Így kezdődött: (legenda?) Napóleon az 1809-es magyarországi hadjárata idején, a vesztes győri csata kapcsán megkérdezte külügyminiszterét, mit kezdjen a magyarokkal. A válasz valahogy így hangzott:
Felség! Régi szokásuk a magyaroknak, hogy felnéznek nagyjaikra és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz!
Charles Maurice de Talleyrand-Périgord kiemelkedő francia politikus és diplomata. Eredetileg szerzetes, püspök, később Napóleon külügyminisztere lett. Jellemző mondata: "A szavak azért vannak, hogy elrejtsék a gondolatokat".
A jól irányzott szavk sokra képesek. Talleyrand szavai megtalálták a megvalósulás útját. Bár a gondolat francia, az osztrák udvar végezte be. Akkortájt találtatott ki a Finnugor elmélet, ami 200 éve erősen megragadt a közgondolkodásban. Nagyban hozzájárult Bécs célkitűzéseihez a tudományos akadémia és Trefort Ágoston.
"Tisztelem az urak álláspontját, én azonban - mint miniszter - az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából előnyösebb a finn-ugor származás princípiumát fogadnom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány a jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor származás mellett törnek lándzsát."
Trefort Ágoston 1877
-A délibábos kettős honfoglalás és a Kárpát őshaza, meg a Hun-Magyar-Szkíta-Pátus-Mezopotámiai eredetelméletek. -A Szkíta kereszténység és a Kőrösi Csoma féle nyelvbűvészet meg a genetikai nyelvészet (ugyanis szoclib körök így kommentálták, hogy az utóbbi időben genetikai kutatások indultak a Finnugor eredetet megcáfolandó) Olyan kerülendő sarlatánságok, amiket magára és tudományos előmenetelére valamit adó kutató messze elkerül a mai napig. Aki pedig az ingoványosba téved, azt elnyeli a "népnemzeti" posvány.
Adva vagyon tehát két egymásnak homlokegyenest ellenkező nézet. Az egyik holtáig erőlködik a nyomorultul kerengő kóbormagyarság nyugatosodásának vesszőparipáján, a másik meg a világmegváltó Ős MAG mágus népét, kultúráját és küldetését védi körmeszakadtáig.
A hivatalos álláspont szerint van a Vajk/Istvánnal kezdődő államiság, a kereszténységnek behódoló, letelepedett rablóhad elmélet. Szemben vele itt van a népi emlékezet, a meséink, mondáink szokás és hitvilágunk, de nem külömben minden szomszédunkétól eltérő nyelvünk és gondolkodásmódunk. Aztán vannak magukat rettentően tudományosnak beállító kutatók mindkét oldalon akiknek a munkássága abban merül ki, hogy a másik oldalt igyekszik nevetségessé tenni. Az akadémikus háttérrel ez kicsit könyebb, ugyanakkor az akadémia támogatta nemzetközi közvélemény sokszor nem egyezik a nemzetközi kutatások eredményeivel. Nincs kétségem afelől, hogy végül úgy is össze fog nőni, ami összetartozik.
Katonáink ma arrafelé harcolnak, amerre népünk ősmúltjának egy (eddig ismeretlen de viszonylag nagy és fontos) fejezetét meglelhetnénk. Irán, Pakisztán, a Hindukus vidéke, az Altáj hegység, de különösen Afganisztán kiváló lehetőséget nyújtana a régészeti kutatásokra -ha nem dúlnák háborúk a huszadik század második fele óta a vidéket.
Ha elfelejteném, hogy a CIA kokainbevétele, a fegyvergyárak kimeríthetetlen felvevőpiaca, a közelkeleti olajkincs és Izrael állam sorsa mind gazdasági és katonapolitikai stratégiák elemei, akkor akár azt is hihetnén, hogy világméretűre dúzzadt az ősmagyar/magyar ős eredet eltikolására szőtt terv. Bár összeesküvéshívőként hihetem ezzel együtt is.
Hiába olvasgatunk kódexeket, veszünk elő írásos emlékeket bármely korból, ha a tárgyi leleteket nem találjuk meg mert az ásatásokat lehetetlen háborús övezetben elkezdeni. Akkor a dokumentumok nem többek, mint amiket a Karoling kor alátámasztására hamisítottak Helibert Illig szerint.
Már pedig a Hun-Magyar kultúrális, művészeti, nyelvészeti és genetikai egyezés akár kibővíthető volna egészen mezopotámiáig is. Mégsem lehet, mert egyrészt a területen háború van, másrészt a hivatalos tudomány képviselőinek álláspontja szerint nem is lehetséges...
Mindent összevetve nagy szüksége van ennek a népnek arra, hogy saját identitását végre büszkén vállalhassa. Hogy mondáit, népmeséit, rejtett bölcsességeit végre megismerhesse, elhihesse és büszkén tekinthessen őseire. Akár így, akár úgy, de mult nélkül nincs jövő. A pillanatnak is csak úgy élhet az ember, hogy van miben megkapaszkodnia. Máskülömben elvész az idők viharában a pillanat bűvöletében.
Utolsó kommentek