Liberális demokrácia a pénztárcában

és diszkrimináció a kasszánál.

Üres a kamra, üres a polc, a hűtőszekrény is kong, el kellene mennem reggelinek ebédnek és vacsorának valót venni a boltba. Sima ügy, abból gazdálkodom, amim van. Veszem elő a bukszámat, hogy ellenőrizzem a tranzakcióba vonás előtt. A keretet meglehetősen szűkös, 1195 forintban állapítottam meg az ellenőrzés során, mely a következő bontásban áll rendelkezésemre:

1 db alacsony címletű papír pénz (1 db 1000 forintos bankó), valamint 18 db vegyes névértékű érme, melyek a következő eloszlást mutatják, növekvő értékkel: 7 db 5 forintos, 6 db 10 forintos, 5 db 20 forintos pénzérme. Úgy is fogalmazhatnék, hogy kurva kevés... Azzal tisztában vagyok, hogy a piaci viszonyok közt ebből körülbelül mennyit és milyen minőségben tudok vásárolni. Ezzel a kérdést le is zárhatnám, de úgy döntöttem, hogy a költséghatékonyságomat javítaná, ha csak ebédet vennék belőle. Reggeli helyett inkább filozófiai mélységben kezdem értelmezni a helyzetemet, a vacsoráról pedig az egészség nevében mondok le, szintén az ebéd javára.

Elöljáróban:

A demokrácia szó az ógörög δημοκρατία (demokratia) szóból származik, jelentése a nép uralma. A szó töve a δημος (démosz) nép szó, a κρατειν (kratein) jelentése uralkodni, a ία (ia) pedig egy képző. Tehát annyit tesz, mint népuralom. Azt már most szögezzük le, hogy a NÉP latinul populus, megegyezik a görög démosszal. Tehát aki demokráciáról beszél, az következésképp populista is... Ezzel csak azt a szelet akarom kifogni a vitorlából, hogy populista volna az írásom. Ezt visszautasítom, kifejezetten -a mai értelemben vett demokrácia ellenes lesz. 

Így a gondolkodás:

Összesen van 19 db pénzem, de bajban vagyok az "értékük" meghatározásával, ugyanis a demokrácia alapjait érinti a kérdés. Tizenkilencen vannak az én pénzeim -hogy ilyen magyartalanul fogalmazzak, és bizonyos tulajdonságaik alapján kisebb csoportokat alkotnak. Összességében egytől egyig pénz, ez vitathatatlan. Az is vitathatatlan, hogy minden csoport más számösszeget hordozva, más más "értéket" képvisel.

Már önmagában azzal vétettem a ma gyakorolt és értelmezett demokrácia elve ellen, hogy a PÉNZ nevű közösséget "szegregáltam", vagyis bizonyos (sarkalatos) tulajdonságokat határoztam meg, ezek hiányát vagy meglétét vizsgáltam, és a meghatározott tulajdonságok alapján a közösség tagjait csoportokra osztottam. A csoportokat pedig a következők szerint hoztam létre: Vizsgáltam a PÉNZ nevű közösség egyes tagjainak színét, anyagát, és viselt szimbólumaik alapján a (vélelmezhető vagy valós) hovatartozásukat.

A görög demokráciában, a demokrácia őshazájában volt egy korlát. Meghatározták, hogy ki jogosult részt venni a (demokráciában) közügyek intézésében és ki nem. Határozzuk hát meg mi is a résztvevők jogosultságát. Legyen pozitív diszkrimináltunk a papír pénz. Egy mai, működő demokrácia elítéli a negatív diszkriminációt, ezért a kiemeltet határozom meg én is.

A PÉNZ nevű közösség papír csoportjából a legalacsonyabb 500-at képvisel, a legnagyobb 20.000 "értékű". Melyiket vegyem alapul? Bárhogy is teszek, az biztos, hogy a tárcámban lévő PÉNZ nevű csoportból máris 18-at kizártam az egy meghagyott mellett. Csúnya rossz görög demokrácia!

Napjaink demokráciájának alapelve az egyenlőség. Az egyenlőséget több módon is meghozhatom a közösségek tagjai sorában. Kiindulhatnék az 1848-as forradalmunkból, amikor a Nemzet (közbirtokos, kis és főnemesség valamint a kis számú városi polgárság) magához emelte az addig a nemzet testét nem képezőket is (parasztság, zsellérség és letelepedők). Mentalitásomból, neveltetésemből, származásomból és az őseim törekvései alapján is ezt az utat választanám. Ez esetben a 18 db fém érmét emelem az egyetlen (amúgy alacsony címletű) papírpénzem mellé, így a kapott összeg 19.000 pénz. Tizenkilencezerből azért már el lehet lenni egy napra élelemmel, és még egy kis kultúrára is jutna talán belőle.

Húszezrest én már régóta nem láttam és talán nem is létezik... pedig ha létezne, akkor az én 19 pénzem értéke egyből 380.000 lenne. Ne álmodozzunk, húszezres márpedig nem létezik!

Amennyiben az egyenlőség kimérésénél a francia mintát követném, úgy az érmék nagy részét és a papírpénzt süllyeszteném a legalacsonyabb 5 forintosok szintjére. Ebben az esetben a PÉNZ nevű csoportom képviselt értéke már csak 95 volna. Ebből néhány kiflit tudnék venni, de bajosan húznám ki vele holnap reggelig. És még akkor is, ha egyébként a PÉNZ csoport legnépesebb tagja az 5 forintos, az eszem ment volna el, ha a többit degradálnám hozzájuk. Az névértéken is 1100 forint veszteséget jelentene számomra, nem beszélve a magyar módira egyenlősített pénzről és a húszezresben bízva keletkező 379 905 hiányról.

A pofára esés nyilván akkor érne, amikor azzal szembesülnék, hogy fentebbi eszmefuttatásomra fittyet hányva közölné velem a pénztáros, hogy a kosaramban lévő plazma TV és házimozi rendszer (törölve, javítva a következőre:) tálcámon lévő 190 darab Mc'Donalds családi ajánlat menü ára 378,100, a kezemben meg csak 1195 van. Hát, így jártam... És egy hamburger sem hasonlít a kassza feletti képen lévőre- de ez egy másik post lenne.

Hogy mi ebből a tanulság? Egyszerű! Az értéket a látottak és a tapasztalat határozza meg. beszélhetünk egyenlőségről meg demokráciáról, az 5 forint az 5 forintot ér, a húszezer meg húszezret. És ez attól nem változik meg, hogy történetesen az ötforintosból sokkal több van (a zsebemben), mint a húszezresből.

Igen ám, de létezik egy, az öt és húszezer forintosokon túli világ, ahol nem csak az anyagiasult és csinált értékek nyomnak a latban, de az erkölcs és a szellem is számít. Az anyagi világban tényleg nem létezik olyan, hogy egyenlőség! Mondhatjuk, hogy a jog és törvény előtt bármely két ember egyenlő, a tapasztalat azt mutatja, hogy ez mégsem igaz. A törvény előtt igen is egyenlőbb, akinek történetesen húszezressel van megtömve a zsebe, nem ötforintossal, mert a húszezernek sajnos sokkal jobb az érdekérvényesítő ereje, mint az ötösnek.

Ez a történet még csak nem is a bíróságok korrumpálhatóságáról szól, hanem arról, hogy ki milyen és mennyi ügyvédet tud megfizetni, hogy a vélt vagy valós igazát a bíróságon képviselje. És ez pontosan azért működhet így, mert a természet és az élet valódi törvényeit akarja felülírni a jog, ami mindenképpen hibás gyakorlatot szül. Az élet rendjét felülírni igyekvő ember által teremtett világ olyan anomália, amely következésképp végül saját teremtőjét, az embert igyekszik eltörölni, hogy visszaállhasson a természetes egyensúly. 

Olvasom a hírek közt, hogy Magyarországon baj van a demokráciával. Orbán Viktor szavazati jogát el kell venni, ezzel nem csak nekünk, magyaroknak, de az EU-nak is tartozik  az Uniós parlament liberális és baloldali fele Én meg azt mondom, hogy Magyarországon a demokráciával tényleg baj van, nagy baj. hatvankilenc éve, 1941 március 19én a hazánkat megszálló német csapatok hatályon kívül helyezték Magyarország Történelmi Alkotmányát és a rend addig vissza nem áll, míg a törvényes rendet helyre nem állítjuk, a Történelmi Alkotmányt hatályba vissza nem helyezzük, mert csak ez által kerülnek vissza az értékek a saját helyükre.

Ezzel nem csak magunknak, Magyarországnak, de az Európai Nemzetek Közösségének és a világnak is tartozunk!