Kommentálhatnám a hírt úgy is, hogy a birodalom visszavág, amikor arról írok, hogy Vitéz bácsalmási Mága Zoltán néhány nappal vitézzé avatása után kilépett a Vitézi Rendből.
"Ki senkié sem, az mindenkié"- Mága Zoltán válasza
Budapest, 2012. szeptember 27., csütörtök (OTS) -
Az elmúlt napokban nagy visszhangot váltott ki a Vitézi Rendbe történő belépésem. Nem voltam elég körültekintő döntésem meghozatalakor, és szándékommal éppen ellentétes hatást értem el. Akaratomon kívül sok ember érzékenységét - köztük a családomét is - megbántottam, ezért minden körülményt mérlegelve, úgy döntöttem, hogy a mai nappal kilépek a Rendből.
Az elmúlt 20 évben számtalan ember keresett meg azzal, hogy segítsek valakinek a gyógyulásában, taníttatásában, vagy akár azzal, hogy álljak egy jó ügy mellé és hogy hovatartozásuktól függetlenül segítsek alapítványoknak, kórházaknak, társadalmi szervezeteknek. Soha nem mondtam nemet. Nem tudtam nemet mondani senkinek.
Ma már tudom, hogy legalább egyszer, most ezt biztosan meg kellett volna tennem.
Nem keresek semmilyen mentséget a történtekkel kapcsolatban. Megtörtént. De a kétkedőknek szolgáljon bizonyságul, hogy eddigi életemben mindig tiszta szívvel, becsületesen, nemes eszmék mellett köteleztem el magam.
Úgy érzem, hogy most egy nem kellően végig gondolt "igen" válaszommal, veszélybe sodortam azt a rengeteg munkát, amelyet két évtizede jó szándékkal és a segíteni akarás szilárd, rendíthetetlen hitével és meggyőződésével végzek.
Több, általam régóta támogatott szervezet és intézmény jelezte, hogy csak akkor tudják elfogadni, csak akkor fogadhatják el támogatásomat, ha a személyes adományom világnézettől vagy bármely ideológiától független.
Én egyformán szeretnék mindenkihez szólni és mindenkinek adni. A karitatív munka a legfontosabb területe az életemnek, ezért azonnali hatállyal lemondok a Vitézi Rend tagságáról. Ugyanakkor a Vitézi Rend tagjait sem szeretném megbántani, de szeretném, ha döntésemet mindenki megértené és tiszteletben tartaná, elfogadná azt a gondolatot, amit Kosztolányitól idézek: "ki senkié sem, az mindenkié".
Mága Zoltán
A Vitézi Rend az alábbi sajtóközleményt adta ki:
Budapest, 2012. szeptember 29., szombat (MTI OS) - A Vitézi Rend sajnálattal vette tudomásul vitéz Mága Zoltán művész úr kilépését a Rendből. Döntését azonban tiszteletben tartja. Rendünk vezetése egyúttal sajnálatát fejezi ki a művész urat és családját ért nemtelen támadások miatt.A Vitézi Rend sajtóközleményt adta ki.
Amikor a Vitézi Rend felvételi bizottsága Mága Zoltán felvételéről döntött, elsősorban a Magyar Nemzet és kultúra érdekében kifejtett kimagasló munkáját vette figyelembe, elismerve ezzel azt a misszióját, amelyet Magyarország és az itt élő rászorultak érdekében is végzett - és végez ma is. A világ jelenleg egy óriási gazdasági válsággal küzd, Magyarország helyzete is nagyon nehéz. A Vitézi Rend vezetésének határozott álláspontja, hogy ebben a gazdasági - a társadalom egyes rétegeit is egyre inkább elválasztó - helyzetben, egyszersmind szűkre szabott határainkon belül csak közös érdekeink lehetnek. A Vitézi Rend vezetése úgy gondolta, hogy Mága Zoltán személye összekötő kapocs lehet a magyar és roma emberek között, rendi tagsága pedig elősegítheti Magyarországon a társadalmi megbékélést. Úgy gondoltuk, ez üzenetértékű lehet. A társadalom egyes tagjai azonban nem voltak képesek megfelelő módon kezelni ezt az üzenetet, amely arról szólt, hogy Magyarországon teljes társadalmi összefogásra van szükség, mert csak így tudunk úrrá lenni a nehézségeinken. A Vitézi Rend ezzel az üzenettel azt is nyilvánvalóvá kívánta tenni, hogy mentes minden szélsőségtől. A Vitézi Rend soha nem volt fasiszta és kirekesztő, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Vitézi Szék fasiszta megbélyegzését kimondó 529/1945. ME. rendeletet még a - pártállami időszakban meghozott - 86/1987. (XI. 29.) MT rendelet hatályon kívül helyezte. A Vitézi Rend Magyarország Alaptörvényében lefektetett nemzeti elveknek megfelelően - ma is - nemzeti, konzervatív, keresztény és polgári értékrend szerint - egyben a hatályos törvényi rendelkezéseket betartva - működő szervezet. A Vitézi Rend mindennapi működését ezek az értékek határozzák meg, amelyeket egyúttal a tagságától nemcsak elvár, de meg is követel. A Vitézi Rend szomorú szívvel tapasztalta, hogy ezt - mások mellett - a Magyarországon élő roma származású emberek egy része sem így látja. Mága Zoltánt és családját ugyanis roma származású emberek több ízben is életveszélyesen megfenyegették. A Vitézi Rend vezetése a világszerte ismert és elismert kiváló művész, az államilag is többször kitüntetett vitéz Mága Zoltán személyét és családját ért fenyegetéseket úgy ítéli meg, hogy az országban élő roma nemzettársak egy része - köztük magas társadalmi pozíciót betöltő, a romaság véleményét is alakítani képes személy - ma még nem áll készen a teljes társadalmi összefogásra. Ebben a helyzetben a Vitézi Rend megérti és elfogadja a művész és az ember Mága Zoltán nehéz szívvel meghozott döntését. A Vitézi Rend bízik egy olyan jövőben, amikor ismét tagjaként köszöntheti a jótékonysági rendezvényén fellépő művészt, egyúttal Isten áldását kéri Mága Zoltán további, a Magyar Nemzetet szolgáló művészi és karitatív munkájára.
Kiadó: Vitézi Rend
A Rendet még 1920-ban, Horthy Miklós hozta létre. A háború után Magyarországon betiltották, a vitézi cím használatát ma is törvény tiltja. Ezzel szemben nemzetközileg elismert szervezet, melyet The Knightly Order of Vitéz (A Vitézek Lovagrendje) néven 1964-ben hirdettek ki (Register of Orders of Chivalry). A rend jogforrásául a Szent Koronát nevezi meg.
A Vitézi Rend számlájára egyéb nehezen róható fel az alapítója személyén kívül. Ebben a fura világban Horthy Miklóst lehet szeretni és nem szeretni, de azzal vádolni, hogy fasiszta lett volna, egy merő ostobaság. Az talán felróható számára, hogy együttműködött a Hitleri Németországgal, de az adott történelmi helyzetben nem igen volt más választása, lehetősége. Hogy kormányzása, döntései és tevékenysége milyen volt, nem a politika porondjára tartozó kérdések. De ma olyan világot élünk, hogy egy pojáca aljas provokátor, történelmi személyiségek emlékművét a véleménynyilvánítás szándékosan félreértelmezett szabadságának ürügyén meggyalázhatja. Aztán a bírósági tárgyaláson színjátszókörben a talárját "israeli army" feliratú kipával koronázza meg. Látványnak sem utolsó jelenet...
Ráadásul ebben a furcsa világban az is megeshetik, ami talán az '56-os megtorlások idején volt utoljára szokásban. A tisztelt bíróság bár az anyagi károkozást (rongálás vétsége) elismeri, az abból eredő károk megtérítésére és a perköltség megfizetésére ítéli a tettest, egyben legenyhébb büntetésként megrovásban részesíti. Ezt követően az ítéletet hozó bíró a saját ítéletét kommentálva, az indoklásban kijelenti, hogy a cselekedet ugyan valóban törvényt sértett, de(!) a mögötte lévő szándék becsülendő, előremutató és mi több, a társadalom javát szolgálja (társadalmilag hasznos). Hát ez egyszerűen gyönyörűséges! Éljen a független bíróság és igazságszolgáltatás!
A társadalom javát az szolgálta, amikor 2006-ban a később ezért (is) jogerősen elítélt majd másodfokon felfüggesztett Budaházy és társai tettleg kifejezték abbéli nézeteiket, miszerint az ország szívében, a demokrácia felett őrködő törvényhozás épülete előtt éktelenkedő szovjet hősi emlékműnek azon a magasztos helyen semmi keresnivalója és létjogosultsága nincs. Az én szememben az is (sőt főként az) szolgálná a társadalom javát, ha az ilyen nyilvánvaló provokátorokat, mint ez a Dániel Péter, egyszer s mindenkorra kitessékelnék az országból, de előtte még egy a társadalom és a saját javát szolgáló, jobbító szándékú orcán veregetést is jogosnak tartanék, ha kicsivel is indulatosabb volnék.
Az egyébként egy másik téma, hogy a leöntött szobor nekem nem tetszik, művészi értéket nem vélek benne felfedezni, de még a kormányzó kifejezni óhajtott nagyságát sem fejezi ki hitelesen. De ha én egy Lenin utcatáblát, egy visszamaradt kommunista emlékművet vagy ne adj Isten a parlament előtti szovjet hősi emlékművet gyalázok meg, akkor Dániel Péter büntetése után nincs jogalapja a bíróságnak, hogy erkölcsileg megrójon.
Lólépésben visszafelé? A vitézi cím használatát törvény tiltja, ahogy az én nemesi előneveimet is. Én csak örököltem (volna, ha nem lett volna épp törvénytelen) a nemesi előnevem, de a vitézi címet ki kell érdemelni. A történet szempontjából még az is mellékes, hogy Vitéz bácsalmási Mága Zoltán maga kérte felvételét, vagy azt felajánlották számára. És még az is teljességgel irreleváns, hogy az avatásról készült felvételen a nevezett vitétz inkább nevetségesen fest, mint vitézül. No de karitatív művész és címzetes vitézsége szolgálhatta volna a cigányság és magyarság egymásra találását.
De ebben az országban valakiknek nem az egymásra találás az érdeke, hanem éppen ellenkezőleg, háborút készülnek szítani magyarok, zsidók és cigányok között. Ahogy gazdaságilag már háborús övezetté tették hazánkat, úgy most tettlegességig igyekeznek szítani az esetleg nem is olyan mélyen szunnyadó etnikai ellentéteket.
Fel kell ébredni és meg kell érteni végre, hogy a Kárpátok között olyan értékkel bírunk, amit Európa megtagadni, elvetni készül. A sokszínűséget, a békés egymás mellett élés képességét, az ezer arcú és sokrétű kultúrát, az egymásra utaltságot. A felismeréshiányában a "dánielpéterek" nyernek, és amíg mi egymást írtjuk, addig ők zavartalanul lophatják el utolsó, pénzzel megfizethetetlen értékeinket: az emberségünket.
Utolsó kommentek