A hét definíciója: Káosz=indeterminisztikusan determinisztikus komplex rendszerekben fellépő örvényléseket leíró algoritmusok...
Ami leginkább érdekel az elmúlt időszakból, az a kormányprogram, ami még mindig nem ismert. Hallottuk az elveket, sok és szerintem néhol túlzó ígéretet. Félő, hogy az alakulóban lévő kormány, a nehéz, sőt talán aggasztó helyzet felett túlvállalja magát. Értem én, hogy ígérni kell, hogy el kell vetni a hit, remény és bizalom csíráit, de konkrétumokat még mindig nem tudni. 14.én, tehát holnap ül össze a parlament alakuló ülése. Lassan megtörténik az átadás-átvétel, így ideje lesz előálni a konkrétumokkal.
Kiderül, mit hagynak a szocialisták a minisztériumokban
2010. május 12. 17:28 MNO - BL
A minisztériumok csütörtök délután felteszik honlapjukra vagy a Kormanyszovivo.hu-ra a teljes átadás-átvételi dokumentációjukat – közölte Hegedüs Dóra, a miniszterelnök kabinetfőnöke újságírókkal szerdán.
Tájékoztatása szerint a jegyzőkönyvek minden tárcánál azonos struktúrájúak lesznek és április 30-i zárással készültek.
Hangsúlyozta: az átadás-átvételi anyagban minden olyan adat szerepel, amelyeket korábban Navracsics Tibor, a Fidesz leköszönő frakcióvezetője levélben kért tőlük. Az internetre felkerülő jegyzőkönyvekben azonban nem lesznek benne a minősített adatok és a Magyarország érdekeit sértő információk.
Hegedüs Dóra jelezte, ha az új kormány benyújtja a kormányzati átadás-átvételről szóló törvényjavaslatot, és a jogszabály az ügyvezető kabinetre is vonatkozik, akkor készek átdolgozni a dokumentációt.
(MTI)
A másik kérdés a parlamenti bizottságok elnöki helyei eloszlásának kérdése. Megy a huza-Vona a nemzetbiztonsági bizottság elnöklése körül. A Jobbik Magyarországért mozgalom egy olyan párt, amit a választók szabad akaratukból, demokratikus választásokon juttattak a parlamentbe. A parlamentbe került pártok részt vehetnek a bizottságok munkájában, mandátumaik arányában pedig az egyes bizottságokat elnökölhetik.
Ugyanakkor aggályosnak tartom, hogy a Jobbik elnökölje a nemzetbiztonsági bizottságot. Nem mintha az én aggályaim sokat nyomnának a latban, de azon érdemes elgondolkodni, hogy mit üzenünk a világnak azzal, hogy a magyar parlament pártjai közül épp egy szélsőséges (~nek tartott) pártnak adjuk ezt a stratégiai pozíciót.
Már csak azért is érdekes lehet ez a kérdés, mert a párt népszerűsége az utóbbi másfél évben rohamosan nőtt, de e mögött a robbanásszerű növekedés mögött vegyük észre az elmúlt évek kormányzásának felelősségét. Még ha el is vetem azt a gondolatot, hogy tényszerűen az MSZP hozta létre ezt a politikai képződményt, a létrejöttének okai között mindenképp ott van az általános elégedetlenség, a létbizonytalanság, a reménytelenség és a keserű csalódás a politikában. Amit nagyrészt szintén az eddig hatalmon lévő MSZP idézett elő.
Arról nem is beszélve, hogy a korábbi választásokon az MSZP-re szavazók talán nem tűntek el nyomtalanul és a Jobbik szavazók sem a semmiből keletkeztek... Olyan érzésem van, hogy a Jobbikkal büntették pártjukat a kiábrándult szocialista választók.
Úgy vélem, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalmat az elkeseredettség és a mindenáron változtatni akarás szándéka emelte be a magyar parlamentbe. Ennek a pártnak a hívószavai makacs gyökeret vertek a társadalomban. Egyfajta revans várást eredményezve, a jogosan várt elszámoltatást, és a nemzeti kérdések erőteljesebb hangsúlyozását a globalizmussal szemben. Az elv érthető és megérthető, ezzel magam is azonosulni tudok. Amivel ellenben nem, az a metódus, a deklarált kommunikáció mögött meghúzódó, az érzelmeket korbácsoló stratégia.
Úgy látom, hogy a Jobbik Magyarországért mozgalom nem összeköti a kettészakadt nemzetet, de inkább éket ver közé. Ma pedig arra volna szükség, hogy minden magyar állampolgár tudjon összefogni a másikkal. Arra volna szükség, hogy betemessük a közel egy évtizedes lövészárkokat, és elkezdjük újra felépíteni a nemzetet, az országot és a jövőt az utódaink számára. Ehhez minden magyar állampolgár elengedhetetlenül kell!
És kell az is, hogy rendezzük viszonyunkat a szomszédos államokkal. Rendezni kell a kapcsolatainkat, a külpolitikánkat. Tisztán és világosan kell végre beszélni. Ki kell mondani, hogy Magyarország a magyar érdekeket helyezi előtérbe, ahogy azt a szomszédos államok is teszik saját érdekeikkel. De ez nem jelenti automatikusan azt, hogy a szomszédos államokkal nem lehetnek közös érdekeink, amikért közösen kell dolgoznunk.
Ellenben azt igen is jelenti, hogy Magyarországnak szüksége van a magyarokra! Ilyen szüksége talán még soha nem volt minden egyes magyar emberre. Szomszédainkkal meg kell értetni, és el kell fogadtatni, hogy a területeiken élő magyar nemzetiség a velük szomszédos államnak nem kitelepült hányada, hanem mindig is ott élő, a történelem során elszakított, de szerves része. A magyar államnak kötelessége és joga fellépni polgáraiért. Akár határainkon belül, akár azon kívül élnek. Különös tekintettel azokra, akiket a történelem viharai szakítottak el és nem önszántukból választottak maguknak új hazát.
Martonyi János leendő külügyminiszter a héten Pozsonyban tárgyalt a (kettős) magyar állampolgárságról, aminek következményeként Szlovákia hazahívta budapesti nagykövetét egyeztetésre. Jó szomszédi iszony jellemzi a Szlovák-Magyar kapcsolatot. Azok ott Felső Magyarországban "hungarofobiában" szenvednek, mi meg itt csípőből le felvidékezzük őket. Slota Úr Szvatoplukra hivatkozik, meg a nagy Morva birodalomra, én meg azt állítom, hogy országukat tőlünk kapták kölcsön, a nyelvüket meg a csehektől. Így aztán, nyelv és identitás nélkül kell boldogulnia a kiskamasz államnak a nagyfiúk között.
Az elmúlt hét fontos eseménye a görög válság is. Ennek kapcsán érdekes kérdés a magyar devizahitelek átváltása forintra. Ki viseli a költségeket? Szépen hangzik, hogy az állam átvállalja a többletet, másként azt is az adósoknak kellene. Ugyanakkor végre el kellene felejteni a gondoskodó állam ideáját. Az viszont érdekes kérdés, hogy a bankok természetesen minden költséget áthárítanának ügyfeleikre.
Olyan világot élünk, amiben nem csak a polgárokat, de nemzeteket is bele lehet kényszeríteni az adósságcsapdába, amiből egyszerűen nincs kiút. A devizahitelesek épp olyan kiszolgáltatottak a hitelezőkkel szemben, mint az államok a nemzetközi szinten. Belekényszerítik őket a folyamatok a hitelbe, majd az adósságcsapdában összeroppannak. Így aztán értékeiket áruba bocsátva teljes kiszolgáltatottságba kerülnek.
Ha, és amennyiben ez két magánszemély között történik, úgy uzsoráról beszélünk, amit a törvények büntetni rendelnek. Ugyanakkor állami szinten ez egy teljesen elfogadott gyakorlat.
Az elmúlt időszakban Görögországban semmi nem változott meg. A költségvetés hiánya nem ugrott meg, nem változott az államadósság hiánya. Egyszerűen az történt, hogy hiteleit, szemben az eddigi alacsony kamatozással, drasztikus kamat-növekedés mellett veheti fel. Szó szerint kizsigereli a nemzetközi pénzpiac Görögországot. És ezt mindaddig meg is teheti, amig a lakosság azt tűri. Úgy látszik, a görögök nem olyan békések, mint mi.
A magyar átlagkereset, Budapestet is beleértve 150.000 forint cca 540 euró. Erre jönnek rá a megszorítások és a 10% feletti munkanélküliség. Ezzel szemben a görög tüntető úgy nyilatkozott, hogy 1000 euróból nem lehet megélni... Azt ne felejtsük el, hogy a görög és a magyar árak nagyjából egyformák, csak ott kétszeres az átlag jövedelem.
A következő két bejátszást mm1 mm2 érdemes megnézni... Ja igen, nem az ATV újságíróklubbot nézem... ez az én hibám.
Utolsó kommentek