Sokan úgy gondolják, hogy hiba lenne megválasztani Schmitt Pált a legmagasabb közjogi méltóságra. Emlegetnek simulékonyságot, pártlojalitást, hozzánemértést meg még mást is. Kormányoldalról meg úgy hallani, hogy joviális természete és konfliktuskerülő attitűdje folytán később olyanok is szimpatizálhatnak vele, akik jelenleg nem Fidesz rajongók.
-- Kéretlen véleményközbeszúrás: Ez a rajongó kifejezés erősen arra késztet, hogy átgondoljuk, legalább is én gondoljam át a közélet állapotát, ha egy pártnak vagy politikai közszereplőnek rajongótábora van. Az ország kezd úgy festeni, mint egy nagy magyar arckönyv. Jelölj kedvencnek és én majd rád vigyorgok... Közérdekű beszúrás vége --
Vagy is nem vége, épp csak elkezdődött. Méghozzá az elszámoltatással, de még korábban. Akkor, amikor az elszámoltatni kívánt idők kormányzata elkövette állítólagos vagy valóságos bűneit. Az Őszödi böszmével, kurvaországgal, kóborkutyák befogásával, akinek nem tetszik elmehet kijelentéssel. Állami mutyival, közvagyonfosztogatással, országrontással. Kaszinóvárossal, telekcserével, pártkifizetőhelyekkel.
Most 108 baloldali kötődésű értelmiségi aláírásával kampány indult az "állítsátok meg Zorbán aput" mozgalom keretében. Akik nyolc évig tapsoltak a kormányzat szemkilövő, azonosítójelnélküli, demokráciát lábbal tipró, erkölcsöt és etikát nem ismerő (radikálisabbak szerint egyenesen nemzetírtó) politikájának, hirtelen elkezdték félteni a demokráciát. Mert az Ő demokráciájuk az más, az valódi(!), demokratikus demokrácia. Az elszámoltatás meg nem több, mint aljas indokból elkövetett keresztes háború a kinevezett gonosz ellen, egyenesen a fizikai megsemmisítésre tett kísérlet -mondják.
Ha már szóba került ez a kifejezés: fizikai megsemmisítés, akkor emlékezzünk a ma is köztünk élő tömeggyilkos Biszku Bélára, aki a mai napig büszke az "ellenforradalom" vérbe folytására. Hangoztatja, nem saját maga hozta az ítéleteket. Igaz, ahogy az is, hogy követelte a bíróságtól a még több fizikai megsemmisítésről hozott bírói határozatot... Még Biszku elvtársat sem számoltatta el a mindenkori magyar hatalom az eltelt húsz szabad évben. Ezzel szemben békésen éli a nem is olyan kisnyugdíjasok boldog rózsadombi életét...
A köztársasági elnök levegőbe beszélt 2006-ban, amikor lemondásra szólította fel az Őszödi böszmét. A Magyar Köztársaság elnöke kétségtelenül gyenge hatalommal bíró, inkább az egység szimbólumaként értelmezhető méltóság -felette a politikának. Beleszólása is alig van. Aggályainak hangot adhat, és itt szinte véget is ér a hatalma.
Az elmúlt húsz évben -amivel most látszólag szakítani óhajt az új hatalom, az elnöki tisztet politikai döntéssel osztotta a mindenkor regnáló kormányzó többség. Így volt Göncz Árpád és Mádl Ferenc is. Így lett volna Szili Katalin is. Kivétel Sólyom László volt, aki ráadásul alkotmányjogászként került képbe. És aki kifejtette azt is, hogy nem találja kívánatosnak az új Magyar alkotmány elkészítését. Holott az születése pillanatától ideiglenesnek aposztrofált, amig meg nem születik az új, a végleges. Idézet az 1949. évi 20. törvényből
1949. évi XX. törvénya Magyar Köztársaság Alkotmánya1A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:
A Német megszállás óta 67, a Szovjet befolyásra készült alaptörvény ota 61, és az 1989. évi 31. törvény alapján kikiáltott harmadik Magyar Köztársaság megalakulásától számítva 21 évet kellett várni, hogy az új alkotmány gondolatával érdemben foglalkozzék a parlament.
Ebben az összefüggésben teljesen természetesnek tűnhet, hogy a kormány nem kíván akadályt gördíteni saját útjába egy ágálló és akadékoskodó elnök személyében. Érthető az is, hogy ez a hatalom nem kívánja Sólyom László újabb jelölését, hiszen Ő maga is részese a jelenlegi alkotmánynak. Mint egykori alkotmánybíró és jelenlegi köztársasági elnök arra esküdött fel, hogy azt legjobb tudása szerint óvja és védelmezze.
A kormánynak pedig jelen helyzetben nem (csak) óvni és védelmezni kötelessége a fennálló egyesszámú alaptörvényt, hanem helyette létrehozni az újat, (Balról épp ezért erősek a kritikai hangok...) és összhangba hozni a társadalom fejlődését, a jog és igazságszolgáltatást a történelmi múlttal, helyreállítani az alkotmányos jogfolytonosságot.
Ezzel párhuzamosan helye volna helyrehozni az oktatást, amit az elmúlt évek szinte padlóig gyalultak. Idelye volna helyretenni a magyarságtudatot, nemzeti önbecsülésünket, és nagyravágyó, de megvalósítható jövőképet adni az emberek kezébe.
Utolsó kommentek