Folyik az alkotmányozás országgyűlési vitája. Amit látok: Kivonuló és feltételeket szabó ellenzéki pártok, felbukkanó Gyurcsány. Szent Korona Tan vagy új elvek?
Értékeket csak úgy védhetünk, ha azokat pontosan meghatározzuk. Érték-e a magzati élet? Kiskorú gyermekek után járjon-e többletszavazati jog? Természeti kincseinket milyen mértékig védjük? Szerezhessen-e (termő)föld tulajdont külföldi állampolgár? Általános, vagy részleges választójogot nyerjenek a határon túli magyar állampolgárok? A köztársasági elnök szerepének és jogkörének változása.
Több szempontból is ellentmondásokba ütközök. Hiszem, hogy Magyarországnak van alkotmánya. Hiszem, hogy a jogfolytonosság úgy állítható helyre, ha visszahelyezzük hatályba a németek által annulált történelmi alkotmányunkat. Hiszem, hogy a Szent Korona eszmeisége, mely évszázadok alatt képes volt megvédeni a magyar érdekeket (hívőkét és nem hívőkét egyformán), képes ma is jótékonyan összefogni a nemzet egészét, pártállástól függetlenül.
Úgy vélem, hogy nem alkotmányozási kényszer van. A jogfolytonosság visszaállításának kötelessége pedig nem új alkotmány létrehozását teszi elengedhetetlenné, hanem az egyébként meglévő történelmi alkotmányunk helyreállítását. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a történeti alkotmányunk elnémítása óta eltelt idő okán, az alkotmány frissítésre szorul. A következő ciklus elején lesz hetvenedik éve, hogy az ezeregyszáz éves államiságunkat jelképező, a magyarság történetével együtt fejlődő alkotmány az éber kóma állapotban van.
Miért tartom fontosnak deklerálni, hogy a legfelsőbb (közjogi és erkölcsi) hatalom a Szent Korona, amely minden jogok és kötelességek forrása? Mert a Szent Korona olyan jelképe a Magyar államiságnak, amely kifejezi 1100 éves függetlenségünket. Kifejezi a nemzet egységét, az értékek állandóságát, a szilárd múltat és a biztos jövőt. Így volt ez a királyságban, és bár magam királyságpárti vagyok, de tudom: ez az egyesítő erő működik akár köztársaságban is. Királyt, köztársasági elnököt, miniszterelnököt és országgyűlési képviselőt meghatározott időközönként választunk. Munkájukat elismerjük, vagy kritizáljuk, de a választott tisztségek forgandók!
Aki ma kormányoz, holnap ellenzékbe kerül! De a Szent korona állandósága kifejezi a nemzet fennmaradásáért tenni akarásnak az állandóságát. A nemzet állandóságát. És ez az állandóság nem függ világnézettől, nem függ pártállástól, nem függ vallástól és napi politikától. Mindezek fölött állva jelképezi és biztosítja területi, gazdasági, politikai és erkölcsi szuverenitásunkat. Megtestesíti hazánkat, országunk minden polgárát, eszméinket, jogainkat és kötelességeinket, erkölcsi és fizikai javainkat, értékeinket.
Bár magam nem vagyok gyakorló keresztény, mégis azt mondom, hogy a Magyar alkotmánynak rögzítenie kell a keresztény múltat, hiszen ez a kultúránk és műveltségünk alapja. Békés jövőt csak a kölcsönös tiszteletre lehet építeni! Tiszteletben kell tartanunk más népek műveltségét és értékeit, de világossá kell tennünk mindenki számára, hogy mi a saját értékeink mentén szervezzük életünket, államunkat! Így a tiszteletet megköveteljük saját értékrendszerünkkel szemben is más népektől!
Vannak égető kérdések.
Szavazati jog az újonnan állampolgárságot szerzett magyaroknak. Ez az egész állampolgársági kérdés nagy szégyene az utóbbi húsz év politikai elitjének, de különösen a húszmillió románnal ijesztgető gyurcsányi dialektikának. A 2004. évi gyalázat után most húsz éves elmaradását teljesítette a harmadik köztársaság. Számomra magától értetődő együtthatója az állampolgárságnak az általános választójog és a képviseleti jog az országgyűlésben. Ennek a képviseleti jognak és a civilkontrollnak a színhelyéül szolgál(hat)na a kétkamarás parlament felső háza.
A föld. Hamarosan lejár a földvásárlási moratórium. Molnár V József fogalmazott úgy, hogy utolsó kincsünk a földanya, akit most eladni készülünk. Másunk már nem maradt, hát kizavarjuk Őt a sarokra strichelni... A föld, s vele együtt természeti kincseink elidegeníthetetlen tulajdonát képezik Országunknak (így a Szent Korona testének). Ne használjuk a természeti erőforrás és termelési eszköz fogalmakat, mert ezek igen is kincsek, akként kell kezelnünk őket!
Független Nemzeti Bank. De mitől legyen független? Ma a Nemzeti Bank a nemzeti gazdaságpolitika ellen dolgozik. És mivel a magyar jegybank az Uniós irányelveknek megfelelően független a magyar államtól és annak gazdasági célkitűzéseitől, az államnak nincs beleszólása a jegybank döntéseibe.
...Például az alapkamat alakulásába. Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert amig a kormány extra különadóval sújtja a Magyarországon működő bankokat, addig azok egyrészt a terheket átruházzák ügyfeleikre, másrészt a pénzüket a magas kamatozású állami kötvényekben fialtatják.
Szavazati jog a kiskorú gyermekek után. Izgalmas kérdéseket vet fel Révész Máriusz. Hazánk lélekszámának alakulása azt mutatja, hogy a következő évtized végére megállíthatatlanná válik a lakosság fogyása. A fennmaradáshoz szükséges családonkénti két, három gyermek helyett jó, ha átlagosan legfeljebb egy születik. A jobbik képviselői ezzel szemben a cigányság három gyermek feletti szaporaságával riogatnak.
Azt szögezzük le, hogy ha a magyar lakosság nem termeli ki saját jövendő nemzedékét, akkor hamarosan nem lesz értelme Szent Koronáról és ezeréves magyar államiságról beszélni. Másfelől az átgondolatlan és pusztán demagóg ideológiákra épülő nemzetvédő programok inkább ártanak a magyarság ügyének, mintsem használnának. Emlékezzünk csak a Ratkó korszakra.
Egészséges társadalmat nem lehet másként létrehozni, csak egészséges környezet megteremtésével. Egészség alatt egyelőre értsük a megfelelően működő gazdasági környezetet, jog~ és létbiztonságot, ahol egy gyermek felnevelésének kötelességei nem riasztják el a felelősen gondolkodó szülőket sem a gyermekvállalástól. Nem hiszem, hogy a jogkiterjesztés ennek hatékony eszköze volna, de a felvetés a probléma súlyosságára mindenképpen figyelmeztet.
Magam egyébként nem vagyok híve a teljes ás általános választójognak, és azok korlátozások nélküli gyakorlásának. Nem, nem keveredtem önellentmondásba saját magammal a határon túliak jogállásával kapcsolatban, hiszen ott sem állítottam mást csak azt, hogy őket is meg kell illessék azok az állampolgárságból eredő jogok, amik érvényben vannak -természetesen a velük járó kötelmek terhe is.
Bűn és büntetés. Fontosnak tartom a szembenézést a múlttal, a múlt bűneivel és bűnöseivel. Vannak múlhatatlan bűnök! Nem a megbélyegzés és kipellengérezés híve vagyok, de azt tisztázni kell, hogy mi számít múlhatatlan bűnnek. Az Unió nem helyezte a fasizmus bűnei mellé a kommunizmus bűneit. Ha az Unió nem tette, hát nekünk meg kell tennünk. Ahogyan elképzelhetetlen (volt), hogy a fasizmus bűnében vétkesből állami vezető legyen, úgy kell elképzelhetetlenné tenni a kommunizmus bűneiben vétőknek is, hogy állami tisztséget betölthessenek!
Ma az egykori belügyminiszternek nem azért kellene bíróság elé állnia, mert a kommunizmus bűneit -saját bűneit nagy nyilvánosság előtt tagadta, hanem mert elkövette! Mert a (nép)bíróságoktól követelte a még több fizikai megsemmisítésről szóló ítéletet az ötvenhatos vádlottakkal szemben.
Végezetül még néhány gondolat a múltról, jövőről, Szent Koronáról és Magyarországról. A földet, ahol élünk nem nagyapáinktól örököltük, de unokáinktól kaptuk kölcsön. Életfeltételeiket az fogja meghatározni amit ma cselekszünk. Felelősségünk nem (csak) saját jólétünk biztosítására terjed ki, hanem az eljövő nemzedékek lehetőségeinek megteremtésére is -sőt leginkább arra! Őseink bölcsességét elvesztegetni megbocsáthatatlan bűn! A múltat megismerni kötelességünk, abból tanulni feladatunk, azt hasznosítani lehetőségünk és megteremteni a jövőt, édes reménységünk.
Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bõséggel, nyújts feléje védõ kart, ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, hozz rá víg esztendõt, megbűnhödte már e nép a múltat s jövendőt!
Utolsó kommentek