Tegnap déltől ketyeg az óra, a kormány megalakult, indulhat a gőzmalom. A szépigéretek annyit érnek, amennyit a mindennapokban megvalósít belőle az új hatalom. Most dől majd el, hogy az ígéreteken túl van-e elég muníciója a második Orbán kormánynak arra, hogy célkitűzéseit elérje. Hétfőn megtörténnek a minisztériumi átadás-átvételek, ezzel teljessé válik az apparátus működésének összes feltétele.
Több dologgal kapcsolatban vannak bennem kérdések. Az egyik a két hét alatt rendet teremtő Pintér Sándor jövőbeni ténykedése. Az tarthatatlan, hogy vannak területei az országnak, ahová rendőr be sem merte tenni a lábát. Komoly energiát kell fordítani arra, hogy rend legyen, kíváncsi vagyok, hogy csinálja majd Pintér Sándor.
Ennél is fontosabb hosszútávú kérdéseim, a gazdaság rendbetétele. Biztos vagyok benne, hogy az adók mértékének és számának csökkentésével, az adózási rendszer egyszerűsítésével növelni lehet az adózási hajlandóságot. Másrészt, ha több pénz marad a polgár zsebében, akkor többet költ, ami végeredményben a gazdaságnak is jó és a forgalmiadó-bevételt tekintve is van hatása.
Kíváncsi vagyok rá, hogyan és milyen mértékben tudja majd ösztönözni az új kormány a magyar termékek forgalmát. Milyen eszközökkel tudja majd úgy védeni a magyar piacot, hogy az mégis összhangban legyen az EU törekvéseivel. Ausztriában minden terméken jól láthatóan feltüntetik a származási hely zászlóját. A vásárlók pedig a pirosfehéret keresik... Ezt lenne j elérni nálunk is. Tessék pirosfehérzöldet venni, ha csak lehet!
Még nagyobb kérdés az új alkotmány ügye. Az teljesen világos, hogy a jelenlegi, egyébként ideiglenes alaptörvény alkalmatlan a szerepe betöltésére. Kíváncsi arra vagyok, hogy milyen mértékben jelennek meg majd az újban a történelmi alkotmány irányai, és elvei.
Vége az ünneplésnek, a fanfáros bevonulásoknak, az ígéreteknek. Hétfőtől kezdődik a munka.
Show must go on!
Utolsó kommentek