A FIDESZ alkalmasnak tartja az MSZP államfőjelöltjét.
Az MSZP államfőjelöltje kijelentette: aláírná a kettős állampolgárságról szóló törvényt, de köztársasági elnökként felhívná a figyelmet a következményekre. Mint mondta: a magyar politika soha nem mondhat le arról, hogy felelősséget kell vállalni a határon túli magyarok iránt, de ez nem jelenthet gyámkodást. Kijelentette, a határok megváltoztathatatlanságának doktrínáját nem lehet kétségbe vonni.
Kezdjük ott, hogy egyáltalán nincs olyan doktrina*, amit ne lehetne kétségbe vonni. Elvetettünk mi már itt Európában sok doktrinát. Az utóbbi időben nem a föld körül kering a nagy világmindenség, de még csak nem is a nap körül. Az is bebizonyosodni látszik, hogy a föld nem lapos tányér. Elvetettünk sok vallási doktrinát is, bár némelyek újabban kezdenek feltámadni. Az viszont egészen bizonyos, hogy nincs megváltoztathatatlan határvonal. Sem politikai, sem etnikai, sem semmi más típusú.
Gondoljunk csak bele micsoda fejetlenség is volna, ha mondjuk össze kellene egyeztetni Pannonia Provincia határait a nagy Római birodalmon belül a török hódoltság idején létező Oszmán birodalommal... Esetleg Dzsingiz kán hódításait véglegesnek elkönyvelve ezt is bevonhatnánk a nagy osztozkodásba. A Kínai Népköztársaságnak pedig kéretik kivonulni a Tibeti független államból...
Vagy nem minden határ szent és sérthetetlen? Esetleg ezt valahogy úgy képzeljük el, hogy a világ amint belépett a huszadik (esetleg a huszonegyedik) századba, egy hatalmas nagy pecséttel lezárták (de kik?) a fejlődés minden lehetőségét?
Egyáltalán honnantól kezdve kell a határokat szentnek és megváltoztathatatlannak tekinteni? Főként milyen területre tesszük zár alá a határváltozás lehetőségét?
Vegyünk egy nem túl távoli lehetőséget, mondjuk a második világháború végét. Azért ezt, hogy a felvidéki tót atyafiak nyugodalmasan legyenek éjszak. Ebben az esetben a két Németországot kéretik megint kettédarabolni, összeforrasztani nagy Jugoszláviát, Ukrajnát visszatoloncolni a Szovjetúnióba, ja igen, míg el nem felejtem: Felvidéket kéretik visszafogadni Csehszlovákiába...
Ne feledkezzünk meg a gyarmattartó birodalmaknak lesznek szívesek visszatelepíteni bürokráciájukat egykori újdonsült gyarmataikra... Lássuk be, ez azért nonszensz. De ha ez nem megoldható, akkor honnan is vegyük szentnek és megmásíthatatlannak a határvonalakat? 1920 előttre ugye ne merészeljünk gondolni, mert az mégis csak szentségtörés volna?
Azt is be kell látnunk, hogy kevés olyan birodalom volt Európa történetében, amelyet olyan gyakran tépett a balsors, mint a Magyar Királyságot. Ennek ellenére olyan birodalom is kevés van, amely annyi ideig bírtokolta volna megalakulásától a tulajdonolt területeit, mint a Magyar Királyság a Kárpát-medencét. Birodalmak jöttek, mentek, Alakultak és változtatgatták határaikat. A Magyar Királyság meg állta az idők viharát a huszadik századig szinte változatlanul.
meg eddig! Mert most aztán a nagyvilág kimondta a huszonegyedik század elején, hogy bármiféle fejlődésnek és alakulásnak itt van a vége. Ez a világ a létező világok lehető legjobbika, amit az eljövendő nemzedékeknek megtartani mindannyiunk szent kötelessége az idők végezetéig...
Az elképzeléssel cak az a baj, hogy teljesen életszerűtlen. Ilyen törekvéseket csak egy amúgy elöregedett és haldokló birodalmakban szokás kitalálni. Ha ez igaz, akkor a közös európai birodalom igen hamar kihalásra ítélte magát.
Trianon Európa szent tehene. Szent és sérthetetlen! Addig biztosan, amig velünk is elhitetik ezt a körülöttünk lévő hatalmak.
* Doktrina: (lat.) a. m. tanítás, tan. elmélet, tudomány. Az államtudomány terén elmélet, melyet az államéletben gyakorlatilag érvényesítenek.
Utolsó kommentek