Úgy tartjuk, hogy alkotmányunknak (történeti múltunk sarkalatos törvényei) egyebek mellett része a

• vérszerződés /9. század?/
• István fiához intézett intelmei /1010-es évek első fele?/
• aranybulla /1222/
• Verbőczy tripartitum-a (hármaskönyv) /1504/

Hajlok rá, hogy a vérszerződést megelőzően is lehettek a mindennapok dolagit igazító alapvetések (törvények), hiszen efféle intelmekről már Mezopotámiától kezdve tudunk. Arról nem is beszélve, hogy szintén hajlamos vagyok elhinni, hogy valami közünk lehet a szkíta kereszténységnek mondott vallási alapvetésekhez. Ahol vallás van, ott van vallási előírás, ami akár egyenértékű lehet a törvénnyel, az Isten törvényeivel. Ateista világunkban (az ateistáknak) persze nehéz elfogadni, hogy Van Isten, Él Isten, Úr Isten (ezt magyarázhatnám miért így írtam, de az egészen máshová vezetne minket -ez most nem célom). Ha Isten van, úgy vannak törvényei is.

Azt csak kései krónika leírásából tudjuk (Anonymus -III. Béla feltételezett krónikása által), hogy volt (néphitünk szerint) a törzseknek szövetsége, a vérszerződés.

Újabban vita tárgya, hogy István intelmei eredetiek e, vagy későbbi hamisítás. Amennyiben elfogadjuk, hogy eredeti, úgy Európában a második legidősebb alkotmánnyal büszkélkedhetünk (az első Izlandon készült 720 táján, az ott élő Ír szerzetesek hozták létre).

Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, még úgy is a miénk a második alkotmány Európában, mi több a második demokrácia is! Mert úgy az első a Magna Charta Libertatum az első 1215-ből, amit követ az Aranybulla 1222-ben.

Az aranybulla már csak azért is érdekes, mert ha az angol demokrácia kezdete a magna chartára vezethető vissza, úgy a magyar demokrácia ezzel egy idejű és egyenértékű, annak kezdete visszavezethető az aranybullára.

MÁSODIK ANDRÁS KIRÁLY DEKRÉTOMA, AKI JERUZSÁLEMINEK MONDATIK.

 

A szent Háromság egy Isten nevében.

 

1. §. András, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmáczia, Horvátország, Ráma, Szerbia, Galiczia és Lodoméria királya, örök emlékezetűl.

 

2. §. A miért hogy országunk nemeseinek és másoknak is Szent István királytól szerzett szabadságát némely királyok hol tulajdon haragjok bosszujából, hol gonosz, avagy önnön hasznokat szerető emberek hamis tanácsadásából, sok pontban hatalmasul megrontották vala, azért a nemesség gyakorta sürgető könyörgésekkel zaklatta felségünket, és előttünk való királyai fülét az ország állapotjának megjobbitásáról.

 

3. §. Mi tehát az ő kérelmöknek mindenben eleget akarván tenni, kivel tartozunk is, jelesben azért, mert ez okon velek már gyakortább nem kicsiny keserüségre jutott ügyünk, a mit a királyi tisztesség tökéletes megtartásáért eltávoztatnunk illik, ez pedig senki más által nem lehet inkább mint ő általok: megadjuk mind nekik, mind országunk többi lakosinak azt a szabadságot, melyet a szent király adott.

 

4. §. E fölött egyebeket is, az ország állapotjának épülésére való üdvös dolgokat, rendelünk ily módon:

 

1. CZIKKELY.

 

Szent István király ünnepéről.

 

Rendeljük, hogy a szent király ünnepét minden esztendőnként, ha csak valami nagy nehéz ügyek gondja vagy betegségünk meg nem tilt minket, Fehérvárat tartozzunk megülni.

 

1. §. És ha mi ott nem lehetnénk, a nádorispán kétség nélkül ott leszen érettünk és a mi képünkben minden ember dolgát meghallgatja; és az egész nemesség, valaki akar, szabadon oda gyülhessen.

 

2. CZIKKELY.

 

Hogy senki perbehivás nélkül el ne marasztassék.

 

Ezt is akarjuk, hogy a nemes embert sem mi, sem az utánunk való királyok soha meg ne fogják vagy meg ne nyomorítsák valamely hatalmas kedveért, hanem ha előbb perbe hivatott és rendes uton törvényt láttak reá.

 

3. CZIKKELY.

 

A nemesek és egyházak jószágának szabadságáról.

 

Továbbá semmi szerpénzt, sem szabad dénár adót nem szedetünk a nemesek jószágán.

 

1. §. Hivatlan sem házokra sem falujokra nem szállunk.

 

2. §. Azonképen az egyházak népén sem veszünk semminemű szerpénzt.

 

4. CZIKKELY.

 

Hogy a nemesség az ő marhájával és birtokával szabad legyen.

 

Ha valamely nemes ember fiumagzat nélkül hal meg, birtokának negyed részét leánya kapja: a többivel azt mivelje, a mit neki tetszik.

 

1. §. Ha pedig testamentum nélkül történik halála, valamely közelebb való atyjafiai vannak, azoké legyen, és ha teljességgel semmi nemzetsége nem volna, a királyra szálljon birtoka.

 

5. CZIKKELY.

 

A megyés ispánok hatóságáról és a király falus-ispánjairól.

 

A megyés ispán a nemesek jószágán itéletet ne tegyen, hanem ha pénzt vagy tizedet illet a dolog.

 

1. §. A megyei várispánoké egyáltalában senkit ne itéljenek, hanem csak a magok vára népét.

 

2. §. A lopókat és latrokat itéljék meg a király falus-ispánjai, de ugyanazon megye ispánja széke előtt.

 

6. CZIKKELY.

 

A pártolkodókról, hogy tolvajt ne kiáltsanak.

 

Továbbá, összepártolkodásból a nép tolvajnak senkit ne kiálthasson, mint eddig szokta vala.

 

7. CZIKKELY.

 

A királynak az országon kivül való hadakozásáról.

 

Ha pedig a király az országon kivül akarna hadakozni, a nemesség ne tartozzék vele menni, hanem ha a király pénzén; és valamikor haza térend, a nemeseken hadi birságot ne vegyen.

 

1. §. Ha pedig ellenség támadna haddal az országra, általánfogva mindnyájan tartozzanak elmenni.

 

2. §. Azonképen, ha az országon kivül akarnánk hadakozni és mi is a haddal mennénk, minden, valakinek ispánsága vagyon, a mi pénzünkön velünk jőni tartozzék.

 

8. CZIKKELY.

 

A nádorispán hatalmáról és a helyettes birákról.

 

A nádorispán minden ember dolgában, ki országunkbeli, különbség nélkül itéljen.

 

1. §. De nemesek perét, ha fejök vesztébe vagy birtokuk veszedelmébe jár, a király hire nélkül el ne végezhesse.

 

2. §. Helyettes birákat pedig ne tartson, hanem ha egyet a maga udvarában.

 

9. CZIKKELY.

 

Az országbiró hatóságáról.

 

Országunk birája, mig a curián leend, mindeneket itélhessen és a curián indult pert akárhol elvégezhesse.

 

1. §. De mikor az ő jószágában lakik, akkor poroszlót ne bocsásson és a peres feleket meg ne idéztesse.

 

10. CZIKKELY.

 

Hadban elesett jobbágyurak fiainak jutalmokról.

 

Ha valamely jobbágyurnak, a kinek tiszte vagyon, hadban történik halála, annak fiát vagy atyjafiát illendő tiszttel méltó megajándékozni.

 

1. §. És ha nemes ember halna meg azonként, ajándékozza meg fiát a király, a mint neki tetszik.

 

11. CZIKKELY.

 

Vendégek avagy idegenek mi módon jussanak méltóságra?

 

Ha vendégek, tudni mint jámborok, jönnének az országba, ország tanácsa nélkül méltóságra ne jussanak.

 

12. CZIKKELY.

 

Akármi módon megholtak feleségének hitbéréről.

 

Ha valaki meghal, vagy törvény szerint halálra itéltetett, vagy perdöntő bajon esik el, vagy akármi más ok miá, annak felesége az ő hitbérében kárt ne valljon.

 

13. CZIKKELY.

 

Hogy a hatalmasok meg ne nyomoritsák a föld népét, se a szegénységet.

 

A jobbágyurak ugy kövessék a király udvarát, vagy akármerre is ugy járjanak, hogy a szegénységet ne foszszák, ne nyomorgassák.

 

14. CZIKKELY.

 

Az olyan ispánról, a ki az ő vára népét megrontja.

 

Továbbá, ha valamely ispán az ő ispánságának módja szerint magát tisztességgel nem viselné, vagy az ő vára népét megrontaná, ebben találtatván, mind az ország szine előtt vessék ki tisztéből szégyenére, és a mit elragadott, adja vissza.

 

15. CZIKKELY.

 

A lovászokról, peczérekről és solymárokról.

 

Lovászok, peczérek és solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek.

 

16. CZIKKELY.

 

Hogy egész megyék ispánsága örökül ne adassék.

 

Egész megyét vagy akárminemű méltóságot örök jószágul vagy birtokul nem adunk.

 

17. CZIKKELY.

 

Hogy szerzett birtokától senki meg ne fosztassék.

 

A mely birtokot valaki méltó szolgálatjával szerzett, attól soha meg ne fosztassék.

 

18. CZIKKELY.

 

A nemesek szabadságáról, hogy a király fiához mehessenek, és a király fia előtt elkezdett perekről.

 

Továbbá a nemesek, búcsut véve tőlünk, szabadon mehessenek a mi fiunkhoz, ugy mint a nagyobbtól a kissebbhez; ez azért az ő birtokuk veszedelmébe ne járjon.

 

1. §. Valakit a mi fiunk igaz törvény szerint fején itélt, avagy az előtte kezdett pert, mig ugyan ő előtte vége nem szakad, magunk eleibe nem bocsátjuk; viszont a mi fiunk is azonképen.

 

19. CZIKKELY.

 

A föld népe és vendégek szabadságáról.

 

A várakhoz tartozó jobbágyok szent István királytól szerzett szabadságuk szerint éljenek.

 

1. §. Hasonlatosképen a vendégek is, akár micsoda nemzet legyenek, azon szabadságban tartassanak, mely kezdettől fogva vagyon nekik engedve.

 

20. CZIKKELY.

 

A tizedről.

 

A tizedet pénzűl megváltani senki ne tartozzék, hanem a mit a föld terem, bort vagy gabonát, abbúl fizessék.

 

1. §. És ha ebben a püspökök ellentartók lesznek, nem segitjük őket.

 

21. CZIKKELY.

 

Hogy a püspökök ne adjanak a tizedből a király lovainak és a nép se hordjon tizedet a király jószágára.

 

A püspökök a nemesek jószágán való tizedből ne adjanak a mi lovainknak, se az ő népök ne tartozzék a tizedet a király jószágára hordani.

 

22. CZIKKELY.

 

A király disznairól.

 

Továbbá, a mi disznaink nemes ember erdején vagy rétjén ne legeljenek az ő akaratja ellen.

 

23. CZIKKELY.

 

Az uj pénzről.

 

Továbbá, a mi uj pénzünk esztendeig járjon, husvét napjától húsvét napjáig.

 

1. §. És a dénárok olyfélék legyenek, a minemüek voltak Béla király idejében.

 

24. CZIKKELY.

 

Hogy izmaeliták és zsidók tisztséget ne viseljenek.

 

Pénzváltó kamara-ispánok, só-kamarások és vámosok, országunkbeli nemesek legyenek.

 

1. §. Izmaeliták és zsidók ne lehessenek.

 

25. CZIKKELY.

 

A sóról.

 

Továbbá, sót az országnak közepette ne tartsanak, hanem csak Szabolcson és Regéczen és a végekben.

 

26. CZIKKELY.

 

Hogy az országon kivül valóknak birtokot adni nem kell.

 

Továbbá, birtokot az országon kivül való embernek ne adjanak.

 

1. §. Ha valamelyest adtak vagy eladtak, azt a haza fiai válthassák meg.

 

27. CZIKKELY.

 

A nyestbőr adóról.

 

A nyestbőr adót azon szokás szerint fizessék, a mint Kálmán király elvégezte volt.

 

28. CZIKKELY.

 

Hogy a kit a törvény elmarasztott, annak oltalma ne legyen.

 

Ha valaki törvény rendén elmarasztatott, senki a hatalmasok közül meg ne oltalmazhassa azt.

 

29. CZIKKELY.

 

Az ispán jövedelméröl és a királyi jövedelmekröl.

 

Az ispánok csak az ő ispánságok igazával éljenek; egyebek, a királyhoz tartozók, ugymint cseberpénz, vám, ökrök, és a várak jövedelmének két része is a király számára legyen.

 

30. CZIKKELY.

 

Hogy a nádorispánt, a bánt és a király és királyné országbiráit kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

 

Továbbá, e négy jobbágyurat: tudniillik a nádorispánt, a bánt, király országbiráját és királyné asszonyét kivéve, senki két tisztet ne viseljen.

 

31. CZIKKELY.

 

Hogy az előlbocsátott czikkelyek arany pecsét alatt irásba foglaltatván, különb-különbféle őriző helyekre adassanak és tétessenek el.

 

És hogy ezen mi tőlünk engedett szabadság és ezen rendelésünk mind a mi időnkben, mind az utánunk következők idejében örökké erős legyen, irattuk egy igén hét levélbe, és megerősitettük a mi arany pecsétünkkel; ugy, hogy egyik levél küldessék a pápa urnak és ő is irassa bé az ő lajstromába; a másikat az Ispotályban, a harmadikat a Templomban tartsák; a negyedik maradjon a királynál; az ötödik az esztergomi káptalannál, a hatodik a kalocsainál álljon; a hetediket őrizze a nádorispán, ki az idő szerint leszen.

 

1. §. Oly módon, hogy az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő maga meg ne tévedjen valamikép a mondott dolgokban, se királyt vagy nemeseket, avagy másokat megtévedni ne engedjen; hogy ők is örüljenek az ő szabadságoknak, és azért nekünk és a mi következőinknek minden időben hivek legyenek, és a királyi koronának tartozó engedelmes szolgálatjukat meg ne tagadják.

 

2 §. Hogyha pedig mi, vagy az utánunk következendő királyok közül valaki ezen mi szerzésünknek ellene járna valaha, ez a levél adjon szabad hatalmat mind a püspököknek, mind más jobbágyuraknak és országunkbeli nemeseknek mindnyájan és egyen-egyen, jelenvalóknak és jövendőbelieknek és az ő megmaradékoknak, hogy mind nekünk, mind az utánunk következendő királyoknak minden hűtelenség szégyenvallása nélkül ellentállhassanak és ellentmondhassanak mind örökké.

 

3. §. Kelt Keled kezéből, ki egri prépost és kanczellárunk; a testté lett ige után ezer-kétszáz-huszonkettedik esztendőben, mikoron tisztelendő János esztergomi, tisztelendő Ugrin kalocsai érsekek, Dezső csanádi, Róbert veszprémi, Tamás egri, István zágrábi, Sándor váradi, Bertalan pécsi, Kozma győri, Bereczk váczi, Vincze nyitrai püspökök voltanak, a mi királyságunknak tizenhetedik esztendejében.

Még februárban így számolt be a mai eseményről a Népszava.

 

Nemzetközi szakszervezeti tüntetés lesz Budapesten április 9-én

 

Többezres nemzetközi tüntetést szervez Budapesten április 9-én az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) a magyar szakszervezeti konföderációkkal közösen - tájékoztatta a Független Hírügynökséget a Liga Szakszervezetek kommunikációs vezetője, Fiedler Péter. 

 

2011. február 09., 14:59 

 

Az Euro-demonstráció nevű rendezvénnyel a megszorítások ellen, illetve a munkahelyteremtés és növekedés mellett kívánnak fellépni. Az uniós pénzügyminiszterek budapesti* (*gödöllői) találkozójához időzítették, a közlemény megfogalmazása szerint azért, hogy minél nagyobb nyomást gyakoroljanak Európa pénzügyminisztereire és a nemzeti bankok vezetőire. 

Annak azért van egy diszkrét bája, hogy ezt a közös európai összefogást épp itt akarják megrendezni. Majdnem gyönyörű az elgondolás.

Ha nem Magyarországon volnánk épp, ha nem a mi baloldalunkról volna szó, ha nem azok volnának a szakszervezeti vezetők itt nálunk akik, akkor akár örülnék is, hogy ez a tüntetés pont Magyarországon kerül megrendezésre. Mintegy elismerésképp, hogy íme az ország, ahol nem hajlandók végrehajtani az Unió és az IMF sürgette brutális megszorításokat -de erről szó sincs.

A magyar baloldal másfél hónapja semmi mást nem mond, csak brutális megszorításokkal riogat. Az sem véletlen, hogy a nemzetközi szakszervezeti megmozdulás szelébe kapaszkodva a magyar szakszervezetek is lendületet kívánnak szerezni.

Az MSZP pedig nyilván jól meglovagolja majd a hullámot, lám itt brutális megszorítások vannak! Akkorák, hogy még az Uniós szakszervezeti szövetség is ide jön tüntetni. Mert mi egy ilyen világban élünk...

Reggel a háttérben ment a köztévé műsora. Egyszer csak megütötte a fülemet a "bolgárgyörgy", "stockholm", és "előadás" szóhalmaz. Erre nem lehet nem odafigyelni. 

 

Felháborodás Stockholmban (videó)

2011. április 06. 21:12 (klikk ide a teljes cikkért)

A Svéd Akadémia és a Pen Nemzetközi Írószövetség "Jelentés Magyarországról" című rendezvényének főelőadója Bolgár György újságíró volt. A nézők nem tehettek fel kérdéseket. A szervezők az MTV Híradó stábjának munkáját is igyekeztek akadályozni.

A Híradó felvétele megtekinthető ide kattintva

Bizonyára a lelkes szervezők összekeverték az "MTV Híradó" feliratot a szemre kissé hasonló "HírTV" felirattal. Korábban liberális körökben -bár csak idehaza -az utóbbit bojkottálta baloldali és liberális politikusok, közszereplők sora. Nézzük el a magyar média világában kissé járatlan, de lelkes szervezőknek ezt a bakit!

Ellenben az hej de szép, amikor elmegy a magát demokratikusnak tartó Svédország szép fővárosába a mi magyar liberális értelmiségünk büszkesége: Bolgár György előadni a magyar demokráciát fenyegető dögvészről..

Az előadás meghívott vendégei beszéltek arról, hogy a nagy magyar pusztán már (megint) felüté fejét az fasizmusnak réme. Énekek énekét zengik diktatúrárul, elnyomásrul, a demokratikus ellenzék ellehetetlenítésérül, az sajtó szabadság megszűntérül, despotizmusrul és más Isten -párdon, ez nem Cohn-Bendit kompatibilis megfogalmazás, tehát démosz ellenes boszorkányosságokrul. Végül megköszönik a sűrű lejáratásért kapott tapsot és mint aki dolgát jól végezte, indulnának kifelé. Igen ám, de a magát demokratikusnak tartó Svédország szép fővárosában sok magyar él, akik az elhangzottak alapján feltettek volna néhány kérdést. Tettek volna...

Mert ahogy azzal a fejlett nyugati társadalmak demokráciáit épp ők, liberálisok rémítgetik, tartottak is egy rögtönzött bemutatót a szólás és véleményszabadság lábbal tiprásából. Ők, a liberális előadók... Kérdés nincs, csak egy határozott felszólítás: Lejárt a terembérlet, fáradjék ki a tisztelt nagyérdemű. Villanyoltás!

Kérdés valóban nincs. Teljesen világos, hogy a nyughatatlan balliberális atyafiság addig meg nem pihenhet, amig az őt ért (vélt és valós) sérelmeket a világ minden egyes lakójának el nem panaszolják a maguk sajátos szájízének megfelelő tálalásban és nyelvezettel.

Kérdés nincs, és nem is lehet. A végén még lehullana az álságos lepel, hogy itt minálunk a Kárpátok gyűrűjében hogyan is nézett ki eleddig a kiegyensúlyozott médiavilág: hát így, ahogy ez a szerencsétlenül sikerült stockholmi előadás is. A vélemény, az Ő véleményük ugyan szabad, csak megkérdőjelezni nem lehet!

Már szinte látom a vonyítókat, hogy nem úgy volt, nem ez volt, nem az történt. Itt van a történet ahogy Bolgár György meséli...

Érdekes, amikor a már jól ismert Daniel Cohn-Bandita, aki egyébként a sajtótörvény vitája idején pedofil botrányba keveredett, a Magyar himnusz első sorát ízlelgeti... Az Isten szerelmére! Ki ez a szerencsétlen pedofil, hogy a himnuszunkat a szájára vegye? És egyáltalán kit érdekel, hogy az európai liberálisok, zöldek és szocialisták mit szeretnek a készülő magyar alkotmányban és mit nem... Akik egy ilyet (mint Daniel Cohn-Bendit) nem vetnek ki maguk közül, milyen alapon állítanak bármiféle erkölcsi mércét nekünk?

2011. 03. 26. A Wittner-ügy  

Álláspont

Szerintem Wittner Mária bölcsebben tette volna, ha hallgat. Mondom ezt akkor is, ha őszinte tisztelője vagyok a képviselő asszonynak, és magától értetődően 1956 fáklyahordozójának tartom. A sikerületlen mondat eltussolása helyett próbáljunk kritikus szemlélettel tekinteni a köztünk élő nemzeti hősre még akkor is, ha jól tudjuk, a túloldalon egy igekötőt sem írnának le, mondjuk George Soros ellen.

Legyünk tehát csak önmagunk. És állapítsuk meg őszintén, hogy Wittner Mária mondandója finoman szólva tehát sikerületlen, érdesebben fogalmazva pedig kegyetlen volt. Politikailag pedig igencsak baklövésgyanús.

De most fordítsunk egyet a történeten, és képzeljük el egy pillanatra, hogy mi magunk vagyunk Wittner Mária. Nap nap után azokat a kommunista funkcikat – Lendvai Ildikót, Kiss Pétert, Vitányi Ivánt és a többit – látjuk a Parlament folyosóján, akik idősebb elvtársaikkal nagy egyetértésben tönkretették az életünket. Akik fennhangon éneklik az Internacionálét, vörös drapériák között korzóznak, gyűléseiken ölelgetik az ávós gyilkosokat és csökött agyú munkásőröket. Ha ezt elképzeljük, még cifrábbakat is mondanánk Horn Gyulára, akiről minden testi szenvedése ellenére azért rögzítsük e helyütt: amikor a nemzet a szabadságáért küzdött, ő szovjet zsoldban fegyvert fogunk ellenünk. Az én apám, Wittner Mária és talán ön ellen is, tisztelt olvasó.

Horn Gyuláról és pufajkás barátairól tehát sok jót nem mondhatunk. Országgyűlési képviselőként azonban feltétlenül figyelembe vennénk, hogy a magánközlés igazsága a parlamenti széksorokból más akusztikával terjed: olykor durva mondatfoszlányként libben tovább. Ezt tudnia kell mindenkinek, aki politikusnak szegődik.

De a Wittner-ügy valódi tanulsága nem ez. Valójában Gyurcsány Ferencről és az ő szeretett pártjáról szól az újabb műbotrány. Ferenc testvérből, a rendszeresen bérmálkozó pápai gyerekből ugyanis előbújt a vörös blogger: azt üzente, hogy megvédik Horn Gyulát…

Persze, megvéditek. Önmagától sem sikerült, Fletó. Visszakereshető bárhol a neten Horn 75. születésnapja 2007 júliusában, amikor az egykori pufajkás – szokása szerint cseppet sem szárazon – bravúroskodott a mikrofon előtt. Gorbacsov, Dobrev Klára és a többi meghívott dőlt a kacagástól, egészen addig, amíg az ünnepelt ki nem szólt oldalra Gyurcsánynak:

„Volt olyan, hogy a szocialista párt elcseszett valamit? Volt. Most mit mondjak, ami ünnepélyes, de ugyanakkor nem szervilis? Akarsz ötletet adni, Feri?”

Ezen a ponton Gyurcsány fellépett Horn mellé, nagy tapsot kért számára, és megkísérelte elvenni tőle a mikrofont. Sikerült végül. Az Index egykori beszámolója szerint: „Előbb a protokollfőnök próbál véget vetni azzal az indokkal, hogy közös fotó készül a jelenlévőkről, majd Gyurcsány megy az emelvényhez. »Nem szenvedsz a szerénység betegségétől« – mondja még neki Horn, de a miniszterelnök boldog hetvenedik (sic!) születésnapot kívánva beléfojtja a szót.”

Szóval csak így tovább, Gyurcsány! Ha akkor sikerült belefojtani a szót Hornba, most is sikerül. A munkásmozgalom történetét átlapozva találkozunk hasonló esettel. Sztálin is szépen elbeszélgetett 1923-ban a félhülyévé sorvadt Leninnel, s miután a beszédképtelen Vlagyimir Iljics nem tudott válaszolni, ott és akkor csak a kérdések maradtak a levegőben.

Horn Gyula sem tudja elmondani, kívánja-e Gyurcsány védelmét, a Wittner-ügy viszont kiválóan alkalmas arra, hogy Magyarország leggonoszabb embere megint jelezze gyérülő számú híveinek: itt vagyok, élek, blogolok, visszatérnék.

A Wittner-ügy legnagyobb vesztese a Magyar Szocialista Párt. Főhet a fejük, hiszen kommunikációjukat egy Gyurcsány Ferenc nevű képviselőjük rendre megakasztja. Most is mindenki arról beszél, hogy ő,
I. (Szemlőhegyi) Gyurcsány Ferenc őfelsége megvédi Horn Gyulát, és az MSZP közleményére a kutya sem kíváncsi. Nem lehet könnyű úgy dolgozni a frakcióban, ha tudja az ember: Fletó mindig előz, és nagy ívben tesz a pártfegyelemre.

Jól jegyezd meg, olvasó: amíg ez a kettős kommunikáció fennáll, addig remélhetünk. Az MSZP kolonca, a kényszeresen közlékeny Gyurcsány Ferenc hónapok óta a magyar jobboldal szekértolója. Visszatérni soha nem fog az ország élére – ahhoz túlságosan lejáratta magát –, de amíg nyilatkozik, fenyegetőzik, feltűnősködik, addig a bűnei is elevenen élnek. Ő maga tesz róla, hogy szeretett pártja még véletlenül se újuljon meg.

Hajrá, Ferenc! Fáradozásodat előre is köszönjük, további jó munkát és erős kritikai hajlamot kívánva üdvözöl: a Kétharmad.

Szentesi Zöldi László
 

Alig kezdődött el a parlamentben az alkotmányozás, kezdenek gyűlni a pofonok. Bírál a Velencei Bizottság.

Civil szervezetek és a Velencei Bizottság is kifogásolja, hogy az alkotmányozást nem előzte meg széleskörű társadalmi konszenzusra törekvő vita. Kritikával illették a folyamat átláthatóságát és a feszes tempót is.

Parlamenten kívüli MSZP részországgyűlések is folynak... Azt nem tudom, mit jelent a részország, de valószínű, hogy a bunkerharc és árokásás tárgykörébe sorolható, újonnan képződő fogalom.

Tendenciózus a fordítói válság. Az Uniónak küldött anyagok rendre mások, mint a hazai fogyasztásra szántak. Így volt a média törvénynél, így van az alkotmány tervezetnél is. Hogy töketlenség, bepróbálkozás, vagy ügyetlen manipuláció, az mindegy. Így is, úgy is árt a kormányzat tekintélyének és rombolja szavahihetőségét.

MSZP, LMP, JOBBIK tengely: (ki gondolta volna 10 hónapja, hogy egyszer majd ilyenről is beszélhetünk?) Távol maradnak a vitától, mert:

• A készülő alkotmány illegitim

• nem bír népi felhatalmazással

• kizárólag a FIDESZ-KDNP többség alkotmánya.

• nem erősíti meg sem népszavazás, sem a következő ciklus parlamentje
  

Azok, akik MSZP, LMP, JOBBIK szavazatokat adtak le, most milyen módon vannak képviselve a vitában? Milyen módon jelenik meg hangjuk az ország házában?

Orbán Viktor a népi kezdeményezésnek nevezett, nemzetinek titulált konzultációt magasabb rendűnek tartja, mint a népszavazást. De felmerül a kérdés: A Nemzeti konzultáció tekinthető-e nemzetinek, valamint konzultációnak? A nyolcmillió, központilag kipostázott kérdőív 10 százaléka érkezett vissza. A kérdések zöme olyan volt, amire csak igennel lehet felelni. Ugyanakkor a népszavazás felvetése szintén nem más, mint politikai füstbomba. Nagyot szól, füstöl hozzá, és eltakarja a valóságot. 

 ***

A készülő alkotmány a tervezetek és a kérdőív alapján semmilyen módon nem elfogadható. Ebben a valószínűleg elszalasztott történelmi pillanatban egyetlen történelmi esélyünk az lett volna, ha visszatérünk ezerszáz éves államiságunkhoz, sajátosan fejlődő jogrendünkhöz, a történeti alkotmányhoz és a Szent Korona eszmeiségéhez.

Ezt a történelmi esélyt most veszni hagyja a kormányzó többség! Helyette egy az előzőhöz hasonló, a magyar hagyománytól idegen alkotmányt készül létrehozni és elfogadni. Ilyen minőségében teljesen mindegy, hogy a kis és közepes méretű ellenzéki pártok jelen vannak-e vagy sem. Teljesen mindegy az is, hogy egyáltalán elkészül-e vagy sem az új alkotmány. Egyetlen érdemi megoldás az volna (lett volna), ha elővennénk ősi alkotmányunkat, amit soha senki jogszerűen hatályon kívül nem helyezett, mert annak értelmében nem is helyezhetett... Az lett volna ésszerű és a nemzet érdekeinek megfelelő, ha elővettük volna történeti alkotmányunkat és azt egységes rendszerbe foglalva új élettel töltöttük volna fel.

Történeti alkotmányunk 1944 március 19. óta szunnyad. Az eltelt 67 év alatt akadályoztatva volt és van ma is a Magyar Nemzet önrendelkezése. Előbb a megszálló Német, majd a szintén megszálló Szovjet diktált a rendszerváltásnak nevezett eseményekig.

A rendszerváltás idején kínálkozott legutóbb történelmi esély a visszatérésre gyökereinkhez, de az akkori, még nem szabad választáson választott parlament nem élt ezzel a lehetőséggel. Helyette a további megszállást választotta. Igen, a megszállás ma is létezik és ma is a megszállók diktálnak, csak a személyük változott. Egyszerű volna azt mondani, hogy a multinacionális rabszolgatartók, Pénzvilági gyarmatosítók diktálnak és tartják megszállás alatt nemzetünket. Ez részben igaz, de a megszállást igazgató csapatok azok a pártok, akikre négy évente annak reményében adjuk le szavazatainkat, hogy egyszer már talán azoknak az érdekeit is képviselik, akiktől a felhatalmazást kapják.

Bevallom, bíztam a kataklizmában, a nemzet összefogásában, az összekovácsolódásban a szent cél érdekében, a felemelkedés útjára lépésben, de tévedtem: Nekünk Mohács kell..

Ezért nem térhetünk vissza saját múltunkhoz. Ezért nem lehet a jogfolytonosságot helyreállítani, ezért nem lehet a Szent Koronát visszaemelni az őt megillető közjogi méltóságba. És ezért kell az új alkotmányt ilyen sebbel-lobbal összeütni és elfogadni.

Nekünk Mohács kell

Ha van Isten, ne könyörüljön rajta:
Veréshez szokott fajta,
Cigány-népek langy szivű sihederje,
Verje csak, verje, verje.

Ha van Isten, meg ne sajnáljon engem:
Én magyarnak születtem.
Szent galambja nehogy zöld ágat hozzon,
Üssön csak, ostorozzon.

Ha van Isten, földtől a fényes égig
Rángasson minket végig.
Ne legyen egy félpercnyi békességünk,
Mert akkor végünk, végünk.

- Ady Endre -

Manapság az idős szabadságharcos asszony parlamenti hozzászólása borzolja a közélet kedélyét. Kezdjük az elején. Felmerült a szocialisták választmányában (Simon Gábor által), hogy a Fideszes képviselő minapi parlamenti hozzászólását juttassák el a Szocialista Internacionálé és az Európai Szocialisták Pártja vezetőjének.

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Wittner Mária (Budapest, 1937. június 9.) politikus, országgyűlési képviselő. Az 1956-os forradalom és szabadságharc hőse. Szabadságharcosként a Corvin közben és a Vajdahunyad utcában tevékenykedett. 1956. november 4-én a szovjet invázió során az Üllői úton aknarepeszektől megsebesült. Az ország a rendszerváltás után ismerhette meg a nevét. Az 1956-os megtorláskor halálra, később életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.

2010-ben a legszegényebb parlamenti képviselő volt, nem volt vagyona. 

Novák Előd (Jobbik) előre bejelentett felszólalása után kért kétperces hozzászólásra szót a képviselő asszony. A jobbikos képviselő beszélt arról, hogy Magyarországot a cigány bűnözés sújtja (sújcsa), és a törvények kijátszásáról, előre engedélyezett Fideszes beszédekről és előregyártott beszédpanelekről, a tervezetet megszavazók névsorának törvényben rögzítéséről, a gyermekek után járó szavazati jogról, nemdohányzásról, kiszavazásos pénzbírságról, majd a Horn kormány időszakának alkotmányos önkorlátozásáról -a négyötödös törvényről ejtett szót. Ezt követően a vélt vagy valós helyesírási (vessző) hibákról. //sorban így: 4. 5. 8. 12. 13. 14. 15. 19. 21. 22. 24. 25. 27. 28. 30. oldalakon, soronként és bekezdésenként (összesen ebből a típushibából 20 db)// Zárszavában kesztyűbe dudálást tanított álláshalmozás témakörében a Fideszes honatyáknak. Országgyűlési és önkormányzati képviselőség összeférhetősége tárgyában. Utolsó mondatait a politikai kultúra, Gyurcsány őszödi remekműve és a parlamenti helyfoglalás tárgykörében fogalmazta meg.

Ezt követően tört fel az indulat Wittner Mária képviselő asszonyból eképpen:

 -Két perces hozzászólásra jelentkezett Wittner mária fideszes képviselő asszony

-Köszönöm a szót elnök Úr! ...És most képviselő úr vegyen egy nagy levegőt, mert szinte nem lehetett hallani, annyira darálóba dobta a szavait. Most nyelvtanórát tartott, vagy alkotmányozni vagyunk itt? Ez egy, ez egy kérdés, de úgy látom, Ön nyelvtanórát tartott. Akkor most szeretnék egy fontos kérdésre rávilágítani, mer' már elhangzott ebben a Parlamentben pontosan egy kétpercesemben.

A négyötödös törvényt '94-ben Horn Gyuláék hozták be. '97-be' eltörölték, '98-ba' eltörölték. Kérdezem én, ki csempészte vissza a parlament felhatalmazása nélkül a négyötödös törvényt? Nézze át a régi iratokat és majd meg fogja találni talán ennek a nyomát. És köszönöm szépen Önnek, hogy Horn Gyulát a nemzet nagy királyának kiáltotta ki. Ha nem tudná, Horn Gyula hóhér volt!

Hóhér volt a javából, és most pontosan a miniszterelnökünknek a jóvóltából, az önök, az én adómból és mndenki adójából, de emberségből má' három éve ott kezelik és ott vergődik a Honvéd korházban, mert képtelen meghalni!

(aam)  És most még egyszer felteszem a kérdést, Ön most ideállt a pulpitusra, mert magának pulpitus kell, hogy a kákán is csomót keressen. Most akkor mér' jött be a parlamentbe? Mert az alkotmányozás folyamata zajlik. Arról érdemi szót nem beszélt, csupán nyelvtanórát tartott és mindenkit egyenként kipécézett.

Tegnap beszéltem arról, hogy ne azt keressük, ami elválaszt, a nemzet érdekében, hanem azt, ami összetart... (még folytatta volna, de elvette a szót az ülésvezető elnök)

-Köszönöm szépen (W M még folytatta, de ez már nem érthető a felvételen), köszönöm szépen képviselő asszony!

"píszí"? -nem "píszí"! de attól még Horn Gyula pufajkás hóhérként került Magyarország miniszterelnöki székébe... És úgy gondolom, hogy Wittner Máriának, akár PC, akár nem PC, joga van arra, hogy hóhérait kitagadja a magyar nemzet legfontosabb házából.

Illendő volt Horn Gyula halálközeli állapotát felemlegetni? Ezen lehet vitatkozni, de hogy Horn Gyulát, mint a demokrácia mérföldkövét épp egy jobbikos képviselő emlegeti fel, az számomra egyértelműen meghatározza ennek a pártképződménynek a politikai korrektségét, továbbá politikai családját is a pártokrácia evolúciójában.

Ha már PC, ejtsek erről is egyetlen záró gondolatot. A PC (politicaly correct) számomra nem más, mint mismásolás. Amikor nem merjük, nem tudjuk, vagy nem akarjuk nevén nevezni a gyereket. Már pedig amit kimondani nem merünk, azt helyén kezelni sem tudjuk!

Négy napra trikolórba öltözött a város. Négy napra nem esett furcsa pillantás a kokárdámon. Négy napra nem költöztek vissza kordonok... Nem hullott tojás az esernyő balettra -Petőfi nem nézte az esendőt sírva

Így beszéltek hajdan a nagyok

Kossuth Lajos /Kiáltvány a néphez

Atyámfiai! Véreim! Polgártársaim!

Az örökkévaló istennek nevében, ki az igazságot védi. és megbünteti az árulást, fegyverre szólítom fel a nemzetet: szegény magyar hazánk megvédésére.

A magyar nemzet háromszáz esztendőn át sokat szenvedett. Török és tatár dúlta édes hazánk kebelét, és a királyok idegen gonosz tanácsosai, és a hazának háladatlan fiai sokszor elárulták e szegény nemzetet, de mióta isten e világot megteremtette, soha még oly ocsmány árulást nem hallott az embernek fia, mint a minővel most hazánkat meg akarják ölni a hitszegők.

Ha most a magyar nemzetnek minden fia, a ki csak karját birja, fel nem kél hazáját védeni, akkor kiirtanak saját hazádból, szegény magyar nép! Országodat, mit őseid vérrel szereztek, árulással szétdarabolják. A magyar földet, mit véres verejték közt míveltél s mit a magyar nemesség, a király gonosz tanácsosai daczára, szabaddá tett, rácz rablók és ilyen pártütők közt osztják ki, s téged, szegény elárult magyar nép, ki fognak irtani az élő nemzetek sorából, hogy szegény hazádnak még csak neve se maradjon fenn.

Nem! ezt az örökkévaló isten nem engedheti. A magyar nemzet, melynek hűségéért, hosszas, türelmes szenvedéséért most ily alávaló hitszegéssel, ily rút hálátlansággal fizetnek, nem lehet oly gyáva, hogy védtelenül hajoljon meg a gyilkosok előtt és veszni hagyja szegény hazáját, zsákmányul a hitvány árulóknak.

Még a nyomorult féreg sem türi, ha lábbal tapodják. A magyar nép nem leszen, nem lehet gyávább a féregnél. A ki nem akar hontalan vándor koldussá lenni, a kinek szivében a becsületnek, a hazafiságnak legkisebb szikrája ég, a ki nem akarja a szolgaságnak keserves bilincsét hordozni, a kinek nője, gyermeke van, a ki nem akarja apái sirját megfertőztetni, a ki nem akarja, hogy gyermekei megátkozzák, a ki szabadságot kiván e földön s üdvösséget vár a másvilágon: az fel fog kelni isten és a haza nevében, a rablókat, pártütőket semmivé tenni, és megboszulni a hitszegést, és Magyarország függetlenségét és a magyar nép törvényes szabadságát megvédeni.

Atyámfiai, hallgassátok meg szavaimat!

Én a nép javáért éltem, szenvedtem, cselekedtem egész életemben.

Én nektek igazat szólok, mintha isten előtt állanék.

A magyar nemzet 300 esztendő előtt ily feltétel alatt választott királyt, a most is uralkodó házból: hogy Magyarországot, mint szabad és független országot, saját törvényei szerint kormányoztatja.

Ilyen feltétel alatt engedte meg a magyar nemzet azt is, hogy a királyság firól fira örökségül szálljon.

Ily feltétel alatt szállott a korona a mostan uralkodó királyra is.

Tizennégy király megesküdött az örökkévaló istenre, hogy az ország szabadságát, az ország törvényeit meg fogja tartani.

De nekünk a királyi eskü semmit sem használt.

Mert a királyok - esküvel fogadott számtalan igéreteik ellenére - mindig külföldön laktak, ott idegen tanácsosokkal vették magokat körül, a kik hazánkat nem szerették, a népet sanyargatták, törvényeinket lábbal taposták s Magyarországot minden szabadságából kivetkőztették.

A nép fizette a terhes adót, tartotta az idegen katonát, ki miatt a szegény népnek saját házában sem volt soha egy pillanatnyi nyugodalma. De a keservesen fizetett adóból a nép javára soha egy fillér sem fordíttatott. Soha a nép adójáról a király számot nem adatott. Legnagyobb részét a népnek elnyomása végett tartott idegen katona emésztette fel; a többit pedig kiküldték Bécsbe, ott költötték el, s a népnek örökös inséggel kellett küzdeni.

A ti fiaitokat, testvéreiteket elvitték katonának; de nem a végett, hogy szegény hazánkat az ellenségtől megoltalmazzák, hanem a végett, hogy más nemzeteket a karjaitok közül kiragadott magyar katonák által járomban tartsanak és sanyargassanak, ép úgy mint titeket idegen katonák által járomban tartottak és sanyargattak.

És a nemzetnek soha senki számot nem adott, hogy hová fecsérelték a magyar vitézeknek, a ti fiaitoknak vérét.

Idegen országokban vesztek el legnagyobb részben, - s azon országok népeinek átka kisérte őket sirjokba; a kik pedig sok esztendő mulva haza kerültek, koldusok gyanánt tértek meg helységeikbe, s nem volt, a ki őket szenvedéseikért megjutalmazza, a ki nekik egy keserves darab kenyeret adjon.

Ti robotoztatok, dézmát adtatok, úri székeknek voltatok alávetve, ki voltatok zárva a polgári szabadság minden malasztaiból, a föld, melyet véres verejtékkel míveltetek, nem nektek jövedelmezett; szolgák voltatok, mint szolga volt a föld, melyet míveltetek.

De a nemességnek igazságos része fel akart titeket törvény által szabadítani.

Én is egyike voltam azoknak, kik szabadságtokért küzdöttek sok esztendők óta.

De a király idegen gonosz tanácsosai ellentállottak szabadságtoknak, sőt sokakat közülünk üldöztek, sanyargattak, tömlöczczel kínoztak azért, mert a szegény nép mellett bátran és hangosan mertünk szólani.

És mivel e szerint a nép maga ki volt rekesztve a szabadságból, - mi nem lehettünk elég erősek szegény hazánk szabadságát megoltalmazni.

És szegény elárult hazánk minden szabadságából kivetkőztetett. Olyan volt mint egy fejőstehén, melyet a külföldi gonosz tanácsosok számára hitszegő magyarok vérig fejtenek.

Szegény magyar hazánk inség, nyomorúság, szolgaság tanyájává lett.

Ez volt a régi keserves állapot, atyámfiai!

Végre az örökkévaló isten megsokallotta szenvedéseiteket, megszánta szegény magyar hazánk szenvedéseit.

A mult országgyűlésen még csak a nemesség hozott törvényeket; de a nemesség követei és a mágnások között számosan valánk a magyar népnek igaz barátai.

Elhatároztuk: inkább meghalni, mintsem türni, hogy a magyar nép tovább is szolgaságban szenvedjen.

Elhatároztuk: szegény árva hazánk szabadságát visszaszerezni; de visszaszerezni nemcsak egyedül a nemesség számára, de az egész népnek számára.

A nagylelkű nemesség elhatározá a néppel minden szabadságát megosztani és a nép minden terheiben megosztozni.

És semmit sem kívánt a néptől egyebet, mint azt, hogy szeresse magyar hazánkat és segítsen azt árulók és zsarnokok ellen megvédelmezni.

Isten megáldotta igazságos küzdelmeinket.

Magyarország, Erdély, Horvát-, Tótország népeit szabaddá tettük.

Robotot, dézmát eltöröltünk. Az adófizetés terheiben megosztoztunk. Az ország védelmének kötelességében megosztoztunk. És a népet minden alkotmányos szabadságnak részeseivé tettük.

Hogy pedig a népnek, az országnak ezen szabadságát idegen gonosz zsarnokok meg ne ronthassák, felelős ministeriumot alkottunk, valóságos nemzeti kormányt, mely oly emberekből álljon, kik a nemzet többségének bizodalmát birják, kik a népnek barátai, kik annak javát, szabadságát szivből, lélekből előmozdítsák.

És ezen nemzeti kormányt felelőssé tettük, hogy a nép s az ország szabadságát szentül megőrizze; a nép adóját a nép javára fordítsa; arról a nemzetnek számot adjon s a nemzet vérét nem másra, mint az ország védelmére fordítsa.

És hogy ezen felelős kormány hazafiúi kötelességének becsületesen megfeleljen, a népnek azon hatalmat adtuk, hogy válaszszon képviselőket, kik a kormánytól számot vegyenek s a nép javára törvényeket hozzanak, melyek szerint a ministerium az országot kormányozni tartozzék.

Ezt tettük a mult országgyűlésen; ilyen törvényeket alkotánk. A királynak elibe terjesztettük és a király e törvényeket megerősítette és királyi esküjére szentül fogadta, hogy örökre meg fogja tartani.

Tette ezt a király szabad akaratból, tette esküvel erősített kötelessége szerint.

A szerencse ezen igazságos kivánatinkat csak annyiban segítette elő, hogy ekkoron a királyt nem vették körül hajdani gonosz tanácsnokai, mert azokat a türelmét vesztett bécsi nép akkoron elkergeté.

De alig mult el néhány hét, a magyarnak halálos ellenségei, mint a kigyók, ismét összeseregeltek a király körül és összeesküdtek szegény magyar hazánk ellen, összeesküdtek a magyar nép szabadságai ellen.

És ezen árulóknak az összeesküvés borzasztóan sikerült.

Mert a király e nyáron megbetegedvén, maga-magával annyira tehetetlenné lett, hogy szegény hazánkat a hitszegő tanácsosok a király nevében gyilkolnák meg.

Tudjátok hazámfiai! szegény hazánkat minő irtózatos szerencsétlenségbe sodorta immár az árulás.

A vad ráczokat, a rabló szerbeket a király nevében lázították fel, a magyar nép kiirtására.

És irtják a magyar népet. Gyilkolják a férfiút, asszonyt, gyermeket. Porrá égetik a magyar falukat s el akarják a magyar nép földét foglalni.

A király nevében esküdött össze ellenünk a hazánkban tanyázó idegen katonaság, melyet véres verejtékkel fizettetek és tápláltatok.

A király nevében választották ki Jellasichot vezéreül a szegény magyar nép ellen intézendő irtóháborúnak.

A király nevében lázították föl a horvátokat, kik velünk az ország minden közös szabadságaiban megosztoztak, kiket mi, magyarok, testvéreinkül fogadánk, a kiknek még több szabadságot adtunk, mint a mennyivel magok a magyarok birtanak. Ők csak félannyi adót fizetnek, mint a magyarok; katonát nem tartanak, az ő földükről a kálvinista és lutheránus magyar vallása ki van rekesztve, mint a bélpoklos; nekik külön országgyűlésük is van, és saját nyelvükön szabadon intézik beldolgaikat.

Mindezen jótéteményeket pedig azzal hálálják meg, hogy a pártütő Jellasich vezérlete alatt mint vad ellenség rohanták meg országunkat, s rabolják, pusztítják a magyar népet.

A király nevében lázították fel a magyar ellen az oláhokat s a király nevében rohantak be a felföldre fegyveres cseh rablók, a tót népet fellázítani.

Szóval a király nevében van hazánk vérrel és lánggal minden oldalról elborítva.

És tódul a sok fegyveres rabló, a sok háladatlan áruló minden oldalról beljebb és beljebb a magyar népre, hogy őtet kipusztítsa a föld hátáról.

E pusztításnak pedig végczélja az: hogy visszaállítsák a régi keserves állapotot, fegyveres kézzel rontsák le a magyar szabadságot, melyre a király megesküdött, és a kit közülünk le nem gyilkolnak, azokat a régi szolgaságba, régi járomba, régi nyomorúságba visszataszítsák.

El vagyunk árulva minden oldalról.

Ha mink magunkat meg nem óvjuk, kiirtanak, elpusztítanak, s nemzetünket kitörlik az élők sorából.

Védelmezd hát magad, szegény elárult magyar nép! Védelmezd magad, ten tűzhelyedet, gyermekeidet, feleségedet, elszántan, rettenthetlenül: mint a hogy védelmeznéd magadat, midőn útonálló rablók támadnak meg.

Ha véded magad: nincs mitől félned, mert veled isten és az igazság.

De ha magadat nem védelmezed: az isten maga sem védelmez meg.

Fel hát fegyverre, szegény elárult, de bátor magyar nép!

Kaszára, kapára, kinek mije van. Keljen föl tömegben a magyar nép; ez megmenti magát és megmenti ez árva hazát.

De ha fel nem kél, ha saját életét, vagyonát, hazáját gyáván feladja: úgy én, ki a népért küzdöttem egész életemben, mielőtt hazám elveszése felett szívem megszakadna, egy átkot mondok, egy rettenetest, melynek minden szava teljesedni fog:

A magyarnak neve e földön annyit fog tenni, mint a szégyen és gyalázat neve;

a magyar nép megfertőzteti ősei szent emlékét és isten büntetésül azt fogja rá mondani: "veszsz, - bánom, hogy teremtettelek";

az isten el fogja e népet átkozni, hogy a levegő méreggé váljék, mikor beszívja; hogy kezei alatt a termő föld ne teremjen mást, mint hitvány kórót; hogy a forrásvíz bűzhödjék meg, midőn ajkához viszi; hogy bujdossék hontalanul a föld hátán; hiában kérje az alamizsna száraz kenyerét; meg fogja őt isten átkozni és alamizsna helyett arczul csapandja őt az idegen faj, és leszen saját hazájában egy vándor koldus, kit, mint a gazdátlan ebet, büntetlenül verend agyon bármily gazember; - az ebeket fogják reá uszítani, s olyanná leszen, mint a bélpoklos, a kit minden ember kikerül. Hiában imádkozandik istenhez! neki a vallás nem adand vigasztalást. Isten, kinek teremtését gyávasága által meggyalázta, nem bocsátandja meg bűneit sem ezen a világon, sem a másikon; a leány, kihez szemeit felemelendi, seprővel hajtandja el a küszöbről, mint a rühes állatot; neje utálattal köpend gyáva szemei közé, gyermekének első szava az lesz: hogy atyját megátkozza; és holt teste heverend eltemetetlenül, míg a vadállatok s az ég madarai megemésztendik.

A könyörület istene hárítsa el ez átkot mirólunk! De nem fogja máskép elhárítani, mint úgy: ha bátor karokkal megvédelmezitek a szegény elárult magyar hazát.

Pest, 1848 szept. 23-ikán.

Kossuth Lajos.

A következő cikket találtam, megosztom.

*NEM ALKOTMÁNYOZNI KELL, HANEM TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYOS JOGFOLYTONOSSÁGOT HELYREÁLLÍTANI

 

TÖRTÉNELMI 

Mert a Magyar népközösség létezése óta fennállóan, lelkiségünkben hozott, ezért nem leírt, és államalapításunk óta leírt (I. István törvényei, Aranybulla, Werbőczy 3-as, 1800-as törvények egy része, stb.) szerves-társadalomi rendünket szervező, fenntartó közösségi akarat tömör, mai megfogalmazása.

 

ALKOTMÁNY 

A magyar népközösség állam ALKOTÓ akaratát 

kifejező, szervestársadalom-politikai (és nem pártpolitikai) értékrend! 

Ez az értékrend, őseink sok száz év alatt kikristályosodott közösségépítő és összetartó ereje! 

Ezt az ősi hitvallást, minden magyar embernek, szívébe és lelkébe kell hordoznia! Ezért őseink, ezt nem is foglalták írásba! 

Sajnos a világ rossz irányba fordulásával, újkori írásos megerősítése, szükségessé vált! 

Mivel az Alkotmányt, a Nemzet alkotta, csakis a Nemzet egységes akarata változtathatja meg! Időszakosan regnáló párthatalmak, vagy külföldről érkező agresszorok, ezt soha nem tehetik! 

Ha teszik, akkor az nem volt és nem lehet törvényes! 

 

ALAPTÖRVÉNY 

Nem alkotmány! 

Feladata, hogy az örökérvényű Alkotmányunk pontjait, a mindig aktuális társadalompolitikai rendszerhez illessze. 

Értelmezze és utat mutasson a napi élet törvényeinek megfogalmazásához. 

Alaptörvényt, a Parlamentnek kell meghatároznia, minősített többséggel. 

Ma azért kell az Alkotmányt és az Alaptörvényt egymástól elválasztani, mert bonyolult világunkban a társadalmi szerveződési formáció viszonylag gyorsan változik, míg az Alkotmányos értéke viszont örökösek! 

 

TÖRVÉNYKEZÉS 

(TAXÁCIÓ) 

Az Alkotmány és az arra épülő útmutatás (Alaptörvény) szerint elkészített szaktörvények összessége. 

A Szak minisztériumok készítik és a Parlament hagyja jóvá. 

 

SZENT KORONA 

Nem azért Szent, mert azt mondja a keresztény egyház, hanem azért szent, mert mindenek felett álló és a magyar népfelség államalkotó örök akaratát szimbolizálja! 

Összeköti a magyar múltat, jelent és jövőt! Összeköti a természeteset, a természetfölöttivel! 

Mivel teste a magyar népközösségünk, ezért mondjuk, hogy élő 

organizmus, vagyis személy! 

Mivel teste a magyar Nemzet, ezért minden magyar érték TULAJDONOSA is! 

Így válik Ő, a legmagasabb közjogi méltóságunkká! 

 

MIÉRT ELLENEZIK A NEMZETKÖZI HATALMAT KISZOLGÁLÓK, TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK JOGFOLYTONOSSÁGÁNAK HELYREÁLLÍTÁSÁT? 

Azért, mer akkor minden aktuális nemzetközi szerződést, újra kellene tárgyalni és olyan formában megkötni, amiből a Magyar Nemzetnek csak előnyei és nem hátrányai származnak! Ez pedig sérti a globalizációs törekvéseket és érdekeket! 

Egy nemzet ALKOTMÁNYÁT semmilyen nemzetközi szerződés sem írhatja felül! 

 

EZÉRT, MINDENÜTT HANGOZTASD, IRD LE HA SZÜKSÉGES: TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK HELYREÁLLÍTÁSÁT KÖVETELEM! 

 

Magyar Szent Korona eszme szerinti 

Szabadság Alkotmány

 

Preambulumba javasolt: 

1. Deklarálni a magyarság kárpát-medencei ősi eredetét. 

2. Deklarálni, "Magyarnak nem születni, hanem lenni kell" örökös tényét. 

3. Történelmi Alkotmány, Alaptörvény, Taxáció fogalmak rögzítését. 

4. A Magyar népközösségi fennmaradási, területi, környezeti védelmének általános meghatározását. 

5. Hazaárulás, fogalmának örökös tényét. 

 

1. Hungaria szemper libera 

 

      (1) Magyarország örökké szabad. 

      (2) Az állam szabadsága 

        a./ a társadalmi együttélés szabályai jogrendszerbe foglalásának és érvényesítésének, 

        b./ a külkapcsolatok létesítése és felbontása gyakorlásának, 

        c./ a társadalmi berendezkedés meghatározásának, 

        d./ a külső és belső védelmi eszközei fejlesztésének és alkalmazásának, 

        e./ a Szent Korona Önigazgatási Rendszerét követő "Nemzetgyűlési tagok, Magyarországot nemzetközi szervezetekben képviselők, valamint Országgyűlési- és az Önkormányzati képviselők választásáról szóló" 2. főtörvényben megvalósuló képviseleti rendszer kialakításának és gyakorlásának minden más államtól való függetlenségét jelenti. 

    (3) Az állam szabadsága a Szent Korona tagok együttesen gyakorolt alapjoga, annak egésze, vagy bármely eleme soha, senki által és senki érdekében nem szüntethető meg. 

 

2. Una et eadem libertas 

 

(1) A kötelezettségek és jogok egységében a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadságot élvez, amely nem szűntethető meg és nem korlátozható. 

       (2) A Szent Korona tagja: 

        a./ az államalapító magyar nemzet tagja, bárhol él a világon, valamint 

        b./ az államalkotó nemzetek tagjai, ha a Szent Korona Országának területén élnek . 

      (3) Államalkotó nemzet az, amely elfogadva a Szent Korona értékrendjét, kultúrájának helyet talált a Szent Korona Országának területén. 

      (4) Aki nem a Szent Korona tagja, az a Szent Korona Országában vendégként él, teljes körű kötelezettség terhével és a vendégjog gyakorlásával. 

      (5) A Szent Korona tagságra méltatlan személyt az "Államhatalom gyakorlásáról" szóló, 1. főtörvényben meghatározott esetekben meg kell fosztani Szent Korona tagságától. 

      (6) A vendég ugyanazon joggal rendelkezik, mint a Szent Korona tagja, kivéve: 

        a./ nem végezhet olyan tevékenységet, amely a Szent Korona Országának politikai, társadalmi és gazdasági életére befolyással van, 

        b./ nem vehet részt az ország gazdasági politikájának kidolgozásában és alkalmazásában, 

        c./ sem maga, sem leszármazottja nem lehet a Szent Korona tulajdonának birtokosa. 

 

3. § Sacra Corona radix omniumpossesionum. 

 

(1) Ami a Szent Korona Országa földjén, földje alatt és földje felett van, a Szent Korona örök és elidegeníthetetlen alkotóeleme, amelyet csak a Szent Korona másik alkotóelemét jelentő Szent Korona tagok birtokolhatnak. 

      (2) A birtokos jogai azonosak a tulajdonjoggal, kivéve: 

        a.) Nem semmisítheti meg a birtokot. 

        b.) Nem változtathatja meg a birtok rendeltetését. 

        c.) Csak a Szent Korona tagjára ruházhatja át és örökítheti a birtokjogot. 

 

4. Subspecie Sacra Coronae 

 

      (1) Minden magyar érték a magyar érdekeket szolgálja. 

      (2) Magyar érték minden olyan - (3) bekezdés szerinti - tevékenység eredménye, amelyet 

        a./ magyar lelki-, szellemi vagy anyagi tulajdonnal, 

        b./ Magyarország területén, 

        c./ a Szent Korona tagja, vagy a Szent Korona vendége, illetve azok közreműködése 

        hozott létre, illetve szolgáltatott. 

      (3) Csak olyan tevékenység végezhető, amely 

        a./ eredménye (termék vagy szolgáltatás), 

        b./ a tevékenység végzéséhez használt eszközök működése, 

        c./ a tevékenység végzése során keletkezett hulladék nem károsítja és/vagy veszélyezteti az ember lelki-, szellemi- és testi egészségét, valamint a természetes környezetet. 

 

5. § Ius resestendi et contradiscendi 

 

        (1) Mindazzal szemben, aki megsérti a Szent Korona értékrendjét, a Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége ellentmondani és ellenállni. 

        (2) A Szent Korona értékrendjének megsértését jelenti: 

        a./ az állam szabadságának, 

        b./ a Szent Korona tagjai egyéni vagy társadalmi csoportot érintő szabadságának, 

        c./ a birtoklás szabályának, 

        d./ a vendégjog szabályainak, 

        e./ a tevékenység végzésével kapcsolatos szabályok megsértése, veszélyeztetése és minden erre irányuló magatartás. 

 

A KÉRDÉSEK AZ ÚJ ALKOTMÁNYRÓL LEVÉLRE, AZT NEM KITÖLTVE, ÍRD RÁ KERESZTBE, NAGY BETŰKKEL: TÖRTÉNELMI ALKOTMÁNYUNK HELYREÁLLÍTÁSÁT KÖVETELEM! 

 

Ajánlottan add postára, vagy gyűjtsd össze és juttasd el hozzám, hogy egy csomagban feladva, visszaellenőrizhető legyen beadványunk! 

 

Ugrin András 

2081 Piliscsaba Szent István Király utca 61 sz.

Folyik az alkotmányozás országgyűlési vitája. Amit látok: Kivonuló és feltételeket szabó ellenzéki pártok, felbukkanó Gyurcsány. Szent Korona Tan vagy új elvek?

Értékeket csak úgy védhetünk, ha azokat pontosan meghatározzuk. Érték-e a magzati élet? Kiskorú gyermekek után járjon-e többletszavazati jog? Természeti kincseinket milyen mértékig védjük? Szerezhessen-e (termő)föld tulajdont külföldi állampolgár? Általános, vagy részleges választójogot nyerjenek a határon túli magyar állampolgárok? A köztársasági elnök szerepének és jogkörének változása.

Több szempontból is ellentmondásokba ütközök. Hiszem, hogy Magyarországnak van alkotmánya. Hiszem, hogy a jogfolytonosság úgy állítható helyre, ha visszahelyezzük hatályba a németek által annulált történelmi alkotmányunkat. Hiszem, hogy a Szent Korona eszmeisége, mely évszázadok alatt képes volt megvédeni a magyar érdekeket (hívőkét és nem hívőkét egyformán), képes ma is jótékonyan összefogni a nemzet egészét, pártállástól függetlenül. 

Úgy vélem, hogy nem alkotmányozási kényszer van. A jogfolytonosság visszaállításának kötelessége pedig nem új alkotmány létrehozását teszi elengedhetetlenné, hanem az egyébként meglévő történelmi alkotmányunk helyreállítását. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a történeti alkotmányunk elnémítása óta eltelt idő okán, az alkotmány frissítésre szorul. A következő ciklus elején lesz hetvenedik éve, hogy az ezeregyszáz éves államiságunkat jelképező, a magyarság történetével együtt fejlődő alkotmány az éber kóma állapotban van.

Miért tartom fontosnak deklerálni, hogy a legfelsőbb (közjogi és erkölcsi) hatalom a Szent Korona, amely minden jogok és kötelességek forrása? Mert a Szent Korona olyan jelképe a Magyar államiságnak, amely kifejezi 1100 éves függetlenségünket. Kifejezi a nemzet egységét, az értékek állandóságát, a szilárd múltat és a biztos jövőt. Így volt ez a királyságban, és bár magam királyságpárti vagyok, de tudom: ez az egyesítő erő működik akár köztársaságban is. Királyt, köztársasági elnököt, miniszterelnököt és országgyűlési képviselőt meghatározott időközönként választunk. Munkájukat elismerjük, vagy kritizáljuk, de a választott tisztségek forgandók!

Aki ma kormányoz, holnap ellenzékbe kerül! De a Szent korona állandósága kifejezi a nemzet fennmaradásáért tenni akarásnak az állandóságát. A nemzet állandóságát. És ez az állandóság nem függ világnézettől, nem függ pártállástól, nem függ vallástól és napi politikától. Mindezek fölött állva jelképezi és biztosítja területi, gazdasági, politikai és erkölcsi szuverenitásunkat. Megtestesíti hazánkat, országunk minden polgárát, eszméinket, jogainkat és kötelességeinket, erkölcsi és fizikai javainkat, értékeinket.

Bár magam nem vagyok gyakorló keresztény, mégis azt mondom, hogy a Magyar alkotmánynak rögzítenie kell a keresztény múltat, hiszen ez a kultúránk és műveltségünk alapja. Békés jövőt csak a kölcsönös tiszteletre lehet építeni! Tiszteletben kell tartanunk más népek műveltségét és értékeit, de világossá kell tennünk mindenki számára, hogy mi a saját értékeink mentén szervezzük életünket, államunkat! Így a tiszteletet megköveteljük saját értékrendszerünkkel szemben is más népektől!

Vannak égető kérdések.

Szavazati jog az újonnan állampolgárságot szerzett magyaroknak. Ez az egész állampolgársági kérdés nagy szégyene az utóbbi húsz év politikai elitjének, de különösen a húszmillió románnal ijesztgető gyurcsányi dialektikának. A 2004. évi gyalázat után most húsz éves elmaradását teljesítette a harmadik köztársaság. Számomra magától értetődő együtthatója az állampolgárságnak az általános választójog és a képviseleti jog az országgyűlésben. Ennek a képviseleti jognak és a civilkontrollnak a színhelyéül szolgál(hat)na a kétkamarás parlament felső háza.

A föld. Hamarosan lejár a földvásárlási moratórium. Molnár V József fogalmazott úgy, hogy utolsó kincsünk a földanya, akit most eladni készülünk. Másunk már nem maradt, hát kizavarjuk Őt a sarokra strichelni... A föld, s vele együtt természeti kincseink elidegeníthetetlen tulajdonát képezik Országunknak (így a Szent Korona testének). Ne használjuk a természeti erőforrás és termelési eszköz fogalmakat, mert ezek igen is kincsek, akként kell kezelnünk őket!

Független Nemzeti Bank. De mitől legyen független? Ma a Nemzeti Bank a nemzeti gazdaságpolitika ellen dolgozik. És mivel a magyar jegybank az Uniós irányelveknek megfelelően független a magyar államtól és annak gazdasági célkitűzéseitől, az államnak nincs beleszólása a jegybank döntéseibe. 

...Például az alapkamat alakulásába. Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert amig a kormány extra különadóval sújtja a Magyarországon működő bankokat, addig azok egyrészt a terheket átruházzák ügyfeleikre, másrészt a pénzüket a magas kamatozású állami kötvényekben fialtatják.

Szavazati jog a kiskorú gyermekek után. Izgalmas kérdéseket vet fel Révész Máriusz. Hazánk lélekszámának alakulása azt mutatja, hogy a következő évtized végére megállíthatatlanná válik a lakosság fogyása. A fennmaradáshoz szükséges családonkénti két, három gyermek helyett jó, ha átlagosan legfeljebb egy születik. A jobbik képviselői ezzel szemben a cigányság három gyermek feletti szaporaságával riogatnak.

Azt szögezzük le, hogy ha a magyar lakosság nem termeli ki saját jövendő nemzedékét, akkor hamarosan nem lesz értelme Szent Koronáról és ezeréves magyar államiságról beszélni. Másfelől az átgondolatlan és pusztán demagóg ideológiákra épülő nemzetvédő programok inkább ártanak a magyarság ügyének, mintsem használnának. Emlékezzünk csak a Ratkó korszakra.

Egészséges társadalmat nem lehet másként létrehozni, csak egészséges környezet megteremtésével. Egészség alatt egyelőre értsük a megfelelően működő gazdasági környezetet, jog~ és létbiztonságot, ahol egy gyermek felnevelésének kötelességei nem riasztják el a felelősen gondolkodó szülőket sem a gyermekvállalástól. Nem hiszem, hogy a jogkiterjesztés ennek hatékony eszköze volna, de a felvetés a probléma súlyosságára mindenképpen figyelmeztet.

Magam egyébként nem vagyok híve a teljes ás általános választójognak, és azok korlátozások nélküli gyakorlásának. Nem, nem keveredtem önellentmondásba saját magammal a határon túliak jogállásával kapcsolatban, hiszen ott sem állítottam mást csak azt, hogy őket is meg kell illessék azok az állampolgárságból eredő jogok, amik érvényben vannak -természetesen a velük járó kötelmek terhe is.

Bűn és büntetés. Fontosnak tartom a szembenézést a múlttal, a múlt bűneivel és bűnöseivel. Vannak múlhatatlan bűnök! Nem a megbélyegzés és kipellengérezés híve vagyok, de azt tisztázni kell, hogy mi számít múlhatatlan bűnnek. Az Unió nem helyezte a fasizmus bűnei mellé a kommunizmus bűneit. Ha az Unió nem tette, hát nekünk meg kell tennünk. Ahogyan elképzelhetetlen (volt), hogy a fasizmus bűnében vétkesből állami vezető legyen, úgy kell elképzelhetetlenné tenni a kommunizmus bűneiben vétőknek is, hogy állami tisztséget betölthessenek!

Ma az egykori belügyminiszternek nem azért kellene bíróság elé állnia, mert a kommunizmus bűneit -saját bűneit nagy nyilvánosság előtt tagadta, hanem mert elkövette! Mert a (nép)bíróságoktól követelte a még több fizikai megsemmisítésről szóló ítéletet az ötvenhatos vádlottakkal szemben.

Végezetül még néhány gondolat a múltról, jövőről, Szent Koronáról és Magyarországról. A földet, ahol élünk nem nagyapáinktól örököltük, de unokáinktól kaptuk kölcsön. Életfeltételeiket az fogja meghatározni amit ma cselekszünk. Felelősségünk nem (csak) saját jólétünk biztosítására terjed ki, hanem az eljövő nemzedékek lehetőségeinek megteremtésére is -sőt leginkább arra! Őseink bölcsességét elvesztegetni megbocsáthatatlan bűn! A múltat megismerni kötelességünk, abból tanulni feladatunk, azt hasznosítani lehetőségünk és megteremteni a jövőt, édes reménységünk.

Isten, áldd meg a magyart jó kedvvel, bõséggel, nyújts feléje védõ kart, ha küzd ellenséggel; Bal sors akit régen tép, hozz rá víg esztendõt, megbűnhödte már e nép a múltat s jövendőt!

• Szalámi taktika?

Végy egy rúd szalámit, majd fizetés nélkül távozz az áruházból. -Ha korábban sokat moralizáltál, felemel a liberális közösség. Ha névtelen senki voltál, megmaradsz bolti szarkának. Közben a jobboldali sajtó asszisztál a szalámitolvaj megüdvözüléséhez.

• Az én diktátorom jó diktátor!

Lemondott posztjáról Mubarak, egyiptomi elnök. Amerika kezet nyújt az új rezsimnek, Merkel pedig az Izraellel kötött béke fenntartására figyelmeztet. Fenntartható az a béke, amelyet a teljes arab világ Egyiptom szégyenének tart?

• Tóth atyafiak.

Pozsonyban nem változott a magyarok diszkriminálására létrehozott törvény. Bugár kiszáll a koalícióból? Ha kilép, bukik a kormány, új választás. Új választás, vagy kipárnázott pozíciók?

Ha egy munkás két nap alatt négy egységet termel; akkor hány munkás mennyi idő alatt mekkora profitot hoz?

Profit: nyereség; haszon

A profit vagy nyereség (negatív profit esetén veszteség) valamely gazdasági tevékenység során felmerült, számszerűen kifejezett bevételek (R – Revenue) és ráfordítások (C – Cost) különbsége. A közgazdaságtanban használatos jelölésekkel: π = R − C

Különbséget tehetünk normál (vagy számviteli) és gazdasági profit között. A gazdasági profit meghatározásakor a ráfordítások közé a végzett tevékenység alternatív költségét (opportunity cost) is beleszámítjuk. Mindezekből következik, hogy a gazdasági profit általában kisebb a normál profitnál.

A mikroökonómia vállalati döntésekkel foglalkozó részének egyik legfontosabb feltételezése, hogy a vállalatok célja a minél magasabb profit elérése, minél alacsonyabb befektetéssel (a kettő aránya százalékban kifejezve a profit-hatékonyság, vagy marxi terminológiával profitráta).

Érték előállításából származó tiszta haszon, ami a munkával létrehozott magasabb értéknek az önköltség levonása után fennmaradt része. Önköltségbe tartoznak például az adók, a felhasznált anyagok, szolgáltatások értéke. Az így befektetett és többletet teremtő munka értéke. Más néven profit.

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ember, aki rájött: Profitot maximalizálni úgy lehet, ha megismertetjük az emberiséggel a dömping fogalmát. A kézi munkát felváltotta a gépi munka, és a befektető látta, hogy amit tett, az profitot termel. A manufaktúrákat felváltotta a gyár, és a befektető megint csak látta, hogy amit tett, az profitot termel. A kis gyárakat felváltották a nagyüzemek, és a befeketető megint csak azt látta, hogy amit tett, az extra profitot termelt; így ment ez egészen addig, mig a sarki boltok és kis szatócsüzletek el bírták adni a megtermelt javakat. 

Aztán a befektető azt látta, hogy már hiába termel többet, nem képes a hagyományos értékesítési útvonalakon növelni forgalmát. Kitalálta hát a piac helyett az áruházat, majd a szuper~, hiper~ és gigamarketeket. Az üzletházakból (mint a nadrághúzó Guttman, vagy az Uttörő, vagy a Corvin vagy a többiből...) kialakultak a plázák. Az árudömpinget követte a kereskedelmi dömping. A stratégiagyártók (marketing) meg szépen követték a folyamatot és a hadviselésből meg politikából átnyergeltek az értékesítésre.

A dolgok valamikor ott romlottak el, amikor megindult a tömegtermelés. A dömping (itt étrsd: tömegtermelés és tömeges értékesítés) bármely oldalán résztvevők kiszolgáltatják magukat a befektetői érdekcsoportoknak, akik pusztán nyereségre törekszenek. Kiszolgáltatottak a beszállítók, a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók is. Minden érintett kiszolgáltatottnak érzi magát. A befektető is, hiszen profitja csak akkor biztosított, ha a többiek nem jönnek rá az átverésre. Érdemes azon elgondolkodni, hogy valóságos-e a piaci versenyhelyzet?

Nem az! Jusson eszünkbe, hogy a magyar gazdákat szlovák tejjel nyomják le, (Szlovákiában fordítva), áron alul forgalmazzák a kenyeret (ha azt kenyérnek lehet nevezni), a polcokon külföldi előállítók termékeit kínálják. És hiába adnak 22.000 embernek munkát, ha a ebből 20.000-nek a kínált fizetés megalázóan alacsony, épp csak éhen nem hal belőle a család, már ha mindent rendesen kifizetnek:

Felszámolást kezdeményeztek a Tesco ellen saját sofőrjei

2011. február 2. 16:35

Felszámolási eljárást kezdeményezett a Tesco-Globál Áruházak Zrt. ellen a cég 13 gépkocsivezetője, valamint a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ). A KDFSZ közleményben tudatta szerdán az MTI-vel, hogy az eljárást azért kezdeményezte a gyáli logisztikai központjának 13 dolgozója, mert a társaság három évre visszamenőlegesen tartozik nekik a rendelkezésre állási díjak kifizetésével. Ezen felül követelik a társaságtól a rendelkezésre állás ideje alatt elrendelt munkavégzésért járó rendkívüli munkavégzésért járó díjukat is. A közlemény szerint a frissáru-kiszállítást végző mintegy 220 gépkocsivezetőjének több száz millió forinttal tartozik a cég.

Közülük egyelőre 18-an szólították fel a vállalatot az elmaradt pótlékok kifizetésére, és 13-an kezdeményeztek a társaság által elismert rendelkezésre állási díj miatt felszámolási eljárást.

Több munkavállaló sérelmezi, hogy 7 hónap alatt több mint 500 órát túlórázott, mégsem fizetnek neki. Egyikük szintén felszámolási eljárást kezdeményezett a céggel szemben,amely két ügyvédi felszólításra sem reagált, noha a követelést nem vitatta - teszi hozzá a közlemény.

A szakszervezet információi szerint a bíróság január 21-én küldte ki a kereskedelmi cégnek a felszámolás megindításáról az értesítést.

A Tescónak az értesítés kézhezvétele után 8 napon belül kell reagálnia. Amennyiben nem fizet, úgy a bíróság megállapítja a fizetésképtelenségét és megkezdődik a mintegy 128 milliárd forint jegyzett tőkéjű cég felszámolása - mutatott rá a KDFSZ közleményében.

Az MTI kérésére a Tesco minden alapot nélkülözőnek minősítette a kezdeményezést.

(MTI)

A felszámolási kezdeményezést a Tesco alaptalannak tartja és hozzáteszi: Azt se felejtsd el, hogy 22.000 embert foglalkoztatok! Értsük meg mit mond: Bármit megtehetek, mint Magyarország egyik legnagyobb munkaadója. A tőke diktál!

A tőke diktál? A válságadó ellen tiltakozó levelet aláíró cégek ellen bojkottot hirdet néhány civil szerveződés.

Bojkottot szerveznének a válságadót bepanaszoló multik ellen
2011. január 15., szombat, 22:19

Az úgynevezett válságadók mellett áll ki egy ismert embereket is sorai közt tudó csoport, amely nyílt levélben szólít fel az adókat Brüsszelben bepanaszoló nagy cégek bojkottjára. Az aláírók szerint a cégek ki akarják vonni magukat az adófizetés alól, ami ellentétes a magyar érdekekkel.

A magyarországi különadót az Európai Uniónál bepanaszoló multinacionális cégek bojkottjára szólít fel egy nyílt levél, amelyet polgarinfo.hu honlapon tettek közzé. A 34 aláíró közt több ismert ember van, például Pozsgay Imre egykori államminiszter, Bogár László közgazdász, Zétényi Zsolt jogász vagy Pokol Béla jogász-politológus.

A nyílt levél szerint az aláírók támogatják az Orbán-kormány törekvését, "hogy az extraprofit haszonra szert tett magyar és külhoni nagyvállalkozások fizessenek különadót". Tűrhetetlennek nevezik, hogy "a multinacionális cégek egy része mindent megtesz azért, hogy kivonja magát a közteherviselés alól", illetve elítélik azt a 13 céget, mely az Európai Unióhoz fordult, mert diszkriminatívnak tartja a különadót.

"Ezúton országos bojkott-felhívással fordulunk a tudatos magyar vásárlókhoz" - írják a nyílt levélben, amelyben megnevezik a cégeket is, amelynek bojkottjára szólítanak fel "a magyar érdekekkel ellenkező magatartásuk miatt": Baumax, Spar, Rewe Csoport, Deutsche Telekom, Allianz Csoport, Aegon Group, Axa Biztosító, Ing Bank, OMV, E-on, RWE, EnBW Energie, Cez Csoport.

A Reuters hírügynökség december közepén közölte, hogy egy tizenöt cégből álló csoport, köztük több nagy német és osztrák energetikai vállalat közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz. A levélben a cégvezetők azt írják, hogy a magyar válságadók rosszat tesznek a befektetéseknek, és aránytalan mértékben sújtanak egyes ágazatokat. Európai Bizottság január végéig megvizsgálja a panaszt.

Orbán Viktor kormányfő október közepén jelentette be, hogy a következő három évben évi 61 milliárd forintot kívánnak beszedni a távközlési és telekommunikációs cégektől, évi 70 milliárdot az energiacégektől és évente 30 milliárdot a kereskedelmi láncoktól. Már nyáron megszavazta a parlament a pénzügyi szolgáltatókat terhelő bankadót, amelyből 2011-ben és 2012-ben is 200 milliárd forintra számít a költségvetés.

[origo]

Egy ilyen bojkott a valóságban kivitelezhető? Tulajdonképpen igen, hiszen a hazai beszállítókat és előállítókat jóformán alig érintené. Természetesen a munkavállalókat nem lehet figyelmen kívül hagyni, de egy átgondolt és jól megfogalmazott, következetesen végrehajtott bojkott rákényszerítheti a kerskedelmi láncokat a tisztességes kereskedői magatartásra. Nem beszélve a közteherviselésről és munkaadói környezetről.

[Jusson eszünkbe, az 1848 utáni passzív ellenállás, mely természetesen elsősorban politikai megnyilvánulás, de ezzel együtt fogyasztói magatartás is, mellyel szembesülve az Osztrák birodalom kiegyezni kényszerült Magyarországgal.

"Megvetni az önkényuralmat, nem tudni szolgáiról semmit, mintha itt sem élnének, ez volt a közjelszó. Ne érezze magát az osztrák otthon sehol, soha, semmiben. Legyen s maradjon idegen e földön, ne szeresse senki. A társaságok ne fogadják be. A családok és házak küszöbei legyenek elzárva előttük. A nők ne bocsássák közelükbe, a férfiak ne barátkozzanak, ne mulassanak velök. Legyenek olyanok, mint a pestises, akit mindenki kerül, akitől mindenki fél."

A mai napig tartja magát a szokás, hogy magyar ember sörrel nem koccint. Ennek eredete, hogy a többnyire osztrák, vagy a birodalom egyéb pontjain előállított sör helyett a magyarok hazai bort kezdtek fogyasztani.]

Hazánk kifejezetten jó megtérülést hozó befektetői zóna, hiszen nyugateurópához képest jelentős a profit többlet, amit ráadásul jelentősen kisebb közterhek sújtanak, mint a hazai KKV szektort. Így aztán el kell gondolkozni azon is, hogy tényleg aránytalanul nagy-e a "nagyokra" kivetett extra adó? Persze, hogy tiltakoznak a profitszivattyűkat működtetők, ha a csapokat elzárják. Zsarolnak, fenyegetnek és végül kiegyezni kényszerülnek, ha törhetetlen ellenállásba ütköznek. Nem tartom valószínűnek, hogy fogná magát a 13 cég és itthagynák az országot, mert a reáluis profit még mindig jobb, mint a nulla.

Mert lehet hagyománya az értékeknek és lehet hagyománya az értéktelenségnek is. Egy beszélgetésben hallottak alapján figyeltem fel rá, hogy a választott szimbólumok milyen fontosak, mennyire kifejezők. Előbb kezdjük a Magyar címerrel!

Magyarország címere álló, csücskös talpú, hasított katonai pajzs, melynek jobb oldala vörössel és ezüsttel hétszer sújtott, bal oldali vörös mezejében zöld hármashalom, középső ormán nyitott, háromágú arany levélkoronából ezüst kettőskereszt növekszik. A pajzs felső élén a magyar Szent Korona nyugszik. Díszes kivitelben jobbról tölgyág, balról olajfaág övezi. Korábbi változataiban (1945-ig) lebegő angyalok tartották.

/http://www.nemzetijelkepek.hu/cimer.shtml/

A pajzs jobb oldala az Árpád (turul) nemzetség fejedelmi jelvénye, bal oldalán a hármas halom és rajta a kettős kereszt pedig a királyi hatalmat, más értelmezésben Isten földi királyságát jeleníti meg. A hármas halom már egyiptomban is (a hegyeken kívül) országot, birodalmat jelentett, mig a kettős kereszt a magyar rovás ábc betűi szerint "Gy" hangot jelöl. Jelentése: Egy, kiterjesztve (egy) Isten. A két jel összevont értelme: Isten országa (királysága).

Most pedig lássuk az Európai Unió jelképét. Heraldikailag a következőképp fogalmazhatjuk meg: Azurkék alapon, egy láthatatlan körön elhelyezett 12 arany csillag, melyek csúcsai nem érnek össze. A 12-es szám a tökéletességet, a kör alakzatba rendezés az európai népek egységét jelképezi. Az Unió bővítései nem befolyásolják a csillagok számát.

Értelmezve pedig így: A kék a kommunikáció színe, mig a kör alakzatban elrendezett csillagok a gloriát jelenítik meg. Glóriát általában szentek köré helyez a hagyományos ábrázolás, de megjelenik állami és katonai kitüntetéseken is (dicsfény). Jelenléte kifejez valamilyen magasztos, a hétköznapi valóság fölé emelt eszmét, magát az eszményített értéket fogja körül.

Nézzünk a dolgok mélyére. Az Unió zászlaján a glória nem fog körül semmit. Az értékeket "kommunikálja", amelyek meg sincsenek. És a valóságban is így van. Eszményképekről beszélnek, amik egész egyszerűen nem léteznek. A médiatörvény kapcsán kialakult hisztériában is világosan látszik, hogy milyen értékek mentén szerveződik mozgalom az Unióban.

Diktatúrát és cenzúrát kiáltanak, vagy leragasztott szájjal jelennek meg képviselők. Amikor 2006-ban vér folyt az utcán, miután lelepleződött a hazúg, senki nem féltette a demokráciát az Unióban. Amikor Szlovákia megalkotta a nyelvtörvényt, amikor kihirdette, hogy büntetni fogja a kettős állampolgárságot, senki nem emelte fel szavát a demikráciáért. Amikor Csehország ragaszkodott a Benesi dekrétumokhoz, senki nem állt ki a jogegyenlőségért és szabadságért.

Az Unió alapdokumentuma még csak meg sem említi a keresztény gyökereket mikor az "értékeit" sorolja fel. Azt a kereszténységet mellőzte, ami a szerves nyugati műveltség, az ősszeurópai kultúra alapja. Így aztán nem nehéz értelmezni, milyen áramlatok bírálják a készülő magyar alkotmányban, hogy legalább a preambulumában hivatkozzék a Szent Koronára -a keresztényi gyökerekre. (Itt jegyzem meg, számomra az egyetlen elfogadható alkotmány a Szent Korona elvein nyugvó történelmi alkotmány!)

De maradjunk még néhány szó erejéig a média-hisztériánál. Most is, mint hányatott történelmünkben annyiszor, ezek a támadások nem kintről indulva támadják Magyarországot, hanem belülről. A liberális értelmiség követeli, hogy az Unió büntessen bennünket, mert nemzeti értékeket mert oltalmába venni a kormány.

A többszörös kétharmados győzelmet kívánják így csorbítani, amivel a nemzet kifejezte nemtetszését az előző rezsim végzett munkájáról. Folyik az aknamunka, amivel igyekeznek aláásni a második Orbán kormány tekintélyét, s vele hazánk tekintélyét is olyanok, akik maguk eljátszották saját tekintélyüket, de emberi méltóságukat is, nem csak itthon de az Unióban egyaránt.

A nemzetközi sajtónak eljuttatott levelek, nyilatkozatok magánvéleményt fogalmaznak meg, függetlenül a tartalmuk tényszerűségétől. De akik az Unió testületeiben, frakciószövetségeiben alaptalan, igaztalan és eltúlzott állításokkal hazájukat szándékosan rossz színben tüntetik fel, arra szankciókat kérnek, azok hazaárulást követnek el! A hazaárulás elévülhetetlen erkölcsi és közjogi értelemben is bűn!

144.§.

(1) Az a magyar állampolgár, aki abból a célból, hogy a Magyar Köztársaság függetlenségét, területi épségét, vagy alkotmányos rendjét sértse, külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntettet követ el, és öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől tizenöt évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást
a) súlyos hátrányt okozva
b) állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával
c) háború idején
d) külföldi fegyveres erőnek behívásával vagy igénybevételével követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, bűntett miatt egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az "árulkodás művészete" valahogy kódolva van a magyar baloldalban és liberalizmusban. De nem gyerekes árulkodás, hanem aljas árulás ez! HOsszú az árulások sora. Árulás volt Ferenc József megkoronázása a kiegyezés után. Árulás volt az első világháború, amiben Magyarország nem kívánt részt venni, ennek ellenére a legnagyobb büntetést kapta Trianonban.

Árulás volt 1918, mikor a megbuktatott kommunista vérbírák Németországból, majd a Szovjetunióból igyekeztek tönkretenni hazájukat. Árulás volt 1949, amikor fegyverrel kényszerítették ki a kommunista győzelmet a "szabad" választáson. Árulás volt 1956, amikor Kádár másodszor behívta a "felszabadító" szovjet hadsereget. Árulás volt az egész Kádár korszak, aminek én már csak a végét éltem meg, de emlékszem a közeli orosz laktanyára, a Dél-Kelet európai hadseregcsoport főparancsnokságára. 

Emlékszem nagynéném csendre intett, amikor a laktanya kapujában álló ruszki katonát látva megkérdeztem, hogy ők miért vannak itt. És arra is emlékszem, hogy egyszer összebarátkoztunk egy fiatal orosz kiskatonával. Kiszökött a laktanyából, adtam neki ruhát, hogy elmehessen megnézni a várost, ahol három éve ideiglenesen állomásozott. Akkor láttuk utoljára, amikor este visszahozta a ruháimat. Aztán eltűnt. Később hallottuk, hogy dezertálás miatt a hadbíróság halálra ítélte és kivégezték... Nekem ez az emlékem a Kádár korszakról.

Aztán árulás volt az is, amikor a magát legradikálisabban kommunistaellenesnek beállító SzDSz végül összbútorozott a jogutód MSzP-vel. Ahogy árulás, hazugság és szemfényvesztés volt a teljes "rendszerváltás" is. Álnok módon, legitimitás nélkül került kormányra első ízben és hazugsággal másodszorra az, aki nem sokkal később őszödi böszme néven híresült el. Hazug módon adta át a hatalmat utódjának is. És most ezt a rengeteg hazugságot megelégelt és változást óhajtó nemzetet árulják el sokadjára. Hiszen a teljes nemzet hátat fordított nekik. 

Koránt sem hiszem, hogy a bal és a liberális oldalnak, de ennek a garnitúrának mindenképp, ez tisztán és világosan látszott a parlamenti választáson, az EP választáson és legutóbb a kisebbségi választásokon is hasonló eredmény született. De az is látszik, hogy a liberalizmus újra testet öltött a parlamentben LMP néven.

Árulás az is, ha az utcákon nyíltan menetelő fasisztákról ad tudósítást (berlini(!) otthonából) a Nobel díjas "magyar" író. És az árulásoknak se vége, se hossza. De ha már menetelő fasisztákról beszélünk, említsük meg azt is, hogy a "filozófus-per" kapcsán előkerült az antiszemitizmus vádja, mint végső érv... Aljas és alattomos húzás ez, mert a kulturált vita akkor és ott ér véget, amikor előkerül az ultima ratio, az "antiszemita-kártya".

Van a vitának egy szintje, ahová nem érdemes betévedni, mert nincsenek érvek és megszűnik az ésszerűség.

Egy dolog teljesen tisztán látszik. Az Európai Unióban (is, és itthon is) csak úgy érvényesíthetjük érdekeinket, ha az ellenségeskedést levetkőzzük és összefogunk. Ha összefog a nemzet. Mert kétszáz év alattomos és tudatos nemzetromboló hazugságai után is él nemzet e hazán!

Ezeregyéjszaka meséi

Néhány európai parlamenti képviselő nemtetszését fejezte ki brüsszeli sajtójelentések szerint amiatt, hogy az Európai Unió magyar elnökségét a Tanács épületében jelképező, óriási kultúrtörténeti szőnyegen helyet kapott egy 1848-as térkép is.

Botrány botrány hátán. Túl azon, hogy Magyarországon rasszizmus, meg fasizmus, meg nyíltan menetelő nácik vannak, meg elveszett a sajtószabadság is, most aztán lehullt a lepel a szörnyű magyarokról, akik nem átallunk nemzeti büszkeségeink között szerepeltetni egy 1848-as térképet. Ez aztán már tényleg skandallum!

Az mondjuk nem is nagyon meglepő, hogy osztrák és román hangok fejezték ki nemtetszésüket. Már hogy tetszhetne pont az orsztrákoknak az 1848as dátum? Arról nem is beszélve, hogy a Trianoni konc nélkül Románia épp a harmada volna a mainak. Naná, hogy nem tetszik nekik. Ettől még az tény marad, hogy 1848 fontos határköve a magyar történelemnek.

"A szőnyeg lényegében kulturális, történelmi és tudományos jelképek és képek sora Magyarországról" //Hajdú Márton//

Ami meg a környező országok érzékenységét illeti: Ausztria kitalált nekünk egy múltat, amit közvetlenül a '48-as szabadságharc leverése után le is nyomtak a lefejezett és kiherélt Magyar Tudományos Akadémia által az ország torkán. Az akkor kitalállt dogmáktól azóta sem sikerült meszabadulni. Szlovákia soha nem létezett, Trianonban találták ki, de csak a Cseh Szlovák PaDöDö szétválása után valósult meg. Románia eredeti területe Erdély, Partium és a Mezőség nélkül csak a harmada volt a mainak. Jugoszlávia szétesett. A Szovjetúnió felbomlott. Elcsatolt területet ma már csak egy akkori állam birtokol: Ausztria.

A Labancokról külön is emlékezzünk meg. Hazánk újraegyesülése után nagy igyekezettel pusztították falvainkat, várainkat, hogy azokat ellenük felhasználni ne lehessen. A Rákóczi szabadságharcot lezáró Szatmári béke után a maradék várakat is felrobbantották. A törökök idején virágzott a kereskedelem, a kultúra és a vallás. Ez az időszak a reformáció virágkora Magyarországon. Ellentétben a korábban terjesztett téveszmékkel (értsd: tudatos történelemhamisítás) szemben templomainkkat nem a török, de a Habsburg bontatta el.

A vitatott térkép részlet egyébiránt annak a népnek az életterét mutatja, amely a középkortól legújabb kori történelmünkig vérét ontotta azért az Európáért, amely koloncnak dobta ezt a népet és hazáját szomszédainak. ne feledjük azt sem, hogy kizárólag Magyarországot sújtja a mai napig Trianon, Európa szégyene

Ha történetesen az 1848-as térkép megegyezne az 1918-as térképpel, akkor is teljes joggal került rá a szőnyegre. Mi több, Trianont mint önálló állomást is jelölni kellett volna! Ideje Európának szembesülnie önnön "nagyságával"...

Ős tűz?

Kik állnak a médiatörvényt ért bírálatok mögött? A Ma reggel vendége Lovas István brüsszeli tudósító.

Ritkán mondom azt, hogy automatizálni kell az emberi munka hátrányára, most ez a helyzet!

   Az FTSz (Fővárosi Tömegközlekedési Szolgáltató) átadta azt a teljes flottájára kiterjedő navigációs rendszert, mely minden megállóban pontosan mutatja, hogy merre tart a következő járat. A digitális utastájékoztató a menetrendi eltéréseket és különleges közlekedési eseményeket is valós időben közli a megállókban várakozókkal.

   A tájékoztató rendszeren keresztül az utas "rendeli meg" a szolgáltatást -a viszonylat száma alatti hívógombot megnyomva jelzi utazási szándékát. A jármű, ha sem az utastérben, sem a megállóban nem jeleztek, nem érinti a megállót, ezzel időt és üzemanyagot takarít meg.

   Az egy megállóra kiszámított viteldíj rendszer is bevált, hiszen sokkal igazságosabb (egyben kedvezőbb) a díjszabás. Ezzel együtt a közlekedési vállalat költségei is racionalizálódtak. A rendszer kiegészítése az automatikus utasátersztő kapuk a metró mind az öt vonalán és a teljes felszíni tömegközlekedési hálózatban, ami teljesen kizárja a bliccelést.

   Az utasnak nincs más dolga, mint a közlekedési kártyája egyenlegét feltölteni -akár mobiltelefonról is. A plasztik kártyát fel és leszállásnál automatikusan érzékeli a kapu, így azt elő sem kell venni. A kapuk figyelmeztetik azokat az utasokat, akik nem rendelkeznek kártyával, vagy kártya egyenlegük nem elegendő az utazás megkezdéséhez. Ebben az esetben a jármű vezetőjénél, vagy a metró bejáratánál elhelyezett pénztárban lehetőség van a korábbihoz hasonló jegyet vásárolni. Ezek a jegyek nem képesek követni az utas mozgását, így az adott járat teljes hosszára érvényesek.

   A kezdeti beruházások hamar megtérülnek, hiszen az élő munkaerő terhei hosszú távon sokkal magasabbak, mint az elektronikus utastájékoztató és áteresztő rendszer fejlesztési és karbantartási költségei. Fontos körülmény, hogy a rendszer nem kijátszható, így a bliccelés gyakorlatilag kizárt.

   Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy az FTSz (Fővárosi Tömegközlekedési Szolgáltató) viteldíjai több, mint 50%-val csökkentek az új rendszer bevezetése óta. Az utazás mérsékelt ára önmagában is hozzájárult a minden korábbi szintet felűlmúló fizetési hajlandósághoz. Meg kel említeni azt is, hogy a forgalomirányítás automatizálása óta a járatok pontossága és gyorsasága is sokat javult.

   Öszességében a rengeteg pozitív változás hatására a flotta berendezéseit és a közlekedést kiszolgáló műtárgyakat ért vandalizmusból eredő kár is jelentősen csökkent.

Ezzel szemben a valóság:

A napokban kezdődik annak tesztelése, hogy az utazóközönség ellenőrzését a BKV ellenőrök mellé rendelt közterület felügyelők is végezhessék. Az intézkedés célja, hogy az ellenőrök korlátozott mozgásterét növeljék a hatósági jogosítvánnyal rendelkező közteresek. Az ellenőrök nem igazoltathatják az utast, de még fel sem tartóztathatják a hivatalos személy megérkezéséig, mig a közterület felügyelő akár elő is állíthatja a magát igazolni nem akaró, vagy nem tudó bliccelőt.

A vélemények megoszlanak, az enyém is kettős. Amikor zsebemben a 10 000 FT-os bérletemmel felszállok egy közigazgatási határon kívülre közlekedő buszra, kell vegyek egy kiegészítő jegyet. Ha nem bérletem van, hanem a belső végállomásnál veszek egy darab menetjegyet, akkor végig utazhatok. No de ez hagyján, az már nem Budapest... Viszont amikor szintén a zsebemben lévő 10 000 Ft-os bérlettel azt látom, hogy az ellenőr oda sem mer menni néhány utashoz, velem viszont leáll vitázni ha ezt szóvá teszem, kinyílik a másik zsebemben lévő bicska.

Az utazás nem ingyen van. Hogy ez jó, vagy nem, arról persze lehetne vitatkozni, de ez szemernyit sem változtat a helyzeten. A közlekedést szolgáltató joggal várja el, hogy szolgálatait méltóképp honorálja aki igénybe veszi. Az utas persze azt várná, hogy ha a nem kevés summát átadja, méltóképp szolgálják ki igényeit az utazás során. Tehát fizetni kell, amiért színvonalas szolgáltatás jár. A szolgáltató jogosult a jogosulatlan utas eltávolítására és büntetés kiszabására. Ez tiszta sor. Csakhogy!

Budapesten az átlag bruttó jövedelem 2010-ben 272 000 Ft volt a statisztikák alapján. ez az egy gyermekét egyedül nevelő szülőnél 193 000 Ft-ot jelent havonta. Azt ne felejtsük el, hogy az átlag mit jelent: Ha egyik lábamat +100°C-os vízbe mártom, másikat -80°C-os lavórba dugom, akkor átlagosan egészen jól kellene magam érezni. Ezért aztán hagyjuk a félrevezető átlagot, amiben a nagyvállalatok felsővezetőinek kifizetett milliós jövedelmek épp úgy szerepelnek, mint egy Auchan árufeltöltő havi nettó hetvenkilencezer hatszáz foruintja.

Havi nettó 100-120 ezer forintból ma csak a tömegközlekedésre 10 000 Ft-ot kell kifizetni, ami majdnem a nettó kereset 10%-a! Még nem evett, nem lakott, nem ruházkodott, nem fizette ki a gyermeke utatzási, iskoláztatási, és nevelési költségeit sem, esetleg lakáscélú hiteltörlesztését csak megvásárolta a munkába járás (pénzkeresés) jogát!

Ellenben! A járművek koszosak, télen hidegek, nyáron melegek, télen-nyáron lerobbannak, járatok kimaradnak, a menetrend csak tájékoztató jellegű, egyébként annak is neglehetősen gyenge ha kiesnek a buszok, mert menet közben lerobbannak, vagy már a garázsból sem tudnak kiállni. A teljes flotta átlag életkora az új beszerzésű volvó buszokkal és combino villamosokkal együtt is 20 év körül van. És ezen nem segít, ha most közterületeseket, jövőre posztos rendőröket, három év mulva pedig desszantos alakulatokat vetnek be az ellenőrzésbe...

Tegnap volt a Szent Korona hazatérésének 33. évfordulója.

Ha nagyon bele szeretnék bonyolódni szakrális fejtegetésekbe azt is mondhatnám, hogy Krisztusi kor. de folytassuk csak az analógiát. Hogy a megfeszített korona feltámadását, vagy elbukását éljük majd meg, nem csak rajtunk múlik. Hiszem, hogy semmi nem történik véletlenül. Jézus kereszthalála szükségképpen következik be, hogy földi küldetését átvehesse igazi vállalása, az emberiség megmentése. Következésképp szükséges Júdás árulása, hogy az eleve elrendeltetett beteljesüljön.

A Szent Korona maga Magyarország. Jelképezi határainkat, és megtestesít minden múltban, jelenben, és a jövőben ide születőt. A Szent Korona tanítása nem megkérdőjelezhető, nem megszavazható és nem elnémítható bölcsesség. Hordozza ezer éves államiságunkat és öröktől való létünk értékeit. A Szent Korona nem lehet divat, így értékei sem mehetnek ki a divatból.

Hiszek a Szent Korona feltámadásában, ahogy hiszek Magyarország feltámadásában is. Nekünk magyaroknak nem lehet és nincs is más utunk a jövőbe, csak az ősi értékeinkre épített, erős erkölcsi alapokon nyugvó, Szent Koronából fakadó alkotmány helyreállítása. Hiszem és vallom, hogy a Szent Korona tanítása egyetemes, így abból nem fakadhat sem diszkrimináció, sem gyűlölet. Mária Országának jelmondata: Bizalom az ősi erényben kifejezi. A Szent Korona szuverenitása kifejezi a Kárpát medence népeinek önrendelkezéshez való jogát, a Kárpáthaza egységének sérthetetlenségét és az együttélésből eredő felvirágzást. Ahogy az utóbbi ezer évben számtalanszor megtörtént, úgy megtörténhet ma is e szentség szétáradása szeretett hazánkban.

Ez az egyetemes szeretetben nyugvó szentség nem válogat alattvalói között. Kiterjedése nem választható, nem visszautasítható, nem megkérdőjelezhető. Működése ugyan időlegesen gátolható, hatása gyengíthető, de meg nem állítható, ereje munkálkodik és alakítja belső világunkat.

Nekünk, akik ezekben a nehéz időkben a Kárpát medencében, vagy a világban máshol magyarnak születtünk, nincs más feladatunk, mint a Korona szentségének hirdetése és tanításainak megismerése, továbbadása és mindennapjaink kifordult világának helyreállítása az ősi útmutatás alapján. Nehéz, de gyönyörűséges kereszt ez, mely nyomja vállunkat!

Szerezzük vissza hazánkat boldogságban és áldott állapotban. Isten annak idején mondott valami olyat, hogy szaporodjatok és sokasodjatok. Hölgyeim és Uraim, Tessenek házasodni és az isteni parancs édes terhét felvállalva benépesíteni hajdani szép országunk kies vidékeit!

Statisztikai felmérések igazolják, hogy vészesen fogyunk! Beszélhetünk oktatásról, gazdaságról, mindenfélékről, de néhány évtizeden belül olyan mértékűvé válik a népességfogyás, amit igen bajos lesz majd visszafordítani. Tessék szép magyar lányokat választani uraim a végekről. Hölgyek, délceg daliák nem csak csonka országunkban fellelhetők!

De szép is volna, ha a Tátrától Belgrádig, Burgellandtól Kárpátaljáig újra megsokasodna a magyar szó...

(innen idézve)

Aláírásával csatlakozhat azokhoz, akik kívánják a jogfolytonosság helyreállítását és a Szent Korona tanításában gyökerező Történelmi Alkotmányunk visszaállítását.

Már csatlakoztak

Magyarnak lenni büszke kötelesség.

A reggeli lapszemle során kezembe akadt egy cikk. Elolvastam az olvasói levelet és a hozzá érkező véleményeket. Tanulságos volt!

Érdekes hely ez a mi hányatott, jobb sorsra érdemes országunk. Aki ki meri mondani a véleményét, azt rögötn oltják a máskor némák. Aki észre meri venni, hogy nálunk nem mennek rendben a dolgok az hamar megkapja, hogy mit ugrál, nem hogy örülne annak ami van. Mióta belülről láttam egy FMCG "üzemet", már tudom -mert a bőrömön éreztem, hogy milyen világban élünk. Ha azt merészelem mondani, hogy ezért a kifordult világért épp az ilyen áruházak, a rengeteg pláza és a multik a hibásak, hamar megkapom én is, hogy a délibábos elképzeléseim valahol az őskorban gyökereznek.

Azt tanultuk, hogy az ókori államok milyen csúnyák voltak, mert rabszolgák verejtékéből épült a gizai nagy piramistól* kezdve, a pantheonon keresztül a római utakon és vízvezetékeken át minden fontos dolog. A rabszolgák verítékén híztak az újvilág gyarmatosítói, a Brit és Holland Kelet indiai társaságok szipolyozták Indiát és a szigetvilágot. Gyarmatok, rabszolgák a legutóbbi történelmi korokig. Aztán tanultunk olyasmit is, hogy a létező szocializmusban a világok legjobbikát éljük, hiszen végre egyenlőek az emberek. Azt már gyerekkoromban is sejtettem, hogy azért mégis vannak egyenlőbbek, mert nekünk trabantunk volt, Gyuriéknak meg a legújabb ladájuk... Nekem kopott mackónadrágom volt, Krisztiánnak meg már akkor adidas melegítője. Nem irigyeltem tőlük, csak észrevettem. 

* A piramisokat újabb nézet szerint szabad mesteremberek építették tisztességes ellátásért (ez volt az adó) és nem rabszolgák!

Később azt hittük, hogy a fejlett nyugati demokrácia magas életszínvonala a finom társadalmi egyensúlyból ered, hiszen aki keményen megdolgozik, az jólétet képes teremteni. Hittük és bíztunk benne, hogy ha csatlakozhatunk a fejlett nyugathoz, akkor az majd felemel minket is. Ez sem sikerült. A rendszerváltás utáni évtized privatizációján kevesen nyertek, de sokan vesztettek. Kiszervezték az országból a tehén tőgyét. Munkahelyek szűntek meg tömegével, a hazai termelés javát leépítették, nincs működő magyar gyár. Helyettük multik vannak.

Multik uralják az ipart, a kereskedelmet, a mezőgazdasági feldolgozást, még a szórakozást is multik uralják. Megszűnt létezni a hagyományos vidék, ami eddig minden bajból képes volt kirángatni az országot, de legalább is életben tartani amig helyreállt a rend. Abba belegondolni is rossz, hogyan élne túl ma az ország olyan időszakot, mint az első és második háború, vagy ötvenhat.

Alig van marha, sertés, a gyümölcsről nem is beszélve. Hogy is lenne, ha arra kaptak a korábbi termelők, gazdák Uniós támogatást, hogy irtsák ki gyümölcsösüket, szőlőjüket, állataikat... A maradékot meg a négy mancs támadja és bojkottálja világszerte. 

A cikkben, amit reggel olvastam, egy pályakezdő diplomás meséli el tapasztalatait a hazai FMCG szektor egyik jeles képviselőjénél. Jónak ígérkező fizetés, céges autó, vezető pozíció, biztos karrier. Ezzel szemben napi 14 órás munka, saját autóval áruszállítás az egységek között, és számtalan megaláztatás. 

Nemrég beadta a vasárnapi munkavégzést tiltó törvényjavaslatát a KDNP. A változtatás célja a családok védelme, a minőségi pihenéshez való jog védelme. És nem utolsó sorban a giga~ mega~ hiper~ szupermarketek visszaszorítása. Fura, hogy az FMCG szektor felhördülését milyen reakciók kísérik. Civil szervezetek kijelentik, hogy mindenkinek joga van kedvére plázázni vasárnap és mikor máskor ejtenék meg a családi nagybevásárlást, ha nem pont akkor. 

Megy a hangulatkeltés is: Ha majd ezek bezáratják, akkor téged meg ki kell rúgjunk... 10-20 százalékos munkanélküliséget fog generálni... Mellesleg hétfőre mindenki éhen fog halni, mert nem lesz mit ennie a népnek... Az igazság ezzel szemben az, hogy a nagy kereskedelmi láncok g'm'h's'marketei 10-20 százalékos túlmunkával foglalkoztatják alkalmazottaikat. Van olyan is, ahol a túlóra elszámolással is akad baj.

Arról nem is beszélve, hogy ésszerűtlenné váltak a mindennapok áldásos működésük következtében. A napokban valaki azt vetette fel, hogy a teszkó jó! Mert hát hová mehetne egyébként hajnali háromkor nagybevásárolni? Tényleg, ez jogos. hajnali háromkor valóban nem sok lehetőség van. Frissárú ugyan nincs, de van a minden más. Nyomott áron értékesített szlovák tej, bekerülési költség alatt kínált kenyér, szaros csirke -ez nemrég volt botrány épp a Tesconál. 

A cikkben említett katonai fegyelem is megérne egy misét. Ez alatt azt kell érteni, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozót is kényszeríthetik túlmunkára. Az persze mondhat nemet. Egyszer, kétszer, háromszor, aztán kap elbocsátó szép üzenetet. Hogy legyen ideje mondjuk a gyerekére, vagy a családjára, ami miatt részmunkaidőt vállalt.

Megérne egy pár szót az is, hogy mi van benne egy multi kereskedelmi lánccal kötött munkaszerződésben mint munkaköri leírás. És apelláta nincs, mert benne van a szerződésedben, amit ha nem teljesítesz, kirúgnak.

Abban teljesen biztos vagyok, hogy nem kedvelem a kereskedelmi láncok legnagyobbjait. És a plázákat sem kedvelem. Azt pedig kifejezetten nem értem, miért kell egy városnak mint Budapest, minden kerületbe egy pláza? Nekem már a Sugár is nagynak tűnik, nem egy nyugativég... Arról nem is beszélve, hogy ezek a plázák milyen áron kínálják a bolthelyeket. Ismerősnek van egy pultja a nyugativég egyik folyosóján, egy eldugott helyen havi ötszázért... Mennyibe kerül egy üzlet? Alkalmazottjuk nincs, ketten viszik, mind a ketten készítik is a termékeiket.

Egy ilyen pláza nyitva van reggel kilenc, tíztől este kilenc, tízig. Napi 12 óra +a nyitás előtt, zárás utáni teendők... Általában egyszerre egy eladóval, mert ilyen helypénz mellett luxus többet is betenni egy műszakba. A szerződésben meg olyanok vannak, hogy a bolt nem lehet zárva napi 15 percnél többet, másként büntetések, végül a szerződés megszűnése. Alkalmazott pedig ott szorongatja a végsőkig a hólyagját, mert a napi 15 perc az hamar elmegy ám. Mindezt persze kivel lehet megtenni? Végig kell nézni a plázák üzleteit, nagyrészt fiatal lánykákkal van tele. Hatvan, hetvenezerért egy hónapra, de legalább van munkája.

Én úgy nőttem fel, hogy a boltok nyolctól, kilenctől hatig, hétig voltak nyitva. Nem voltak plázák, ahol két háztömbnyi helyen három város lakosságára való üzlet volt. Hét végén nem volt nyitva más, csak a sarki kis koszos. Na persze mifelénk járt egy asszony Cinkotáról, a hátára kötött batyuval. Házi tejet, túrót, tejfölt, néha sajtot árult. Kisállatot tartottunk mi is. Nyulat, csirkét, kacsát. Egy időben a pincében eladásra gombát termesztettünk. A közeli ABC vezetője vette meg. Akkor még lehetett ilyet. És nem haltunk éhen ha szombaton csak kettőig, vasárnap meg egyáltalán nem volt nyitva nagyobb bolt. 

Akkoriban a körúton sétálva még nem voltak bezárt üzletek. Akkor még minden kirakat működő üzletet takart. Akkoriban még hittünk benne, hogy a jól végzett munkáért tisztességes fizetést kapunk, amiből nem csak az FMCG szektort lehet eltartani, de jut belőle pihenésre, szórakozásra, legalább egy nyaralásra, és félretenni a nehezebb napokra.

Akkoriban az iskolában még úgy tanultam, hogy a rabszolgaság azt jelenti, amikor életfogytig robotol az ember, amiért épp csak rongyokat kap és annyi ételt, hogy éhen ne haljon, meg talán valami ócska szállást is.

Ma meg azt látom, hogy a tisztességes munkáért kapott fizetésből nem telik más csak rongyok, annyi étel, hogy éhen ne halj, és valami ócska szállás. Olyan luxusra, mint egészség, pihenés, szórakozás, nem telik. Azt kell lássam, ha összehasonlítom a korabeli rabszolgák életét napjaink realitásával, mi úgy vagyunk menthetetlenül rabszolgák, hogy közben szabadnak hisszük magunkat!

Számomra felvetődik néhány kérdés az elnökséggel és magával az Unióval kapcsolatban is. Nyilván nem árulok zsákbamacskát azzal, hogy nem vagyok EU párti. Sőt kifejezetten ellenzem (ezt) az Uniót. Ellenben, ha már benne vagyunk, sőt fél évig elnököljük is az Unió tanácsát, használjuk ki hazánk érdekében.

A Magyar elnökség olyan kérdéseket vihet(ne) be az Euba, amiket eddig kínosan kerültek a művelt nyugaton. -Nem fog bevinni, de vihetné. Kezdjük a számomra legégetőbb kérdéssel, az igazságos határrevízió. Ebben a kérdésben nem (sem) tudok másból kiindulni, mint a Szent Korona egyik sarkalatos kitétele: Jogtalanság jogot nem alapít!

Trianon olyan bűne Európának, amivel egyszer csak szembe kell(!) néznie. Mi lehetne jobb alkalom erre, mint a soros elnökség? Olyan riposztok, mint a revízió korszerűtlen gondolat, vagy hogy a múltat hagyni kellene végre begyógyulni, nem adnak választ a kérdésre. Ráadásul bűzlenek is. A határok sérthetetlensége épp napjainkban olyan érv, ami légneművé vált. A volt Szovjetúnió utódállamairól csak azért kell szót ejteni, mert néhány újonnan alakult állam ma már az Unió tagja, van ahol az Euró hivatalos fizetőeszközzé vált. De beszéljünk Jugoszláviáról, Csehszlovákiáról. Hol vannak már ezek a szintén Trianoni képződmények? Nem is szólva az újraegyesült Német államról.

Hasonlóan számottevő kérdés az európai egyenlőség! Magyarország minden polgára másodrendű Uniós polgár. Hazánkat az utóbbi évtizedekben gazdaságilag kizsákmányoló multinacionális vállalatok nyereségüket tehermentesen vitték ki az országból. Ahol 10-20 ezer embernek munkahelyet teremtettek, ott a lábnyomukban megsemmisült a hazai gazdaság és termelés. Így az egyenleg máris nem olyan szép, mint azt a különadók ellen tiltakozó nagyvállalatok lefesteni igyekeznek.

Minden Magyarországon munkát végző állampolgárt kizsákmányolt és megnyomorított a kialakult gazdasági helyzet. Aki Magyarországon bérből él, az harmad, ötöd akkora életszínvonalat képes legfeljebb megteremteni, mint hasonló munkakört betöltő nyugateurópai "kollégája".

Újabb létfontosságú kérdést nyit az előző téma: Hazánk mezőgazdaságát azért kellett leépíteni, hogy a külföldről érkező, agyontámogatott és emberi fogyasztásra kevéssé alkalmas ipari hulladék felvevőpiaca lehessünk. Ezért támadják magukat független környezetvédőnek nevező csoportosulások a hagyományosan jó minőségű és lássuk be, ma már utolsóként létező mezőgazdasági ágazatok működését.

Soros elnökségünk alatt fel kellene vetnünk a mezőgazdasági termelés megújításának kérdését, a lokalitást a globalitással szemben. A helyi gazdák ösztönzését és védelmét az őket elárasztó és dömpingáraival, tisztességtelen kereskedői magatartásukkal tönkretevő kereskedőláncokkal szemben. A termőföld és a hagyományos termelés értékeinek védelmét a kétséges eredetű és kizárólag támogatásokkal árúképes szeméttel szemben. Minden embernek joga van az egészséges és megfizethető, jó minőségű, lokális élelmiszerekhez.

Ha már a jogokról beszélünk. Minden embernek joga van a méltósághoz, közbiztonsághoz, egészséghez, és a szabad élethez. De senkinek nincs joga saját életét tudatosan és következetesen mások kárára élni. Mindenkinek joga van saját kultúrájának szabad gyakorlásához. De senkinek nincs joga az együttélés alapvető szabályait áthágva másokat fenyegetni, vagy veszélyeztetni. Mindenkinek joga van hitét szabadon gyakorolni, de Magyarország keresztény gyökereit nincs joga senkinek megkérdőjelezni. És a méltósághoz való jogot a gyermekeknek is biztosítani kell. Hagyományos értékeinken alapuló, európai polgárhoz méltó neveléssel a családban és a közösségi életben egyaránt. Ahogy családi körben, úgy a közösségi létünk terei a valóságban és a virtualitásban sem lehetnek helyszínei a félelemkeltésnek, a gyűlöletnek, a kirekesztésnek és az emberhez méltatlan viselkedésnek.

A jövő felnövekvő nemzedékei testi épségének védelme épp olyan fontos feladat, mint lelki egészségük és fejlődésük biztosítása. A tolerancia és elfogadás igénye semmi módon nem lehet eszköze és kiszolgálója az értékrendjükben eltévelyedett, társadalmilag, erkölcsileg vagy más módon elítélhető, vagy megkérdőjelezhető magatartásformák védelmének. 

Végezetül fel kell(ene) vetnünk, hogy Európa ereje, ahogy hajdan a Kárpát medence és az Apostoli Magyar Királyság -Mária Országának ereje, a sokszínűség volt. Fel kell hívnunk az Uniós tagállamok figyelmét arra a folyamatra, ami a Kárpát hazában zajlott az utóbbi 200 évben, mert most az zajlik egész Európában is. A sokszínűségétől megfosztott, helyi érdekeltségeiben korlátozott, nemzeti(ségi) sajátosságainak megélésében gátolt népek elvesztik önrendelkezésük képességét és jogát, kiszolgáltatottá válnak a nemzetközi tőke hatalmának. Azok is, akik ma látszólag nyertesei ennek a gazdaságpolitikai játéknak.

Németország, Anglia, Franciaország ma még biztosnak tűnő, stabil gazdasággal bírnak, de ezek az országok ma jövedelmük nagy részét kizsákmányoló multinacionális vállalatok révén szerzik Európa peremvidékéről és amig tehetik ázsiából.

Azomban nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a világ legnagyobb befektetője felvásárolta már az Egyesült Államok adósságát, és elkezdte bekebelezni Európát is. A közelkelet olajtartalékai hamarosan kimerülnek, így az olajjal együtt a gazdaság dollár alapú elszámolása is lassan a múlt ködébe vész majd. A ma agresszív befektetői csoportjai hamarosan szemközt találják magukat az újonnan alakuló gazdasági világhatalommal, Kínával. És a találkozás sem a közelkeleten, sem ázsiában nem lesz olyan forró, mint Európában.

Bizonyára van számtalan elsőrendű kérdés a cigányság felzárkóztatásával kapcsolatban, vagy a csatlakozási tárgyalások levezénylésében. Mégis vannak fontosabb kérdések! A jövő gazdasági kihívásait csak egy egységesen erős európai államszövettség képes felvállalni. Nevezzük EU-nak, vagy másnak, a tények makacs dolgok! Már pedig minden szövetség pontosan olyan erős, mint a leggyengébb tagja -erről nem szerencsés megfeledkezni. Az ütközőzóna addig képes felfogni a támadásokat, amig a maga erejéből bírja. A tatárjárás, a török hódítás nagyhatalomba ütközött a kárpátok gyűrűjében. Azokon a végvárakon akadtak fenn, amiket nyugati szomszédunk, a felvilágosult Ausztria számolt fel a Rákóczi szabadságharcban.

Napjaink védműveit, a gazdasági erősségeinket pedig a liberális Francia és Angol összefogás döntötte romba a Trianoni diktátummal, majd pecsételte meg sorsunkat az Egyesült Államok, Anglia, Szovjetúnió világosztó jaltai egyezménye. Az utóbbi húsz év rablókapitalizmusa pedig feltette a pontot az "I" re. A mai világ államok feletti gazdasági hatalma nem törődik a fizikai áldozatokkal. Befektet és nyereséget von el. Pénzt von ki a gazdaságokból, saját túlélésének biztosítására. Hol többet, hol kevesebbet, amennyit a környezete megenged. 

A történelmi helyzet ma sem más, mint Dzsingiz Kán idejében. A fenyegetés keletről jön, amit vagy képes lesz Európa feltartóztatni a Kárpátokon, vagy államszövetségestül, liberalizmusostúl, euróstól válik Kínai gyarmattá. Látjuk, hogyan élnek Ujgur rokonaink Urumcsi kínai tartományban, vagy Hun rokonaink a szebb napokat megélt Tibetben.

A kínai gőzmozdonyt már befűtötték Amerika és Európa adósságállományával. Nem is beszélve az egyedül fejlődőképes és növekedést mutató kínai gazdaságról. A lenyűgözően hatalmas dömpingtermelés ócska, piacos kacatjaival, márkás termékek hamisítványaival, gyorsbüféivel nem lehet felvenni a versenyt egy végletekig liberalizált és mesterségesen legyengített gazdasági környezetben. Minden gazdasági hatalom addig terjeszkedik, amig a befektetés kisebb, mint a remélt hozam. Már ma fel kellene készülnünk Kína méltó fogadására. Ugyanis nem mindegy a saját és Európa jövőjét tekintve, hogy kereskedelmi partnere, vagy lefegyverzett gyarmata lesz a kínai szuperhatalomnak.

Kivételes vallomás egy hihetetlen, már-már képtelen történetről. A Magyar Televízió Átjáró című műsorában kedden megszólalt az „állati tetemek megsemmisítésére szolgáló” berendezés egyik tervezője, a Svájcban élő Horváth J. Zoltán villamosmérnök.

A való élet, amely másnap már történelem, időnként felülmúlja a legvadabb képzeletet is. A Nemzeti Kamara Színház több évadon át játszotta Polgár András Húsdaráló című, az 50-es évek ávós rémtettei alapján íródott drámáját. A darabban említenek egy olyan különleges gépezetet, amelyet az Államvédelmi Hatóság a fogságába került politikai foglyok holttestének megsemmisítésére, összezúzására és eltüntetésére használt volna. A korszak meghurcolt emberei gyakran beszéltek suttogva az ördögi szerkezetről, bizonyíték létezésére mindeddig nem volt.

Horváth J. Zoltán nyugalmazott villamosmérnökhöz is eljutott az előadás híre, és – mint a gépezet egyik megalkotója – jelentkezett Usztics Mátyásnál, a színház alapító igazgatójánál. Az egykori diákot, a Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatóját adjunktusa bízta meg egy „állati tetemek megsemmisítésére szolgáló” berendezés megtervezésével…

Horváth J. Zoltán ma Svájcban él, és Magyarországon eddig kizárólag az Átjárónak nyilatkozott. Az idős műszaki szakember szavai nyomán egy rémtörténet hihetetlen képtelensége bontakozik ki. Az adás készítőinek nem titkolt célja, hogy a hallottak nyomán más szemtanúkat is a csend megtörésére késztessenek. Forrás: MTV-Átjáró

A Szent Korona misztériumának, és tanának időszerű kérdései.

Hamarosan Magyarország lesz az EU soros elnöke, majd ezt követően Lengyelország. A BBC kommentárja úgy vezette fel az erről szóló híradást, hogy egy európa peremén lévő kis ország tölti majd be ezt a tisztet. Nos...

Minden bizonnyal egészen más földrajzot ismer a kommentár írója, mint én. Ugyanis nekem úgy tűnik, hogy európa peremén Anglia, Spanyolország stb található.

Minden bizonnyal a besorolásunk téves egy kissé. Jobban mondva politikai vaksággal sújtott. Túl azon, hogy Európában az egyetlen, minden határunkon önmagunkkal határos ország vagyunk, Európa minden irányban jelentős földrajzi kiterjedéssel vesz körbe minket. Jobbára a Kárpát medence európa szíve, önmagában egyedül alkotja középeurópát.

Igen, itt kezdődik a revízió! Helyre kell tenni a fejekben a dolgokat. Helyre kell billenteni értékítéletünkben, értékrendünkben az egyensúlyt, hogy azt a valóságban is vissza tudjuk állítani.

Minden versenysportoló tudja, hogy a felkészülése, edzés és kitartó munka ellenére a verseny fejben dől el! Ha merünk nagyok lenni, azzal már félig meg is nyertük az életbenmaradás versenyét! Nézz rá Európa térképére és értsd meg: Hazáda az egyetlen stabil pont Európa szívében. Minden más csak történelmi ámítás, csalás, szemfényvesztés!

Az utóbbi pár hónapban módom nyílt sok tiszta szívű, nyílt lelkű magyarral beszélni. Sokat vitáztunk a haza, a nemzet sorsán. Ma a legnagyobb feladatnak azt látom, hogy visszaállítsuk szilárd hitünket a jövőben. legelőször is nem feladatunk a határrevízió, de mindennél fontosabb a szilárd erkölcs megteremtése legalább a csonka országban. A belső tartás vissza erősítése olyan kötelességünk, amit a jövő (magyar) nemzedékei joggal kérnek majd számon rajtunk. Ez népünk és nemzetünk fennmaradásának alapja.

Hogy a Kárpát medence egy és oszthatatlan, az történelmi tény. de hogy ezt az Istentől nekünk rendelt földet a jövőben is a magyar szellem és kultúra irányítja, az kizárólag rajtunk múlik. A török hódoltság idején a mainál is kisebb volt országunk, de az együvé tartozást akkor kétségbe senki nem vonta. Ma elsődleges feladatunk megteremteni azt a kulturális közösséget, mely ezt ugyanilyen szilárdan hiszi és vallja.

Hogy a Kárpát medence egy és oszthatatlan, az az Isten bizonyosságával egyenlő. De hogy a jövőben ezt a Szent földet ki uralja, csak rajtunk áll! Mindenek eleőtt szent küldetésünk, hogy az ezredéves törvényes rendet helyreállítsuk csonka hazánkban. Hogy az erkölcsöt visszahelyezzük a kitekerhető jog fölé, hogy az ember értékeit visszahelyezzük a gazdasági érdekek fölé, hogy a föld szentségét visszaadjuk a pillanatnyi haszon helyett.

A gazdaság és politika csalfa útvesztői helyett meg kell szilárdítanunk ősi hitünket, értékeinket, és tisztába kell jöjjünk küldetésünkkel. Ha nem így teszünk, néhány nemzedék múlva elhal a magyar kultúra, a magyar szó is. Kivész egy ősi nép és a benne kódolt bölcsesség. A pillanatnyi anyagi érdek és az ősi szellem csatája ez. A túlélés csatája, amelyet ha nem nyerünk meg, elvész minden tudásunk és bölcsességünk.

De vigyázzunk! Ez a bölcsesség nem a gőgre, a haszonelvűségre, az ingatag nyereségre épül, hanem a kontinuuitásra. Nem a nemzetiségi különbségekre, hanem a Kárpát medence sokszínűségében rejlő erőre. Ne veszítsük el szemünk elől a velünk együtt élő népek kódolt tudását, mert azzal magunkat szegényítenénk le az elvárt globalista szintre.

Mi, akik a bíbliai idők előtti tudást hordozzuk, tudjuk, hogy az újabb tudásokra szükségünk van. De tudjuk azt is, hogy az Emberiség egyetemes túlélése megköveteli a bennünk, nyelvünkben és génjeinkben kódolt bölcsességet is. A magyarság megmaradása nem egy nép életben maradásáról szól, hanem az emberi faj túléléséről. A jövőről, a közös jövőnkről!

"Történeti alkotmányunk jogfolytonosságának helyreállításával hazánk legfőbb közjogi méltósága ismét a Szent Korona lesz, amely túlmutatva önmagán a közénk született Istent, Jézust idézi meg, az Ő múlhatatlan igazságát emeli trónra." Molnár V. József

"A magyar jövőt, megmaradásunk folytonosságát őrizzük meg a Szent Korona és a Szent Korona tanra épülő magyar történelmi hagyomány és műveltség vállalásával, a jogfolytonosság helyreállításával és annak jelenkori természetes továbbéltetésével! Hiszem és vallom Magyarország feltámadását! Akarom." Jelenczki István 

"A Szentkorona Magyarországának történeti alkotmánya évszázadokon át volt képes arra, hogy megvédje és gyarapítsa a szakrális felelősségére bízott nemzet-testet. Az a pusztító világerő azonban, amely először jakobinusként, majd bolsevikként, végül napjainkban neoliberális globálnyikként jelent meg, brutálisan letépte a magyarságot e szakrális történelmi talapzatáról, ezért ma az egyetlen lehetséges feladatunk az alkotmányozás kapcsán csak az lehet, hogy méltó módon visszahelyezzük erre az eredeti szakrális talapzatára, hogy ennek nyomán orvosolhassuk a nemzetet ért sérelmeket, és országunkat visszafordítsuk e végzetes lepusztulási lejtőről." Bogár László

Már csatlakoztak

Rég írtam már, pedig volna miről.

Soha nem volt még ilyen közel Magyarország ahhoz, hogy történelmi múltját és erkölcsi alapjait s ezzel helyét az európai hatalmak között visszaszerezze. A Történeti Alkotmány és ezzel a nemzet büszkeségének helyreállítása az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ilyen közeli lehetőség. Meggyőződésem, hogy sorsfordító időket élünk. Hiszem és vallom, hogy a Szent Korona Tan és a Történeti Alkotmány, s ezekkel egy időben a magyar hagyományoknak leginkább megfelelő két kamarás törvényhozás valamint az ősi államforma visszaállítása olyan esély, amit kötelessége minden igaz magyarnak megragadni. Ennek ellenére látom, hogy ez az esély talán újra elvész, mert országunk vezetői nem merik megtenni ezt a nagy lépést, a szuverenitás, a büszkeség és nem különben a nemzeti öntudat visszaszerzésében és újbóli megerősítésében.

Szentül hiszem, hogy a magyarság kárára elkövetett tudatos bűntetteket elfeledni soha nem lehet. Nem feledhetjük a Habsburgok árulását, mely szerint a birodalomba olvadásért cserébe a Román királyság megkapja Erdélyt. Nem feledhetjük a nemzetközi hatalmak közbenjárását, hogy ez végül meg is valósult. Soha Magyar ember el nem feledheti Trianon fájdalmát. A jogtalanul és erkölcstelenül elcsatolt területeket és a mindenkor ott élő honfitársainkat. A szétszaggatott falvakat és családokat, kiket ezer szálon összeköt a vérrokonság és az évezredes Szent Korona. Nem hagyhatjuk elenyészni sem távoli -sem közeli őseink erőfeszítéseit, mellyel hazánkat és vele egész Európát védték akár életük árán. Most rajtunk a sor, hogy tudásunkhoz és képességeinkhez mérten megtegyük a tőlünk telhető legtöbbet hazánk feltámadásáért.

Hiszek egy Istenben
Hiszek egy Hazában
Hiszek egy Isteni örök igazságban
Hiszek Magyarország feltámadásában

Tudom, hogy nem őseink útján kell járnunk, de az Ő szellemükben és tudásukkal, bölcsességükkel -Atyai örökségünkkel felvértezve kell megtalálnunk saját jövőbe vezető utunkat és boldogságunkat. Szent kötelességünk megtalálni és folytatni Atyáink küldetését -ezzel magunknak és az Egy Élő Úr Istennek tartozunk, aki ránk bízta a Kárpát medencét és benne a Föld szívét. Hiszem, hogy sajátos nyelvünk, kultúránk és műveltségünk mind e hatalmas szívből fakad, mely nem szűnt meg dobogni az idők viharában sem. Hiszem, hogy népünknek, ahogy minden más népnek is, küldetése -feladata van ezen a Földön. Nekünk a Föld szívére kell vigyáznunk és együtt dobbanni vele bármi áron. Hiszem, hogy nyelvünk, kultúránk és műveltségünk megőrzése feladata minden Magyarnak!

Végezetül egy szomorú aktualitás. Hiszem, hogy a tudatos rombolás és a rombolókat kiszolgáló ostobaság együtt, karöltve döntötte le lábáról évezredes hazánkat. Ez taszította abba a mélységbe, ahonnan most kimászni igyekszik számtalan tiszta szívű és lelkű magyar ember.

Így tehát abban is hiszek, hogy a magyarság legnagyobb fájdalmára legalább is arcpirító a nemzet kulturális fellegvárában koccintani. De Isten adja, hogy Bukarestben koccinthassunk a Magyar Intézet ünnepségén a nemzet újraegyesítésének napján.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) javaslata szerint Magyarország új alkotmányában utalni szükséges a Szent Koronára, a kereszténység hatására a nemzet erkölcsi tartásának kialakulásában, valamint a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjére.

MTI

A Szent Koronát értem, A kereszténységre utalást szintén, a francia jelmondatokat ellenben nem értem... Ha már jelmondatokban kell gondolkodnunk, miért nem választunk valami sajátosan magyart? Mondjuk a kort se nagyon változtassuk, legyen a jelmondat Cum Deo pro Patria et Libertate. A Rákóczi szabadságharc 1703 május 21. napján e jelmondattal bontott zászlót. El nem tudom képzelni, mi illene ennél jobban az új alkotmányhoz. Ha csak nem a "Bizalom az Ősi Erényben" jelmondathoz térnénk vissza.

Abban viszont biztos vagyok, hogy a Jakobinus liberalizmust végre úgy ahogy van, le kell rázni magunkról. Nem hogy még a jelszavaikat is átvenni. A francia csőcselék e szavakal ünnepelte saját barbarizmusát, miközben előbb a nemességet, majd a polgárságot és végül saját magukat kezdték riktkítani az új találmánnyal, ami a forradalmuk egyetlen valóságos vívmánya.

Az Emberi és Polgári jogok nyilatkozata (1795. Fr.o), nem azonos az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatával (1948. ENSz). Előbbinek számos olyan jogelve van, amivel erkölcsileg nem lehet egyetérteni. A példa kedvéért csak egyet idézek: (V. cikkely) "...Amit a törvény nem tilt, azt senki nem akadályozhatja meg, s amit a törvény el nem rendel, arra senkit kényszeríteni nem lehet..." Csak egy kis ügyeskedés, értelmezés, jogászmunka és máris mindent szabad, mert a törvényt emberek írják érdekek mentén gondolkodva.

Egy másik cikkelyből csak azért idézek, hogy illusztráljam a liberális kettős mércét: (III: cikkely) "...Minden szuverenitás elve természeténél fogva a nemzetben lakozik; sem testület, sem egyén nem gyakorolhat hatalmat, ha (az) nem határozottan tőle ered..." Ennek a jogelvnek az ismeretében volna ideje felülvizsgálni Trianon kérdését, ahol a Magyar nép szuverenitása volt a legutolsó szempont, amit figyelembe vettek. És épp a franciák voltak legelvakultabban magyarság ellenesek.

De térjünk vissza a jelszavakhoz!

Liberté: (szabadság) "A szabadság lényege, hogy azt tehetjük, ami nem árt mások jogainak." Az elv szép, ha a jog az erkölcsből fakad és nem szabadosságá aljasul. Hazánk nagy rákfenéje, hogy a tisztesség (erkölcs) és a jog helyenként egymásnak ellentmondani látszanak. A törvény a joggal foglalkozik, nem az igazsággal. Ami erkölcsileg tiszta és világos, azt jogilag addig lehet csűrni-csavarni, mig meg nem felel a céloknak. A jog kompromisszum, az Igazság nem tűr megalkuvást.

Égalité: (egyenlőség) „Minden ember jogokban egyenlőnek születik és marad; a társadalmi különbségek a közösség szempontjából való hasznosságon alapulnak.” A szabadság elvekhez hasonló konfliktus látszik kibontakozni itt is. Ki határozza meg a hasznosságot és milyen elvek alapján? Az egyenlőség végső megnyilvánulása a Falanszter, ahol az ember biomechanikus szerszám, a művészet pedig tucat termék. S a valóságban is legfeljebb ócska propagandává süllyed.

Fraternité: (testvériség) "Ne tégy olyat mással, amit nem akarsz, hogy más tegyen meg veled; tégy mindig olyan jót másokkal, amit magad is szeretnél." Az utolsó elv mindhárom közül a legelképesztőbb mechanizmust jeleníti meg. Az effajta kölcsönösséget nevezhetjük a megvalósult korrupciónak, ahol már sem erkölcs, sem jog nem érvényesek, csak a hallgatólagos beleegyezés. Cinkos (és cinikus) összekacsintás a tettestársak között. Én tudom, hogy te mit tettél és te is tudod, hogy én mit tettem.

Alkalmasint célszerű volna saját történelmünket alapul venni és nagyjainkat idézni (megidézni) nehéz időkben ahelyett, hogy kölcsön gondolatokért mennénk a szomszédba. Hova tovább épp olyan gondolatokat csempészni az újnak hirdetett alkotmányba, ami korábbi romlásunk okaként jegyezhető. A Francia forradalom a liberaizmus és következésképp a kommunizmus szülője. Már pedig mind a szabadkőműves liberalizmus, mind pedig a kommunizmus ideológiája hozzájárult országunk jelenlegi hányatott sorsához.

 Nol itt ritkán volt/van/lesz idézve, de most megteszem...

Szili Katalin szakított az MSZP-vel

Szili Katalin - mint mondta - azért döntött így, mert a Szövetség a Jövőért Mozgalom vasárnap létrehozta a Szociális Unió pártját, amelynek elnökévé választották.

Hangsúlyozta: ezzel a lépéssel az MSZP alapszabálya szerint párttagsága megszűnt. A korábbi házelnök kitért arra, döntéséről írásban és szóban is tájékoztatta Mesterházy Attila MSZP-elnököt és Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét.

Közölte, független képviselőként folytatja munkáját a parlamentben. Mandátumát - mint mondta - az MSZP megyei listájáról kapta és nem adja vissza, mivel a szocialista párttal szakított, nem a választóival.

 

Mondjon le!

Az MSZP felszólítja Szili Katalint, hogy mondjon le parlamenti mandátumáról, mert megyei listás képviselőként a párt jóvoltából jutott az Országgyűlésbe - közölte Mesterházy Attila hétfői sajtótájékoztatóján.

Az MSZP elnök-frakcióvezetője közölte, a párt tudomásul veszi a volt házelnök döntését, amellyel szerinte Szili Katalin Szűrös Mátyás útjára lépett. Úgy látja, a képviselőcsoport megérdemelte volna, hogy Szili Katalin személyesen közölje velük a döntését.

Mesterházy Attila kérdésre válaszolva kitért arra: nincs eszközük arra az esetre, ha a politikus nem adja vissza a mandátumát, de - mint mondta - tartozik nekik ennyivel. Pusztán morális tartására hagyatkozhatunk és arra, hogy érez felelősséget az MSZP irányába, hiszen azon politikusok közé tartozik, akik talán a legtöbbet kapták ettől a párttól - tette hozzá.

nol.hu (2010.10.04.)

Az erjedés tehát megindult. Most marad a másik kérdés, merre tovább MSZP? A választási plakátokon igen figyelmesen kellett keresgélni, hogy a párt jelképeit észrevegyük. Kézenfekvő, hogy új arculattal folytassák a lenini utat. 

Javított cím: Merre tovább Szily? -Szociális Unio

A volt házelnök szerint az MSZP-nek az önkormányzati választásokon elszenvedett vereséggel vége van, új baloldali pártra van szükség.

info rádio

Nem teljesen váratlan, hogy Szily Katalin az első erős szocilaista, aki felveti a választási vereség utáni megújulás szükségességét. A volt házelnökúgy véli, hogy az elmúlt évek neoliberális politikája vezetett az MSZP teljes bukásához.

Hogy új baloladli formáció van kialakulóban az teljesen biztos. A kérdés, hogy ki fogja képviselni a magyar palettán a valódi(?) baloldali értékeket? Számomra a kérdés már ott kisiklik, hogy a hagyományos értelemben nem lehet beszélni jobb és baloldalról sem hazánkban. Ehelyett beszélhetünk lokálpatriotiotizmusról, globalizációpártiságról, egy fajta liberalizmusról, és nemzeti szemléletről. Még konzervativizmusról sem igazán számolhatunk be, hiszen a kilencvenes évek óta nem volt számottevő pártosodása a hagyományos konzervatív felfogásnak.

Az utóbbi években erősödő népi mozgalom, a magyarok szövetsége fejezi ki legjobban az összekeveredett értékeket. Hirdetik a múlt kétségkívül számomra is fontos sarokpontjait, de a szervezet működése a megvalósult kommunizmusra épül. Ingyen munka szívszeretetből. Nincs is azzal semmi baj, csak a ma használatos politikai mértékekkel nem besorolható.

A jelen sanyarúságából kivezető út lehet éppen a tudatos és önsegélyező közösség. Ebben semmi kivetnivalórt nem látok egészen addig, amig a magántulajdon nem válik a közösség szabad prédájává. A felajéánlás szép, de ha nem szívböl jön, hanem kényszer hatására, akkor az felidézi a nem túl távoli múltat.

A jobboldaliság, baloldaliság mára legfeljebb a finomhangolás eszköze, de nem ideológiai fővonal. A valódi választást a globalizáció kontra lokalizáció között látom. Magyarán a nagy és homogén közös helyett a sokszínű és sok lábon álló térségeket, Az Unión belüli független államokat, az államokon belül meghatáűrozó térségeket. Ellenben azt is gondolom, hogy a mesterségesen szétszakított térségeknek (végre) újra egyesülniük kell. Forrjon össze ami összetartozik

Itt nem is elsősorban a Trianoni határrevízióra gondolok, a politikai térkép újrarajzolásának ideje még nem jött el. Viszont azt biztosan tudom, hogy az etnikailag egységes, gazdaságilag, kultúrálisan és érzelmileg is összetartozó vidékek csak úgy lehetnek teljesek, ha a  mesterséges távolság eltűnik a részek közül.

Az MSZP talán legnagyobb hibája, hogy nem néz szembe a választópolgárok igényeivel. Ahogy a hajdani szövetséges ex gazdasági miniszter fogalmazott: Ha a mocsarat lecsapolni készülünk, nem a békák véleményét fogjuk kikérni. A mocsarat már pedig alaposan lecsapolták. Mindennek tetejében arra sem képes az MSZP hogy belássa saját tévedéseit, -a bukásáért az eltávolodott polgárokat okolja.