Orbán Viktor évértékelő beszédének volt egy hasonlata. Magyarországot a nemrégiben szerencsétlenül járt luxushajóhoz hasonlította, melyről elsőként a kapitány, majd a multimilliomos utasok menekültek, és csak legvégül a többiek, akik még tehették.
Az országot válságba kormányzó kapitány hagyta el elsőként a politika színpadát, de csak egy kis időre. Most az oldalvonalról, erőtlenül és gyengén, de mindenre felkészülve kiáltja, hogy a jelenlegi kapitánynak mennie kell –aztán hozzáteszi, hogy csak ne azonnal, mert még nincs felkészülve leendő legénysége, hogy az embert próbáló időkben helyt álljon.
Azok közé tartozom, akik legutóbb a Fideszre szavaztak. Sokadmagammal együtt akkor úgy gondoltam, hogy az ország számára a lehető legkisebb rossz Orbán és a Fidesz-Kdnp. Most is úgy gondolom, hogy a mai napon nem tudnék helyettük másra szavazni.
Nem azért, mert mindenben egyetértek a vezetéssel, sőt egyre csalódottabb vagyok. De a mai napon is úgy gondolom, hogy nincs kormányképes alternatívája a Fidesznek. Baloldal nem létezik, erről Gyurcsány alaposan gondoskodott. Amúgy sem választanék baloldali kormányt.
Jobboldal sincs. A Jobbikot sem a gyomrom nem veszi be, sem az agyam. Énnekem magyarkodhatnak cifra dolmányban, esküdözhetnek fűre, fára, de az valahogy az Istennek sem megy le a torkomon, ha a Szent Koronára esküsznek. Díszmagyartól, nagy bajusztól még nem válik vérré a víz.
Akárki akármit mond, nekem az LMP akkor is az a párt, amelyik az SzDSz megüresedett helyét akarta betölteni, és annak korábbi tagságát kívánta felhasználni. Ráadásul ugyanazzal az Amerikai támogatói háttérrel, és nagyon hasonló célkitűzésekkel, mint az első szabad választások előtt az SzDSz. A mostani baloldallal szembeni kompromisszumkészséget elutasító attitűd is az SzDSz korai emléke, még mielőtt összebútorozva az állampárt utódjával, megdöntötték volna Antall József gyenge államát.
Szavazni még úgy is elmennék, ha egyébként a mai napon nem tudok azonosulni egyetlen párttal sem, és a választási programnak nevezett ígéret hazugságaikkal sem. Azért mennék el szavazni, hogy véletlenül se jöhessen vissza többé a gyakran elmúló, majd hirtelen megint felbukkanó magyar baloldal. Bár valójában a magyar pártok egyike sem jobb vagy baloldali. Talán legtisztábban a liberális eszme alakulatai vehetők ki, de bennük a nemzetközinél is erősebb a gyűlölet a nemzet, különösen a magyarság fogalmával és intézményeivel szemben.
Egyre biztosabb vagyok benne, hogy alapvetően elrontottuk az irányt. Nem ’89-ben, az már csak következmény, ahogy ’56 is az volt. Az igazi tévedés sokkal régebben történt. Az 1867-es kiegyezésnél siklott ki az ország. A történelem minden nehézsége ebből a tévedésből eredt, és 1919-ben csúcsosodott ki, majd Trianonban vált mindenki számára fájdalmasan aktuálissá.
Azt akarom, hogy legyen vége 1919-nek! Térjünk végre vissza saját történelmi múltunkhoz, saját gyökereinkhez, sajátosan magyar jogrendünkhöz, a Szent Korona tanításához, mert ezek voltak képesek megvédeni az országot amióta csak létrejött Európa kellős közepén. Hagyjuk futni konkordia kapitányt, mert nekünk megvan a magunk útja abban az Európában, ahol 1100 éve biztosan élünk.
Utolsó kommentek