfogadott médiatörvényt. Jean Asselborn szerint az Európai Bizottságnak sürgősen fel kell lépnie a jogszabály ellen. "A tervezet egyértelműen sérti az Európai Unió szerződéseinek szellemét és betűjét. Felveti a kérdést, hogy egy ilyen ország méltó-e az EU vezetésére" - mondta a Németországban tartózkodó Asselborn telefonon a Reutersnak, utalva arra, hogy Magyarország január 1-jén átveszi az unió soros elnökségét.

"(A törvény) közvetlenül veszélyezteti a demokráciát. Az állam ellenőrzést fog gyakorolni a vélemény fölött" - jelentette ki, hozzátéve, hogy a jogszabállyal Magyarország hasonló csónakba kerül, mint amilyenben Fehéroroszország van. "Mostanáig (Aljakszandr) Lukasenkát (fehérorosz elnököt) tekintették az utolsó diktátornak Európában. Nem ez lesz a helyzet, amikor a törvény hatályba lép" - mondta Asselborn.
Kivégzik a sajtószabadságot

Olyan törvényt hoztak, amely "gyakorlatilag végez a sajtó szabadságával" Magyarországon - írja a spanyol El País is. A bécsi keltezésű cikk felidézi, hogy a Nemzetközi Sajtó Intézet (IPI) küldöttséget menesztett Budapestre tájékozódás céljából, és az EBESZ sajtószabadság-képviselője is fenntartását hangoztatta a törvénnyel kapcsolatban. Az El País szerint "nagyon közel áll a cenzúrához" az, hogy a törvény széles ellenőrzési lehetőséget ad a kormánynak a tájékoztatási eszközök fölött, és nagy büntetéseket állapít meg arra az estre, ha a tartalmuk ellentétben van a közérdekkel. A büntetések elvezethetnek a gazdaságilag gyengébb médiumok megszűnéséhez - véli a lap.

Az újság a kormány véleményét is idézi, amely szerint a törvény a műszaki változások adaptálásához kell, nem sért semmilyen szabadságot, és tiszteletben tartja az európai közösség tájékoztatási szabályait.
Németországból is cenzúrának látszik a cenzúra

A konzervatív Die Welt címoldalán közölt, Magyarország mint vezéri állam (Führerstaat Ungarn) című írásában Michael Stürmer, a konzervatív újság egyik vezető publicistája megállapítja: "Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja nyilvánvalóan eltökélte, hogy az egyszer megszerzett hatalmat, kétharmados többsége birtokában, egyhamar nem adja ki a kezéből. Olyan ez, mintha a tekintélyelvű, antiszemita 30-as években megállt volna a film, és most ismét peregni kezdene."

Stürmer szerint az NMHH "átfogó antidemokratikus hatáskörrel rendelkezik. A cenzúrától dokumentumok elkobzásán át a kényelmetlen médiumok anyagi csődjéig kiterjed mindenre, amit egy tekintélyelvű rezsim csak kívánhat. (Az NMHH) véleményirányító és a hatalmat dicsőítő minisztérium, vezetői Orbán Viktor kormányfő párthíveiből és kegyenceiből állnak... Ausztria esetében, a Haider-féle közjáték idején az EU még megbotránkozott, és büntetésként sarokba állította az alpesi köztársaságot. Magyarország esetében semmi sem történik, noha kirajzolódik a tekintélyelvű államhoz vezető út, s ez nem máról holnapra kezdődött. Odalesz a szabadság, amelyet a magyarok két évtizeddel ezelőtt maguknak és másoknak kivívtak... Magyarországon Orbán Viktor vezéri állama jön létre" - írta a Die Welt.

Tíz nappal az EU soros elnökségének átvétele előtt a magyar kormány az utcára küldi a lakosságot, és arcul csapja európai partnereit - állapította meg a szociáldemokrata párthoz közel álló Frankfurter Rundschau. "Aki ezentúl illetlenül, mondhatnánk bírálóan számol be a kétharmados (többséggel bíró) Fidesz politikájáról, azt pénzbírság vagy annál is rosszabb dolog fenyegeti. Az Európai Parlamentben joggal fogalmazódnak meg kételyek arról, vajon egy ilyen módon kormányzott országnak helye van-e egyáltalán az EU-ban, nemhogy a következő hat hónapban ő diktáljon ott. Joggal tehető fel az a kérdés is, vajon miért csak EP-képviselők adnak hangot felháborodásuknak, miért nem teszik ezt mások is, akik Brüsszelben vagy saját fővárosukban amúgy igen nagyra tartják magukat" - írta a Frankfurter Rundschau.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarországgal foglalkozó rovatvezetője, Georg Paul Hefty frankfurti keltezésű írásban számolt be a médiatörvény parlamenti elfogadásáról, magyarázatot fűzve annak egyes pontjaihoz. A cikkíró szerint a sajtójogot szabályozó új törvény "mind politikai, mind jogi értelemben kötéltánc a megbízható médiarend és a cenzúra között". Hefty úgy látja, hogy a médiatörvény, amely az 1996-os jogszabályt váltja fel, "az állami és a magántulajdonban lévő médiumok felügyeletét célozza, ami nem feltétlenül jelent egyet az azok feletti uralommal".

Orbán Viktor orra egyre csak nő

A Handelsblatt a hazugságon ért politikusokat kipellengérező "A nap Pinocchiója" rovatában közölt szerdán rövid írást Orbán Viktor fényképével és tőle származó idézettel. Utóbbi szerint "Médiatörvényünk nem tartalmaz semmi olyant, ami ne létezne más EU-országban is". A cikkíró megállapítja: "Orbán januárban át akarja venni az EU soros elnökségét - és a 2010-es esztendőt durva valótlansággal fejezte be. Európában sehol másutt nem ennyire sajtóellenesek a törvények, mint Magyarországon... Orbán úr Magyarországa többé nem szabad ország a média számára" - írta a német üzleti körök vezető lapja.

A Német Újságíró Szövetség (DJV) szerint az új médiatörvény összeegyeztethetetlen az Európai Unió demokratikus alapértékeivel. A szervezet elnökének keddi nyilatkozata rámutat: a törvény mélységesen antidemokratikus, egyúttal felszámolja a sajtószabadságot Magyarországon. Michael Konken szerint nehezen képzelhető el, hogy a médiatörvény hatályba lépésével egyidejűleg Magyarország vegye át az EU soros elnökségét. A DJV elnöke elengedhetetlennek nevezte, hogy az európai államok világosan vétót emeljenek Magyarország ellen. Egyúttal felszólította a berlini kormányt: európai keretek között lépjen föl azért, hogy az EU-tag Magyarország haladéktalanul visszavonja a törvényt.

@Tyss: Szép összeállítás volt, gratulálok hozzá!

...A nemzetközi szervezetek aggodalmát az váltotta ki, hogy a parlamenti döntésre váró fideszes médiatörvény-tervezet alapján sokmilliós bírságokat szabhatna ki a médiahatóság például a közerkölcsöt sértő vagy kiegyensúlyozatlanul tájékoztató médiumokra - és nem csak a közszolgálatiakra..." (népszabadság-nol.hu/belfold/nem_ker_a_nyilvanossagbol_a_mediahatosag)

Azon senki nem aggódott eddig, hogy a médiumok közerkölcsöt sértő anyagokat jelentetnek meg, vagy magukat mérvadónak tekintő politikai médiumok kiegyensúlyozatlan módon tájékoztatnak?

___

"...Vizsgálja az Európai Bizottság (EB) a héten jóváhagyott magyar médiatörvényt abból a szempontból, hogy mindenben megfelel-e az Európai Unió jogszabályainak – közölte a végrehajtó testület szóvivője szerdán.

Nem hivatalos vizsgálatról van szó, csupán annak elemzéséről, értékeléséről, összhangban van-e a törvény az uniós joggal. Alejandro Ulzurrun de Asanza y Munoz hangoztatta, hogy a bizottság nagy fontosságot tulajdonít a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságnak és a médiapluralizmusnak. További kommentárt azonban nem kívánt fűzni a témához, így azokhoz a bírálatokhoz sem, amelyek a törvényt az elmúlt napokban a nemzetközi sajtóban érték..." (MTI)

Ahogyan az várható volt, leminősítette Magyarországot a Fitch Ratings. A hitelminősítő csütörtöki (a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti zárószavazás előtti percekben) döntésével a korábbi BBB-ről BBB- kategóriába, egy fokozattal vágta vissza hazánk adósbesorolását, a minősítésünkhöz továbbra is negatív kilátást rendelt. A forint hirtelen gyengüléssel reagált a hírre, és azóta sem tudott magához térni, az euróval szembeni jegyzések már a 278-as szint felett járnak.

Portfolio.hu Árfolyam Videó Pénzcentrum.hu REsource Konferenciák Portfolio Trader TraderSzoba InfoRádió
Portfolio.hu
BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ ENGLISH
BEJELENTKEZÉS
Login név:
Jelszó:
Jegyezzen meg: Elfelejtette a jelszavát?

Bejelentkezve: KILÉPÉS HÍRLEVÉL ENGLISH
Legyen a kezdőlapom
Hello, USERNAME Kilépés » Cookie-k törlése » Bejelentkezés: English version
Legyen a kezdőlapom Elfelejtett jelszó » Hírlevél beállítások »
Regisztráció » Előfizetés » ENGLISH

* Befektetés
* Deviza/kötvény
* Ingatlan
* Makrogazdaság
* Tőzsde
* Vállalatok
* Szolgáltatások
* Előfizetés

* Makrogazdaság
* Adózás
* Egészségügy
* Nyugdíj
* Nyersanyag

* Befektetési alap
* Öngondoskodás
* Külföldi alapok
* Privát bankok

* Deviza/kötvénypiac
* Állampapír (ÁKK)
* Deviza

* Ingatlanpiac
* Lakáspiac
* Irodapiac
* Kiskereskedelem
* Ipari ingatlan
* Városkép

* Makrogazdaság
* Adózás
* Egészségügy
* Nyugdíj
* Nyersanyag

* Vállalatok
* KKV
* Pénzügy
* Telekom
* Energia
* Zöld energia
* Vállalati pénzügyek
* Karrier
* Közlemények

* Tőzsde
* Parkett
* Technikai elemzés
* Certifikátok
* Fizikai arany, áru
* Tőzsdei kereskedés

* A hét hírei
* Adatletöltés
* Elemzések
* Fotók
* Infopanel
* Utazás
* Kalkulátorok
* Könyvesbolt
* Online interjú
* Portfolio.hu füzetek
* Prémium cikkek
* Szótár

* Adat
* Ingyenes hírlevél

* Portfolio.hu - Online gazdasági újság - 2010. december 23. csütörtök

Leminősített minket a Fitch is! - Esik a forint és az OTP
2010. december 23. | 12:59 English version

Küldés e-mailben Nyomtatható verzió Hozzászólás
Ahogyan az várható volt, leminősítette Magyarországot a Fitch Ratings. A hitelminősítő csütörtöki (a jövő évi költségvetésről szóló parlamenti zárószavazás előtti percekben) döntésével a korábbi BBB-ről BBB- kategóriába, egy fokozattal vágta vissza hazánk adósbesorolását, a minősítésünkhöz továbbra is negatív kilátást rendelt. A forint hirtelen gyengüléssel reagált a hírre, és azóta sem tudott magához térni, az euróval szembeni jegyzések már a 278-as szint felett járnak.

hirdetés

Leminősítés, akárcsak 4 évvel ezelőtt

A piaci várakozásokkal összhangban egy fokozattal vágta vissza Magyarország hosszú lejáratú devizaadósságát a Fitch. Így Magyarország adósbesorolása mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél a befektetésre ajánlott kategória legalsó határán (a bóvli minősítéstől egy hajszálnyira) helyezkedik el.

A döntés időzítése sem tekinthető túlzottan váratlannak, hiszen a Fitch egyik szakértője még november végén közölte: idén év végéig hoz döntés a magyar besorolás ügyében.

A leminősítés a közép távú költségvetési kilátások érzékelhető romlásával magyarázható, miközben az ország viszonylag magas államadóssága és magas banki deviza és belföldi adóssága továbbra is sérülékennyé teszi az országot a negatív sokkokra - fogalmazott Ed Parker, a Fitch feltörekvő európai országokért felelős szakértője.

A magyar gazdaság jelentős alkalmazkodáson ment keresztül az elmúlt években az IMF-hitelcsomag keretében és helyreállt a gazdaság egyensúlya - áll a közleményben. A hitelminősítő prognózisa szerint az idei évben 0,5%-os GDP-arányos többlet alakulhat ki a folyó fizetési mérleg többletben a 2006-os 7,6%-os hiány után. Eközben a költségvetés hiánya 3,8%-ra csökken a négy évvel ezelőtti 9,4%-os szintről - emeli ki az elmúlt év legfontosabb eredményeit a Fitch közleménye.

A hitelminősítő közleményének legfontosabb pontjai:

- Az új, kétharmados parlamenti többséggel rendelkező Fidesz-kormány költségvetési terve azonban rossz irányba mutat a fiskális konszolidációt illetően - emeli ki a Fitch. A kormány tervei a hitelminősítő értékelése szerint 2011-12-ben a GDP 4%-ával rontják a közép távú kilátásokat.

- A hitelminősítő költségvetési kilátások kapcsán kiemeli, hogy a kormány adócsökkentése jövőre a GDP 2,5%-át éri el, és ez a "kiesés" 2013-ra 5%-ra kúszik fel. A kieső adóbevételeket viszont átmeneti jellegű intézkedésekkel pótolja a kormány - figyelmeztet a Fitch, amely szerint így jelentős lyuk marad a költségvetésben még akkor is, ha megvalósul néhány kiadáscsökkentés és strukturális reform, illetve ha javul a gazdasági növekedés. A Fitch ugyanakkor túlzottan optimistának tartja a kormány által remélt 5%-os GDP-növekedést.

- A nyugdíjreform visszafordítása és a koherens közép távú fiskális stratégia hiánya aláássa a közpénzügyek hosszú távú fenntarthatóságával kapcsolatos bizalmat - fogalmaz lesújtóan a közlemény.

Az indoklás azon pontja, amely arra utal, hogy még a kiadáscsökkentő intézkedések és egyes strukturális reformintézkedések sem elegendőek a jelentős hiány lefaragásához, meglehetősen negatívan értékelhető. (Ezt támaszthatja alá az is, hogy a forint a kezdeti hirtelen esés után sem tud magához térni, folytatja gyengülését: már 278 felett járnak az euróval szembeni jegyzések.)

Ezek után Magyarország hitelminősítésének kilátása szempontjából még inkább felértékelődik a februárra ígért reformcsomag. A kormánynak tehát pár hónapja maradt bizonyítania azt, hogy Magyarország megérdemli a befektetésre ajánlott minősítést.

A forint azonnal gyengüléssel reagált a leminősítésre, akárcsak a részvénypiac. A forint euróval szembeni árfolyama a délelőtti 275 környéki szintekről egészen a 278-as szintig szaladt, jelenleg a 277,60-as szinten forog a kurzus.

Sajnálatosnak" nevezte a magyarországi nyugdíjreform "visszafordítását" az MTI-nek adott csütörtöki nyilatkozatában a Fitch Ratings illetékes igazgatója, miután a legnagyobb európai hitelminősítő bejelentette Magyarország leminősítését.

Ed Parker, a Fitch Ratings térségi szuverén besorolásokért felelős igazgatója a leminősítés után az MTI-nek Londonban kijelentette: a nyugdíjreform visszafordítása "önmagában is sajnálatos váltás" a magyar gazdaságpolitikában. Parker szerint ugyanis Magyarország más EU-tagállamokkal összehasonlítva már jelentős előrehaladást ért el az idősödő társadalom problémájának kezelésében a tőkealapú nyugdíjpillér kiépítésével.

A Fitch csütörtöki londoni bejelentése szerint a hosszú futamidejű magyar szuverén devizaadósság besorolása egy fokozattal a befektetésre ajánlott osztályzati sáv alsó szélére, "BBB mínusz" szintre romlik az eddigi "BBB"-ről. A hosszú lejárati idejű állami forintadósság osztályzatát szintén egy fokozattal, "BBB plusz"-ról "BBB"-re süllyesztette a cég - emlékeztet az MTI.

Az indoklás fő pontjai között szerepel a Fitch azon véleménye, hogy a nyugdíjreform visszafordítása és a koherens középtávú költségvetési stratégia hiánya aláássa a közfinanszírozás hosszú távú fenntarthatóságába vetett bizalmat.

Nem várt tovább a Fitch, követte az S&P és a Moody's lépését, és egy fokozattal leminősítette Magyarország adósságait. Ezzel mind a három nagy hitelminősítőnél egy vonalban, éppen a befektetésre még ajánlott kategóriában vannak a magyar állampapírok. A Fitch év végéig ígérte a besorolás felülvizsgálatát, a hír nem érte nagyon nagy meglepetésként a piacot.

Nem volt meglepetés a Fitch karácsonyi ajándéka - kommentálta Barta György, a CIB Bank elemzője -, a Fitch csak felzárkózott két másik társához. A minősítők most már februárig várni fognak, ha pedig akkor csak kozmetikai jellegű intézkedések mutatkoznak valódi reformok helyett, a további leminősítés - immár "bóvli" kategóriába - igen valószínű.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter a hvg.hu-nak nemrég elmondta, a kormány 2011 február végén dönt a mélyreható strukturális reformprogramról, amelynek célja, hogy 2012-t követően tartani tudja a kormány a költségvetés egyensúlyát. Konkrét területekkel az alábbiakat említette meg:

- 360 milliárdos munkaerőpiaci alapnál 100-120 milliárdot,
- a 340 milliárd forint körüli gyógyszerkasszánál is mintegy 100 milliárdot lehetne megtakarítani
- az OECD országok átlagára (6 százalék) kellene csökkenteni a magyarországi rokkant nyugdíjasok arányát a jelenlegi 12%-ról
- magas a MÁV évenkénti 150 milliárdos állami támogatása, 50 milliárd forintot itt is meg lehetne spórolni

@Nomen Nescio: Orbán Viktor szóvivője szerdán még azt terjesztette, hogy a német kormánynak nincs baja a magyar médiatörvénnyel. Ehhez képest csütörtök délelőtt a német külügyi államtitkár azt mondta, hogy a törvény nem vet jó fényt a magyar EU-elnökségre, és semmiképpen sincs összhangban az EU szellemiségével. Aztán a német külügyminiszter telefonon adott tanácsokat Martonyi Jánosnak, hogyan kellene módosítani a törvényt.

Csütörtökön Werner Hoyer német külügyi államtitkár bő öt percben nyilatkozott [1] az SWR nevű német rádiónak a magyar médiatörvényről. Többek között azt mondta, hogy az „új magyar médiatörvény nem vet jó fényt a közelgő magyar EU-elnökségre”. Az államtitkár azt is mondta, hogy az EU szellemiségével semmiképpen sem fér össze a magyar szabályozás. A német politikus itt az EU jelmondatát, az
"egység a sokszínűségben" szlogent idézte.

Szintén csütörtökön Guido Westerwelle német külügyminiszter telefonon beszélt Martonyi Jánossal. A német külügyminisztérium közleménye szerint a "barátságos légkörben a médiatörvény megváltoztatásának lehetőségéről beszéltek". Mivel a magyar kormány eddig határozottan kiállt a kedd hajnalban elfogadott törvény mellett, ezért a módosítást nyilvánvalóan a németek kezdeményezték.

A diplomáciában szokatlan, hogy egy frissen elfogadott törvény módosításért lobbizzon egy külföldi kormány. A német lépés egyértelműen arra utal, hogy a médiatörvény komoly ellenérzéseket váltott ki Berlinben.
Szijjártó tegnap még nem akarta elhinni

Orbán Viktor szóvivője szerda este magyar újságíróknak még azt állította, hogy a német kormány nem kritizálta a magyar médiatörvényt, az ezt terjesztő sajtó tévedett, rosszul fordított. Szerdán a német kormány helyettes szóvivője tolmácsolta a berlini kormány álláspontját, amiben a jogállamiság betartására figyelmeztették [2] a budapesti kormányt. Ezt próbálta Szijjártó úgy beállítani, mintha nem a médiatörvény kritikájáról lett volna szó.

A német külügyi államtitkár csütörtöki rádiónyilatkozata azonban arra utal, hogy nem az újságírók tévedtek, hanem Szijjártó Péter értette félre a német kormány üzenetét.

Szijjártó szerint az Európai Bizottság vizsgálatáró [3]l írni is túlzás, hiszen a testület hivatalosan nem lépett a magyar médiatörvény ügyében. Ehhez képest a német kormány nevében éppen e vizsgálat fontosságát hangsúlyozta Hoyer államtitkár.

Azt mondta ugyanis, hogy a szövetségi kormány üdvözli, hogy az Európai Bizottság vizsgálja a magyar törvényt.

„Ha hírek talán kevésbé bombasztikusak lennének, s inkább a tényekre hagyatkoznának, látszana, hogy nagyon is európai médiaszabályozásról van szó” – mondta Szijjártó. Ehhez képest a német kormány álláspontja az, hogy ki kell vizsgálni, hogy a magyar törvény összhangban van-e az uniós joggal. Hoyer csütörtöki nyilatkozatában azt sugallta, hogy a válasz szerinte inkább az, hogy nincs összhangban az európai alapelvekkel.

Boldog Karácsonyt!

Boldog karácsonyt neked is!

Gazdasági és média elemzésekbe idén már nem bocsátkoznék :)

ez nagyon durva:
Nem indult túl jól a 2011-es év Schmitt Pálnak: az elnöki hivatal honlapján nyilvánosságra hozott újévi köszöntőjét ízekre szedték a bloggerek. Az ugyanis jócskán tele volt hibával. A leginkább támadott rész a Himnusz egy sora volt. Schmitt beszédében a következő olvasható: "Engedjék meg, hogy én is nemzeti imádságunk egy részletével búcsúzva kérjem a jóisten áldását mindannyiunkra". Ezután olvasható az idézet: "Isten, áld meg a magyart! Jó kedvel, bőséggel!".
Schmittnek sem az "áldd", sem a "kedvvel" szavakat nem sikerült helyesen leírnia, de még a központozással is meggyűlt a baja. A ma használt, és mindenki által tanult Himnusz szövegrész ugyanis helyesen leírva a következő: "Isten, áldd meg a magyart / Jó kedvvel, bőséggel". Többen ugyanakkor felvetették, hogy Schmitt talán az eredeti, Kölcsey Ferenctől származó írásmódot ("Isten áld meg a' Magyart / Jó kedvvel, bőséggel") próbálta átvenni. Ám ebben az esetben is egyértelműen hibás az idézet.

A KEH oldalán lévő dokumentum hibáit egyébként már kijavították, de több szemfüles blogger is megmentette az eredeti verziót. Amelyből kiderül: más helyesírási hibák is voltak a szövegben. Akadt blogger, aki tucatnál is több elírást gyűjtött össze. A KEH honlapján például eleve hibás címmel rakták ki a szöveget: "Schmitt Pál Újévi köszöntője". Nincs magyarázat arra, hogy az újévi miért lenne nagybetű. Ahogyan egyébként az újesztendő sem egy szó, Schmitt mégis így használta. De az ezeréves államiságot sem sikerült helyesen leírni.

Schmittnek korábban is akadtak gondjai anyanyelvünkkel, amely "érzelemrokonító forrasztékot létesít magyar és magyar között". Az idézett rész az államfőnek a készülő új alkotmányhoz benyújtott - majd visszavont - javaslatából való, amely ugyancsak tele volt hibákkal. Pedig Schmitt egyik fő javaslata éppen a magyar nyelv alkotmányos védelmét célozta. Az iratban például az egyes szám-többes szám egyeztetése sem sikerült mindig: "az egyház tevékenységük nem ellentétes az alkotmánnyal", és "az ilyen feltételek sajátos értelemben közjónak is tekinthető". De a számolással is gondok voltak: "válaszolva az eredeti kérdésre, mely szerint van-e helye a kereszténységre való utalásnak a nemzeti (új magyar) alkotmányban egy szóval is tudunk könnyedén felelni: igen, van helye." Külön szépsége volt a szövegnek, hogy Schmitt azt is megjegyezte benne: "sokan vélik úgy, hogy az új kommunikációs formák valamilyen oknál fogva felmentést adnak az igényes és helyes fogalmazásmód, valamint a helyesírás szabályai alól". Ezt a szöveget is levették az internetről, és csak hetekkel később került vissza egy jócskán átdolgozott változata. Az eredeti javaslatot a hivatalos magyarázat szerint sem Schmitt, sem pedig Kiss Norbert, a KEH társadalmi kapcsolatok hivatalának vezetője nem látta. A felelősségre vonás viszont állítólag megtörtént.

Schmitt visszatért a Sólyom Lászó által megszakított hagyományra és január 1-jén közvetlenül éjfél után beszélt. A Sándor-palota több termén végigsétálva azt mondta: "ne fogadjunk meg semmit, ne fogadkozzunk, csak tegyük a dolgunk bölcsességgel, emberséggel." Beszélt az elmúlt évről is: a "magyarok 2010-ben összefogtak, hogy újra megtalálják a saját útjukat. Letették a voksukat az újrakezdés mellett". A jövőre nézve pedig azt mondta: "lesz törvényi és kormányzati erő, amely megvédi a munkahelyeket, az otthonokat, erősíti a családokat". Az elnök kitért az uniós elnökségre, de utalt arra is, hogy 2011-ben "születik" meg az ország új alkotmánya.

A német gazdasági miniszterhez hasonlóan osztrák kollégája, Reinhold Mitterlehner is osztja a magyar válságadókat érintő külföldi bírálatokat - közölte hétfőn a tárcavezető szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek. Az osztrák minisztérium még tavaly november közepén egy memorandumot adott át a témában Becsey Zsolt külgazdaságért felelős államtitkárnak.

A memorandumban az MTI összefoglalója szerint felhívták a figyelmet arra, hogy az európai uniós jogba ütközőnek tartják a meglepően rövid idő alatt bevezetett adókat. Ausztria szerint emellett az osztrák-magyar kétoldalú befektetésvédelmi egyezményt is sértik az adók.

Mint azt az Európai Bizottság egyik szóvivője hétfőn közölte, a testület tanulmányozza a külföldi nagyvállalatoknak a magyarországi válságadókkal kapcsolatos panaszlevelét, illetve azt a levelet is, amellyel a kormány még decemberben válaszolt a bizottsági érdeklődésre. Egyelőre nincs szó hivatalos vizsgálatról, arról csak az elemzés befejezése után hoz döntést a bizottság - tette hozzá Olivier Bailly.

Az Európai Bizottság még októberben kért tájékoztatást a magyar kormánytól az akkor bejelentett válságadókról és most a testület az akkori válaszlevél tartalmát, illetve a nagy európai multicégek hivatalos panaszlevelét együttesen vizsgálja - jelezte egy mai brüsszeli sajtótájékoztatón a bizottság szóvivője.

A Reuters tudósítása szerint Olivier Bailly a tájékoztatón elmondta: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a távközlési, az energetikai és a kiskereskedelmi szektor különadói 2013 után is fennmaradnának.

Mint ismert, a napokban jelent meg a sajtóban, hogy még december közepén több mint egy tucat nagy európai vállalat vezetői levélben kérték Brüsszelt a válságadók kapcsán, hogy vizsgálja az ügyet, illetve hozzon szankciókat Magyarországgal szemben.

Miután 13, többségében német nagyvállalati vezető az Orbán-kormány által tavaly ősszel bevezetett válságadók diszkriminatív jellege miatt a közelmúltban levélben fordult az Európai Bizottsághoz szankciókat követelve, ma a német gazdasági miniszter is hivatalosan csatlakozott a bírálók táborához. A Süddeutsche Zeitung ma megjelent számában Rainer Brüderle úgy fogalmazott, hogy "az olyan adók, amelyek elsődlegesen külföldi vállalatokat sújtanak, alapjaiban problémásak az európai belső piacon".

A lap emlékeztet arra, hogy a német kormány már világosan kifejezte korábban is aggályait a Magyarországon tavaly ősszel bevezetett, a Portfolio.hu elemzése szerint is javarészt német vállalatokat érintő válságadók miatt, és a téma várhatóan szóba kerül majd Brüderle és magyar kollégája Fellegi Tamás januári találkozóján is. A német gazdasági miniszter szavai szerint kiemelt figyelemmel kísérik majd az Európai Bizottság ez ügyben várható vizsgálatát. A lapnak egy bizottsági illetékes azt jelezte: különös figyelemmel vizsgálják majd az ügyet, de részleteket nem mondott. Amennyiben Brüsszel megalapozottnak tartja a kifogásokat a magyar válságadókkal kapcsolatban, akkor egy formális eljárás indulhat, amelynek végén akár megállapítható lehet az uniós szerződés megsértése is.

Mint ismert, az ősszel a távközlési szektort érintő különadó kapcsán az illetékes uniós biztos már tájékoztatást kért a magyar hatóságoktól az adóteher részleteiről, de a lap információi szerint Neelie Kroes mindeddig nem kapott hivatalos választ kérdéseire a magyar kormánytól.

Médiatörvény: a Népszabadság és a Népszava is lépett
A Népszabadság címoldalán egyetlen mondat olvasható magyarul és az Európai Unió további 22 hivatalos nyelvén: "Magyarországon megszűnt a sajtószabadság". A szerkesztőség ezt azzal indokolta: meggyőződésük, hogy a médiatörvény "valójában a Fidesz-KDNP vezette kormány autoriter törekvéseit szolgálja azzal, hogy megteremti a lehetőségét a velük ellentétes véleményen állók megzabolázásának, megbüntetésének, végső soron akár tönkretételüknek".

A Népszava a címlapján angolul és magyarul követeli a sajtó szabadságát. "Egy európai uniós országban a sajtószabadság alapvető érték. Meg kell védenünk Magyarországon a demokratikus jogainkat. Követeljük a sajtó szabadságát!" - áll az első oldalon. A napilap a tiltakozó akciójuk folytatásával kapcsolatban azt írta: hiszik, hogy Európa észreveszi az antidemokratikus lépéseket és még akkor is megteszi a maga óvatos, diplomatikus lépéseit, ha a magyar emberek többségét mindebből semmi sem zavarja.

A Népszabadságéval azonos szöveggel jelent meg a Die Tageszeitung című német napilap címlapja is.

Az Európai Bizottság azt az előzetes választ kapta a magyar kormánytól a médiatörvénnyel kapcsolatos érdeklődésére, hogy az összhangban van az uniós joggal, de a brüsszeli testület jelenleg még várja a részletesebb tájékoztatást ebben a kérdésben - mondta el hétfőn a testület egyik szóvivője.

Olivier Bailly - a bizottság szokásos napi sajtótájékoztatóján kérdésekre válaszolva - megerősítette, hogy Neelie Kroes, a médiaügyekért is felelős EU-biztos karácsony előtt levelet intézett a budapesti kormányhoz, amelyben több aggodalmat fogalmazott meg a törvénnyel kapcsolatban. Ezen aggodalmak egyike a törvény által megteremtett médiahatóság függetlenségével kapcsolatos, tekintettel a testület összetételére - közölte a szóvivő. Mint mondta, magyar részről már küldtek egy előzetes választ, amely szerint a szabályozás összhangban van az uniós előírásokkal, és további tájékoztatást ígértek.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján december végén közzétett levelében Navracsics Tibor ezt írta: "meggyőződésünk, hogy a törvény minden elemében megfelel az EU irányelveinek és az Európában szokásos szabályozásoknak, illetve egyetlen részletében sem tartalmaz olyan szabályozást, mely az unió valamely országában ne lenne ismert".

Olivier Bailly most emlékeztetett arra, hogy Magyarország azon 12 uniós tagország közé tartozik, amelyet tavaly június 24-én a brüsszeli bizottság felszólított az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es uniós irányelvnek a saját nemzeti jogrendszerbe történő maradéktalan átültetésére. Brüsszel most azt várja, hogy a magyar médiatörvény angol nyelvű szövegének az ismeretében - ami Bailly szerint a közeli napokban várható - megítélhesse, a magyar jogszabály teljes összhangban áll-e a szóban forgó uniós irányelvvel.

A sajtótájékoztatón egy újságíró megkérdezte, vizsgálja-e az Európai Bizottság azt, hogy a magyar médiatörvény megfelel-e az uniós alapjogi charta 11. cikkének, amely a sajtószabadságról szól. A szóvivő válasza szerint ezt eddig még nem vizsgálta az uniós végrehajtó testület. Olivier Bailly hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szó az Európai Bizottság mint testület által indított vizsgálatról, csupán arról, hogy a médiaügyekben illetékes uniós biztos részletes tájékoztatást kért a magyar kormányzattól.

Érdekes dokumentum került a Der Spiegel birtokába, feltehetően a Wikileaks jóvoltából. A német lap az EU-elnökség küszöbén álló Magyarország belpolitikai helyzetét elemezve hivatkozik egy titkos amerikai követségi táviratra.
"A táviratot Budapestről küldték Washingtonba, és bizony elég világosan kitűnik belőle, hogy a budapesti amerikai követség információja szerint a Fidesz kapcsolatot tart fent „az erőszakos tiltakozókkal”. Sőt, a táviratból arra is lehet következtetni, hogy a Fidesz által szervezett demonstráció helyszínének kiválasztásában is látott a követség valamiféle kapcsolatot a molotovkoktélokat dobáló csőcselék és Orbán Viktor pártja között. Majd a követségi jelentés így folytatja: „Bármennyire is a legjobb oldalát láttuk a nagykövetekkel a nemrég tartott találkozón Orbán Viktornak, ez a kaland [mármint Orbán összeköttetései a szélsőséges demonstrálókkal] azt bizonyítja számunkra, hogy Orbán még mindig hajlandó a tűzzel játszani." - számol be az irat tartalmáról a galamus.hu.

One of the classified US embassy cables, which originated at the embassy in Budapest, discusses a demonstration organized by Fidesz and the party's links to "violent protestors."

"Much as we saw Viktor Orbán at his best in a recent meeting with Ambassadors, this escapade (regarding the protest march - editor's note) shows that he is still equally liable to play with fire." - Der Spiegel

Valamilyen furcsa véletlen folytán az MTI erről nem számolt be.

Tartozásban úsznak a börtönök, rendőrségek, kórházak

November végén 40,1 milliárd forintra emelkedett a költségvetési intézmények tartozása - ekkora összeggel még soha nem tartoztak a piaci beszállítóiknak a börtönök, rendőrkapitányságok, kórházak.

A német kormány ellenzi, hogy Magyarország EU-elnökként a keleti partnerországokkal médiaügyekről tárgyaljon - jelentette ki a dpa német hírügynökségnek kedden a német külügyi államminiszter.

Werner Hoyer szerint Magyarország jobban tenné, ha a tárgyalásokat ezekről a kérdésekről, például Fehéroroszországgal vagy Ukrajnával, átengedné az Európai Bizottságnak. Hoyer ezt az új magyar médiatörvénnyel indokolta, amely a médiát szigorú állami ellenőrzésnek veti alá. "Az Európa nevében való megszólalás joga természetesen tartalmazza azt a kötelességet, hogy belül is tiszteletben tartsák az európai értékeket, hogy azokat kifelé hitelesen képviselhessék" - mondta Hoyer.

A német politikusnak az a véleménye, hogy az Európai Bizottság részéről ne csak a médiaügyekért felelős Neelie Kroes vizsgálja meg, hogy nem sértett-e Magyarország uniós jogot, hanem az alapjogok harcos védelmezőjeként ismert Viviane Reding is. Az aktuális EU-elnök folytat tárgyalásokat az együttműködésről a keleti partnerországokkal - köztük Moldáviával, Grúziával és Örményországgal. Nem csupán anyagi segítségről, hanem az alapértékeknek a tiszteletben tartásáról is szó van.

"Magyarország nem föltétlenül a leghitelesebb tárgyalópartner, amikor a sajtószabadságról van szó" - véli Hoyer. A németül rendelkezésére álló 16 oldalas összefoglalóról az államminiszter azt közölte, hogy "az még meg is haladja az aggályokat. Nincs ok a riadó lefújására."

Ezúton is kifejezem elismerésemet a bulldog munkáért. Gratulálok!

Bár a köztársasági elnök helyesírása talán nem előnyös tulajdonsága, nekem a sétálós olvasás és a szöveg tartalma mégis inkább volt furcsa.

A "multi-adóról" néhány szóban. A most válságadóval sújtott nagyvállalatok azt kifogásolják, hogy a magyar kormány negatív diszkriminációval különbözteti meg őket a piac többi szereplőjével szemben. Mondják ezt azok a multik, akik az elmúlt húsz évben a nyereségüket tisztán vihették ki az országból adóterhektől nem sújtva működhettek gigatámogatásokat kaptak az államtól. "Áldásos" tevékenységük folytán, bár kétségtelenül legnagyobb munkahelyteremtőkként tetszelegnek ma, megteremtették azt az európai polgárokhoz méltatlan helyzetet, amiben országunk lakosságának túlnyomó többsége él.

Ezek a multik degradálták Magyarországot bóvlipiaccá, kizsákmányolható élőerő piaccá, Európa ipari hulladék minőségű, emberi fogyasztásra szinte alkalmatlan "élelmiszerei" számára felvevőpiaccá és szemétlerakó udvarrá.

A média törvényre zúduló nemzetközi sajtó leginkább a magyar liberális médiamunkások szorgos és kitartó ténykedéséből fakad, semmint alapos feltáró, kutatómunkából, hiszen a nevezett törvény hivatalos angol fordítása a napokban készült csak el, amit a külügyminisztérium eljuttat a külképviseletekre és a hazánkban működő követségekre.

Jellemző, hogy a minap a Magyar Rádió épülete előtt, a sajtó szabadságáért tüntető médiamunkások jelentős része saját maga nem olvasta az elfogadott magyar szövegű médiatörvényt sem, ismeretei csak hallomásból, másod, harmad kézből vannak -ennek ellenére saját magát, mint véleményformáló tényező, mégis hitelesnek tekinti.

Köszönöm a buzgóságot és kitartást, de úgy vélem, hogy ezt a témát kiveséztük. Ezért szíves engedelmeddel ennek a posztnak a kommentjeit ezennel lezárom bízva abban, hogy ezt a meddő és értelmetlen szófecsérlést nem kezdjük el egy újabb bejegyzésnél.

Szívélyes üdvözlettel
NomenNescio